Infostart.hu
eur:
379.23
usd:
323.17
bux:
125131.22
2026. március 2. hétfő Lujza
A brit parlament által közreadott kép Theresa May brit miniszterelnökről a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) tartott parlamenti vitában Londonban 2019. március 27-én. Az alsóház nagy többséggel jóváhagyta a Brexit elhalasztását. Az eredetileg március 29-re kitűzött kilépés új kijelölt dátuma június 30.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Jóváhagyta a brit parlament a brexit elhalasztását

Nagy többséggel támogatta az alsóház, hogy március 29-én még ne lépjen ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból. A brexit dátuma azonban még nem ismert, és a módja sem, miután egyetlen alternatív javaslat sem kapott többséget. Íme a döntés részletei és a várható forgatókönyvek.

A brit parlament alsóháza jelentős többséggel, 441 szavazattal 105 ellenében támogatta azt, hogy elhalasszák a brexitet. Maga a kilépés a múlt heti uniós csúcson elfogadott megegyezés alapján

  • május 22-én történik meg akkor, ha addig - az EU ultimátuma szerint még ezen a héten, ami elég nehézkesnek tűnik - elfogadják a brexitről szóló megállapodást,
  • ám ha ez nem történik meg, akkor a londoni kormánynak április 11-ig jeleznie kell, hogy milyen hosszú halasztást kér.

Nem jött be az alternatív megoldásokat javasoló parlamenti "hatáskör-átvétel" sem. Az alsóházi képviselők szerdán saját kezdeményezésükre szavazhattak - jogilag nem kötelező erővel, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal - a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről novemberben elért, eddig azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról.

Ezekből John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá, ám szerda este egyik sem kapott többséget - így a "soft brexit" és az újabb népszavazásról szóló kezdeményezés sem.

Az előrelépést segítendő, Theresa May miniszterelnök szerda délután közölte a kormányzó Konzervatív Párt frakciójával: kész távozni tisztségéből a brexittárgyalások következő - az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló - szakaszának kezdete előtt. hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

szükségesnek tartja a kilépés feltételrendszeréről szóló, az alsóház által eddig kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás elfogadását és a brexitfolyamat végigvitelét.

Azt már korábban bejelentette, hogy a következő, 2022-es választásokig nem kíván a posztján maradni, most viszont arra utalt, hogy az eddig tervezettnél is előbb távozhat. Pontos időpontot ugyanakkor ezúttal sem említett.

Úgy tudni, délutáni beszéde után több konzervatív képviselő jelezte: hajlandó megszavazni az eddig kétszer elutasított dokumentumot. A patthelyzet feloldásához azonban ez még nem elegendő: a parlamenti többséghez szükséges lenne a kormányt más ügyekben kívülről támogató északír DUP voksainak megszerzése, ők azonban továbbra sem hajlandóak elfogadni az ír-északír határ rendezésének jelenlegi tervét.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Belépett a háborúba Irán szövetségese, atomlétesítményt ért támadás, európai ország területét lőtte Teherán  - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Belépett a háborúba Irán szövetségese, atomlétesítményt ért támadás, európai ország területét lőtte Teherán - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel lezuhant több amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×