Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Nyitókép: Pixabay

Donald Tusk további brexithalasztásról küldött levelet

Néhány órával korábban nagy többséggel jóváhagyta a londoni alsóház, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió szerdai csúcsértekezletén kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének további halasztását.

A rugalmas, de legfeljebb egy évig tartó további halasztás lehetőségét is meg kellene vitatni a szerdai rendkívüli brexitügyi csúcstalálkozón - írta az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.

Donald Tusk szerint az alternatív javaslat maximum egyéves hosszabbítást tenne lehetővé, mivel az Európai Uniónak akkor egyhangúlag kell majd döntenie kulcsfontosságú ügyekben.

A rugalmas halasztás azt jelentené, hogy amennyiben a londoni parlament időközben megszavazza a kiválás feltételeit rögzítő, már többször elutasított szerződést, akkor a szigetország tagsága automatikusan megszűnik még a határidő előtt. Így elkerülhető lenne, hogy néhány hetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze.

A szerdai csúcstalálkozón Theresa May brit miniszterelnöknek ismertetnie kell, milyen indokokkal kérik a brexit halasztását.

További halasztást kérnek

Nagy többséggel jóváhagyta kedden a londoni alsóház, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió szerdai csúcsértekezletén kezdeményezze brexit további halasztását. A kormányzati indítványra 440, ellene 110 képviselő voksolt.

Theresa May hivatalosan múlt pénteken kérte a brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. A ház elé kedden a kormány terjesztette be a halasztási kérelem jóváhagyásáról szóló indítványt.

A képviselők azonban már előző este törvénybe iktatták azt az ellenzéki beterjesztést, amely egyenesen kötelezi Theresa Mayt a brexithatáridő további hosszabbításának kezdeményezésére, elkerülendő a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból. Ezt az indítványt az alsóház múlt szerdán minimális többséggel, 313:312 arányban fogadta el.

A törvényjavaslat - amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő - az elmúlt egy hétben megjárta a felső kamarát, a Lordok Házát is, és hétfő este került vissza az alsóházba, ahol a képviselők véglegesítették.

A parlamenti döntés az uralkodói ellenjegyzéssel kedden törvényerőre emelkedett. Így azonban a brit parlamenti eljárásjogi törvény alapján szükségessé vált egy megerősítő szavazás is, ezúttal a kormány indítványára, és kedd este ezt az indítványt hagyta jóvá jelentős többséggel az alsóház.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×