Brüsszelt bírálják a tagállamok, amiért az Európai Unióban jóval lassabban halad az oltási program, mint a briteknél vagy az Egyesült Államokban. Kívülről pedig azért, mert kevesebb Covid-19 szérumot juttat a szegény országoknak, mint Kína, India vagy Oroszország.

Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke ezek után utasította el a „vakcinanacionalizmus” vádját, azzal, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok totális tilalmat hirdetett a vakcinák kivitelére, míg az EU nem állt le az exporttal, csak korlátozhatja azt.

A britek erre kedden gyorsan

azzal vágtak vissza, hogy „bármely utalás a brit exporttilalomra vagy korlátozásra totálisan hamis állítás”.

Ezt egy brit kormányszóvivő mondta, és a BBC szerint ezt írta egy levélben Michelnek Dominic Raab brit külügyminiszter.

A két fél az év elején egyszer már összezördült, amiért az AstraZeneca folyamatosan ellátta brit megrendelőjét, de nem tudta a beígért mennyiséget leszállítani az EU-nak.

Michel egy hosszú nyilatkozatban próbálta védelmébe venni az európai stratégiát. Úgy fogalmazott, hogy Európa nélkül nem lehetett volna kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni egy sor oltóanyagot, és nem kezdődhetett volna meg a gyártásuk. Az EU által tanúsított szolidaritás pedig biztosította, hogy az unió szegényebb országai is szállítmányokhoz jussanak.

Ugyanakkor bírálta, hogy „nagy hírverés övezi” a más országokba irányuló orosz és kínai vakcina-szállítást és arra utalt: „a két rezsim félrevezető propagandát” folytat.

Hozztette, hogy

a két ország kevesebb embert oltott be otthon, mint az EU.

Michel védelmébe vette az úgynevezett exportkontroll mechanizmust, amely az uniós országokban gyártott oltóanyag kivitelére vonatkozik – ezt aktiválta a múlt héten Olaszország, amikor letiltott egy Ausztráliának ígért AstraZeneca-szállítmányt.

„Az a célunk, hogy a velünk leszerződött cégek ne más, fejlett államokba küldjenek vakcinákat, amikor nem szállították le nekünk, amit beígértek. Az EU soha nem állt le az exporttal” – mondta.

Közben azonban az EU-tagállamok messze vannak attól a céltól, hogy szeptemberre a lakosság 70 százalékát beoltsák, mert nem csak az AstraZeneca, de a Prizer és a Moderna-szérumok szállításával is gond volt.

Az orosz Szputnyik V fejlesztéséért és terjesztéséért felelős szuverén állami alap megállapodást kötött egy svájci céggel arról, hogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezteti eljárásának lezárása után Olaszországban kezdjenek el első ízben európai földön gyártani orosz vakcinát.