Megadja a brexithosszabbítást Maynek az Európai Unió, de úgy tűnik, Nagy-Britannia akár jövő év márciusáig is klubtag maradhat. A brit kormányfő a mai, rendkívüli csúcs előtt Berlinben és Párizsban kérte, hogy június végéig kapjon hosszabbítást, hogy a parlamenttel el tudja fogadtatni a kilépési egyezményt.
Úgy tűnik, hogy az Európai Uniós tagországok másodszorra is rábólintanak arra, hogy Nagy-Britannia későbbre tolt határidővel lépjen ki a csoportból. Cserébe azonban azt kérik majd Theresa May kormányfőtől: fogadja el, hogy a hosszabbítás jóval hosszabb lehet, mint amit ő kért, és hogy EU-tagként országa ne szabotálja az unió döntéshozatalát.
Ez derült ki késő este, a szerdai rendkívüli uniós csúcs előtt.
A kérdésben nem „Brüsszel”, hanem a 27 másik tagállam dönt és az ő teljes egyetértésükre lesz szükség.
Sok függ attól, hogyan fogadják majd May fellépését, akit először meghallgatnak, majd kiküldenek.
A brit miniszterelnök a csúcs előtt az EU motorjának számító német-francia tandem fővárosaiban próbálta meggyőzni partnereit. Bár Angela Merkel német kancellárról azt mondják, hogy jobban szimpatizál a britekkel, mint a franciák, Mayt kínos módon senki sem várta a berlini vörös szőnyeg végén.
A végül megérkező Merkel puszival üdvözölte, csakúgy, mint később Párizsban Emmanuel Macron francia elnök. Ő az, akiről tudni vélték, hogy vonakodott hosszabbítást adni a briteknek és még azt is elfogadta volna, hogy válási egyezmény nélkül, drámai körülmények között essenek ki az unióból.
Nem tudni, a két vendéglátó mit mondott Maynek, de egy kiszivárgott nyilatkozattervezet szerint a tagállamok megadják a hosszabbítást Londonnak, ha például – ahogy a szöveg fogalmaz – „az Egyesült Királyság elősegíti az unió feladatainak elvégzését és tartózkodik minden olyan lépéstől, ami akadályozza az unió céljainak elérését”.
A kissé megalázó feltétel azért került be a nyilatkozattervezetbe, mert az uniós tagságában meghosszabbítandó Nagy-Britannia elméletileg bármely jelentős politikai döntést megvétózhat.
Emellett a britek kénytelenek lesznek európai parlamenti képviselőket választani – sok brexitpárti mélységes felháborodása közepette. A múlt héten a brit parlament keményvonalas konzervatív és a brexit késése miatt csalódott csoportjának egyik szószólója, Jacob Rees-Mogg azt írta a Twitteren: hosszabbítás esetén London legyen maximálisan „nehezen kezelhető” az Unióban.
A megjegyzés sok uniós vezetőt megijesztett, bár Rees-Mogg nem kormánytag. A kabinet tagja viszont Liam Fox nemzetközi kereskedelmi miniszter, aki egy napvilágra került levélben azt írta: az EU-val esetleg fenntartott vámunió „a lehető legrosszabb forgatókönyv” – pedig épp erről alkudozik otthon May kormánya az ellenzéki Munkáspárttal, amely parlamenti voksaival így lehetővé tenné a brexitet.
Figyelemreméltó, hogy a toryk és a Labour miniszterek és árnyékminiszterek következő találkozóját az uniós csúcs utánra időzítették, azt sugallva, hogy amúgy sem bíznak gyors áttörésben, azaz a brexit jóváhagyása még jó ideig elhúzódhat Nagy-Britanniában.
Visszatérve a brüsszeli rendkívüli csúcsra, bár uniós diplomaták azt mondják, már elegük van a britek huzavonájából, senki sem akar alku nélküli, kaotikus brexitet, amely csapást mérhet az unió 16 billió dolláros gazdaságára.