A döntés azt jelenti, hogy érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre a múlt heti EU-csúcson kijelölt május 22-i új határidő. Az Európai Unió feltételei alapján ehhez ugyanis pénteken brit idő szerint 23 óráig, közép-európai idő szerint éjfélig - a Brexit eredeti határidejéig - a londoni alsóháznak el kellett volna fogadnia a novemberben elért Brexit-megállapodást.

Theresa May miniszterelnök szerint ezek után más utat kell keresni a megállapodás nélküli Brexit elkerülése végett,

ez azonban szinte bizonyosan azzal jár, hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

A péntek délutáni szavazáson a Brexit-egyezségre 286, ellene 344 alsóházi képviselő voksolt, vagyis a kormány 58 fős többségű vereséget szenvedett.

Január 15-én, amikor először került az alsóház elé az 585 oldalas megállapodás, a kamara a brit parlamentarizmus történetének legnagyobb, 230 fős többségével, a március 12-i második szavazáson 149 fős többséggel utasította el az egyezményt.

A pénteki szavazás előtt is az volt a szinte konszenzusos várakozás, hogy a kormány ezúttal sem tud többséget felsorakoztatni a Brexit-megállapodás mögé. Ugyanis a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató, rendkívül EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP), amely eddig is mereven elvetette a Brexit-megállapodást, már a pénteki voksolás előtt hivatalosan jelezte, hogy ezúttal sem szavazza meg az egyezményt.

A DUP és a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Theresa May miniszterelnök a Brexit-megállapodás két előző alsóházi elutasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

A múlt heti EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Miután azonban ez nem történt meg, az EU-csúcs döntése értelmében Londonnak április 12-éig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Ha az április 12-i határidőig nincs előrelépés a Brexit-egyezmény elfogadása ügyében, és a brit kormány - jelenlegi hivatalos álláspontját fenntartva - az EP-választásokon sem kíván részt venni, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

Ennek lehetőségét azonban a londoni parlament több korábbi szavazáson is igen jelentős többséggel elutasította.

Theresa May a péntek délutáni szavazás után, az alsóházban elmondott rövid nyilatkozatában kijelentette: az újbóli elutasításnak "súlyos következményei" lehetnek. Jogi értelemben az alapeseti forgatókönyv ugyanis most az, hogy az Egyesült Királyság a múlt heti EU-csúcson erre az esetre kijelölt határnapon, április 12-én kikerülhet az Európai Unióból, és az addig hátralévő mindössze 14 napban már nincs idő valamely Brexit-megállapodás kidolgozására és törvénybe iktatására.

Az alsóház ugyanakkor egyértelműen kifejezésre juttatta a korábbi szavazásokon azt is, hogy nem fogja megengedni a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését - tette hozzá.

A brit kormányfő szerint ebben a helyzetben más utat kell keresni a továbblépéshez.

Nem említette meg konkrétan, hogy mik lehetnek ezek az alternatív megoldások, kijelentette azonban: az EU egyértelművé tette azt az álláspontját, hogy a Brexit további halasztásához világosan megfogalmazott indokokra és az EU-ban maradó 27 ország egyhangú jóváhagyására van szükség.

May szerint szinte bizonyos az is, hogy további halasztás esetén az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

Utalást tett arra, hogy hétfőn a ház elé kerülnek a képviselők által saját kezdeményezésükre kidolgozott alternatív megoldások, annak kiderítése végett, ezek közül valamelyiknek az elfogadásához megteremthető-e a többség.

Az alsóház a héten nyolc ilyen alternatív javaslatról szavazott, de ezek közül egyik sem kapott többséget. Kettő azonban közel járt ehhez, és lehetséges, hogy ez a kettő kerül ismét a ház elé hétfőn. Az egyik vámunió fenntartását célozza az EU-val a Brexit után is, a másik szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók.

Péntek délutáni felszólalásában Theresa May a további tervekről csak annyit mondott, hogy a kormány folytatja erőfeszítéseit a rendezett körülmények között lezajló Brexit érdekében.

Tusk egyből lépett

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke április 10-re rendkívüli EU-csúcsot hívott össze.

In view of the rejection of the Withdrawal Agreement by the House of Commons, I have decided to call a European Council on 10 April. #Brexit

— Donald Tusk (@eucopresident) March 29, 2019

A brexitmegállapodás pénteki leszavazása után Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az ELTE tanára értékelte a helyzetet az Arénában.