Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.2
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Felirat az ülésterem ajtaján az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése előtt az Országgyűlés Irodaházában 2018. február 8-án. A fideszes és KDNP-s képviselők nem vettek részt az ülésen, ezért az határozatképtelen volt.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Pegasus-ügy: 2050-ig titkosították a bizottsági ülésen elhangzottakat

A belügyminiszter és az Igazságügyi Minisztérium illetékes államtitkára is elment az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésére, ahol a lehallgatási ügy volt napirenden. A tanácskozáson elhangzottakat a kormány kérésére 2050 végéig titkosították.

Ezúttal a kormánypárti képviselők is részt vettek a nemzetbiztonsági bizottság ülésén – ismertette a testület jobbikos elnöke. A téma az úgynevezett Pegasus-ügy volt, ami júliusban látott napvilágot. Akkor jelentek meg ugyanis a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően, vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére használtak fel, hanem

újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek meg vagy próbáltak megfigyelni vele.

Stummer János a titkosítás miatt nem tudta részletezni, hogy miket mondott az ülésen Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Azt azonban közölte, hogy nem hangzott el válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az utóbbi években, illetve, hogy

nem kaptak a belügyminisztertől egyértelmű cáfolatot arra sem, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel az eszközzel.

Mint ahogyan Völner Pál államtitkár sem cáfolta egyértelműen, hogy történte ilyen megfigyelés – fogalmazott a testület jobbikos elnöke.

Az ellenzéki képviselők ténymegállapító vizsgálatot és albizottságot kezdeményeztek a tanácskozáson, de ezt a kormánypártok leszavazták. Azonban a belügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a szolgálatoknál kihelyezett ülést tarthat a bizottság.

A szocialista Molnár Zsolt már azt is eredménynek tartja, hogy az illetékes kormányzati szereplők megjelentek. „Ennél többet nagyon az ügyről most nem lehet elmondani, vagy amit el lehetne, azt nem mondhatunk el” – fogalmazott. Az ellenzéki politikus hozzátette:

az a gyanú erősödik bennük, hogy „titkolnak és ködösítenek” az ügyben.

Az LMP-s Ungár Péter úgy fogalmazott, nem kaptak arra választ, hogy a nemzet érdeke mennyire fedi le Orbán Viktor érdekeit. „Amennyiben igazak a sajtóhírek, és különböző emberek ellen ilyen szoftveres megfigyelés vagy információszerzés történik, akkor ennek a megalapozottsága tényleg az, hogy egy külföldi titkosszolgálat érzékeny adatokat próbált szerezni, hogy Orbán Viktor és köre számára kellemetlen dolgokat tett” – jelentette ki a politikus, aki szerint az első indokolható, sőt, fontos, a második megindokolhatatlan.

Szijjártó Péter Kötcsén azt ígérte két hete, hogy az Információs Hivatal vezetője válaszolni fog a Nemzetbiztonsági Bizottságnak, amennyiben a Pegasus-üggyel kapcsolatban kérdésük van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Több EU-tagállam szorgalmazza a nagy kárókatona védettségi státuszának felülvizsgálatát, mivel az 1979 óta védett madár populációja 1,5 millió fölé nőtt, és évente becslések szerint 350 millió eurós kárt okoz a halállományban. Csehország vezetésével kilenc ország azt javasolja, hogy a költési időn kívül szabadon vadászható legyen a halevő madárfaj. Érvelésük szerint az ökológiai egyensúly megbomlott, és különösen a Balti-tenger veszélyeztetett halfajai kerültek nehéz helyzetbe. A javaslat elfogadásához a tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×