Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Mesterházy Attila sajtótájékoztatót tart a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Jókai utcai székházában 2014. május 29-én. A politikus lemondott MSZP-elnöki és parlamenti frakcióvezetői posztjáról.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

A Pegasus-ügyről tájékozódott Mesterházy Attila az Alkotmányvédelmi Hivatalnál

A Pegasus kémszoftverrel kapcsolatban kért információkat az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke.

Mesterházy Attila az MSZP Facebook-oldalán, az AH fővárosi székháza elől közvetített online sajtótájékoztatón a megbeszélés után azt mondta, kevés konkrét eredménnyel zárult a találkozó, így továbbra sem lehet tudni, hogy a magyar kormány rendelkezik-e ilyen kémszoftverrel.

A főigazgató arról sem beszélhetett, hogy a sajtóban megjelent neveket valóban megfigyelték-e – közölte.

Hozzátette: ezeket a megfigyelési eszközöket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat használja, ezért jövő hétre időpontot kért Pintér Hedvig főigazgatóhoz.

A Bárdos Szabolcs AH-főigazgatóval történt megbeszéléséről az ellenzéki képviselő elmondta,

parlamenti képviselőt a főigazgató tájékoztatása szerint nem figyeltek meg az elmúlt időszakban.

Az AH vezetője indifferensnek nevezte a megfigyeltek munkakörét, vagyis hogy újságírót, ügyvédet, politikust hallgatnak-e le, mert a célhoz kötöttség határozza meg a munkájukat. Az AH megrendelő, ha bárkit meg akar figyeltetni, akkor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz kell fordulnia és minden esetben vagy a bíróság, vagy a miniszter engedélye alapján járhat el.

Mesterházy Attila szóvá tette, hogy

másfél hónapja kért időpontot az ügyben Varga Judit igazságügyi minisztertől, de nem kapott választ.

Az MSZP-s politikus kitért arra is, hogy az ügyet az AH is vizsgálja, ahogy bejelentések alapján a Legfőbb Ügyészség, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálódik.

A politikus javasolta, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hozzon létre egy tényfeltáró bizottságot, mert konkrét ügyekben csak az járhat el, annak tagjai – titoktartás mellett – jogosultak például betekinteni az aktákba.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×