A Forbidden Stories és az Amnesty International jogvédő szervezet egy olyan, 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát bocsátott oknyomozó újságírók rendelkezésére, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek. A programot készító izraeli cég szerint hamisak a vádak és nem valós a lista.

Az állítások szerint a szoftver segítségével legalább 180 újságírót, 600 politikust, 85 aktivistát és 65 vállalatvezetőt figyeltek meg világszerte - több száz magyar telefonszám is szerepelt a listán.

Az ENSZ szakértői jelezték: mélységesen aggasztja őket, hogy a Pegasushoz hasonló kifinomult szoftverekkel figyelik meg, félemlítik meg és kényszerítik hallgatásra az emberi jogok védelmezőit, az újságírókat és a politikai ellenzéket.

Ez a gyakorlat sérti a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a magánélethez való jogot, emberek százainak életét sodorhatja veszélybe, és aláássa a demokráciát, a békét és a biztonságot, valamint a nemzetközi együttműködést.

A közleményt az ENSZ három különleges jelentéstevője, valamint a világszervezet emberi jogi munkacsoportja is aláírta.

Figyelmeztettek:

az elmúlt években számtalanszor megkongatták már a vészharangot amiatt, hogy az emberek megfigyelésére alkalmazott technológiák veszélybe sodorják az emberi jogokat.

A szakértők újból felszólították a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki olyan szabályrendszert, amelynek segítségével megelőzhetők, csökkenthetők és orvosolhatók ezeknek a technológiáknak az emberi jogokra gyakorolt ártalmas hatásai. Hozzátették: amíg ez nem történik meg, moratóriumot kell hirdetni a kémszoftverek kereskedelmére.

A szakértők egyúttal azt kérték Izraeltől: hozza nyilvánosságra, mit tett az NSO Group exporttranzakcióinak felülvizsgálatáért. Kiemelték: az állam feladata, hogy biztosítsa, az NSO Grouphoz hasonló vállalatok nem adják át technológiájukat olyan államoknak, amelyek az emberi jogok megsértéséhez használhatják fel azt.