Infostart.hu
eur:
359.08
usd:
305.6
bux:
136450.66
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Felirat az ülésterem ajtaján az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése előtt az Országgyűlés Irodaházában 2018. február 8-án. A fideszes és KDNP-s képviselők nem vettek részt az ülésen, ezért az határozatképtelen volt.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Pegasus-ügy: 2050-ig titkosították a bizottsági ülésen elhangzottakat

A belügyminiszter és az Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkára is elment az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésére, ahol a lehallgatási ügy volt napirenden. A tanácskozáson elhangzottakat a kormány kérésére 2050 végéig titkosították.

Ezúttal a kormánypárti képviselők is részt vettek a nemzetbiztonsági bizottság ülésén – ismertette a testület jobbikos elnöke. A téma az úgynevezett Pegasus-ügy volt, ami júliusban látott napvilágot. Akkor jelentek meg ugyanis a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően, vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére használtak fel, hanem

újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek meg vagy próbáltak megfigyelni vele.

Stummer János a titkosítás miatt nem tudta részletezni, hogy miket mondott az ülésen Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Azt azonban közölte, hogy nem hangzott el válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az utóbbi években, illetve, hogy

nem kaptak a belügyminisztertől egyértelmű cáfolatot arra sem, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel az eszközzel.

Mint ahogyan Völner Pál államtitkár sem cáfolta egyértelműen, hogy történte ilyen megfigyelés – fogalmazott a testület jobbikos elnöke.

Az ellenzéki képviselők ténymegállapító vizsgálatot és albizottságot kezdeményeztek a tanácskozáson, de ezt a kormánypártok leszavazták. Azonban a belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a szolgálatoknál kihelyezett ülést tarthat a bizottság.

A szocialista Molnár Zsolt már azt is eredménynek tartja, hogy az illetékes kormányzati szereplők megjelentek. „Ennél többet nagyon az ügyről most nem lehet elmondani, vagy amit el lehetne, azt nem mondhatunk el” – fogalmazott. Az ellenzéki politikus hozzátette:

az a gyanú erősödik bennük, hogy „titkolnak és ködösítenek” az ügyben.

Az LMP-s Ungár Péter úgy fogalmazott, nem kaptak arra választ, hogy a nemzet érdeke mennyire fedi le Orbán Viktor érdekeit. „Amennyiben igazak a sajtóhírek, és különböző emberek ellen ilyen szoftveres megfigyelés vagy információszerzés történik, akkor ennek a megalapozottsága tényleg az, hogy egy külföldi titkosszolgálat érzékeny adatokat próbált szerezni, hogy Orbán Viktor és köre számára kellemetlen dolgokat tett” – jelentette ki a politikus, aki szerint az első indokolható, sőt, fontos, a második megindokolhatatlan.

Szijjártó Péter Kötcsén azt ígérte két hete, hogy az Információs Hivatal vezetője válaszolni fog a Nemzetbiztonsági Bizottságnak, amennyiben a Pegasus-üggyel kapcsolatban kérdésük van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Visszaadható-e a látás? Szemátültetés még nincs, de a génsebészet nagyon fejlődik

Az orvostudomány már sok szervünk átültetésére képes, a szemet azonban egyelőre nem tudják átültetni, viszont magyar kutatók is dolgoznak olyan génsebészeti fejlesztéseken, amelyek millióknak adhatják vissza a látás vagy az életlátás képességét. Erről Nagy Zoltán Zsolt Széchenyi-díjas szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Coface: Felemás a régiós kép, az eurómilliárdos forrásokra számító Magyarország látszólag a jobbak közé került

Bár 2025-ben a közép- és kelet-európai térségben összességében stabilizálódtak a fizetésképtelenségi mutatók, a magyar piacon is érdekelt Coface legfrissebb elemzése széttagolt képről tanúskodik: a különböző régiós országok között egyre markánsabb különbségek figyelhetőek meg, amelyeket az eltérő makrogazdasági környezet alakít. Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben a fizetésképtelenségi eljárások száma, éves szinten közel 18 százalékkal. A szektorok közül az építőipar és a szállítmányozás számít a legrizikósabbnak. Magyarország kedvezőbb eredményt ért el, hiszen 6,6 százalékkal csökkent a fizetésépképtelenségi eljárások száma az elmúlt két év rekordmagas szintjei után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×