Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Egészségügyi dolgozók kapnak képzést az ebola elleni vakcina beadásáról egy, az Egészségügyi Világszervezet támogatásával végzett program keretében, az ebolavírus elleni küzdelem részeként Kampalában, Ugandában.
Nyitókép: Nicholas Kajoba/Anadolu via Getty Images

Ez nem tréfa – itt a Bundibugyo, az Ebola új, még veszélyesebb változata, vakcina sincs még ellene

A több mint tíz évvel ezelőtt megjelent Zaire-törzs ellen kifejlesztett vakcina nem véd a mostani variáns ellen, csak tüneti kezelésekre van lehetőség – mondta az InfoRádióban Rusvai Miklós az elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában terjedő járványról. A virológus beszélt arról is, kell-e tartani attól, hogy kijut az afrikai kontinesről a vírus.

Újra megjelent az ebolajárvány Afrikában, ami miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában. Az intézkedés célja, hogy a szomszédos országokban magasabb riadókészültséget vezessenek be és egyben támogatásra mozgósítsák a nemzetközi közösséget.

Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban elmondta: a most megjelenő vírus más típusú ahhoz képest, ami 2012 és 2014 között Nyugat-Afrikában terjedt. Akkor az úgynevezett zairei vagy orthoebola okozott a térségben sok helyen és széles körben fertőzéseket, míg a mostani a magyar fülnek elsőre mókásan hangzó Bundibugyo vírustörzs, amely egy teljesen másik változat. A két variáns között abban nincs különbség, hogy mind a kettő rendkívül magas halálozási aránnyal jár, vagyis nagyon súlyos megbetegedéseket okoznak. Ilyen tünet lehet a magas láz, hányás, hasmenés, vérzések a testen vagy akár a testnyílásokból is vér folyhat. Az egyetemi tanár hozzátette:

az azonosított fertőzések 70-90 százalékban halállal végződnek.

A vírusszakértő tájékoztatása szerint az Ebola-vírus legvalószínűbb hordozói a denevérek, amelyekről átterjedhet erdei állatfajokra is a fertőzés. Utóbbi állatok húsa, a bushmeat Afrikában az étrend részét képezi, vagyis a táplálkozás során nagyon könnyen megfertőződhet a helyi lakosság is. Bár nagyon nehezen, de emberről emberre is terjedhet az Ebola-vírus.

„Afrikában ráadásul teljesen más halottbúcsúztatási szokások vannak, mint az újkori Európában. Több afrikai országban, törzsben bevett szokás a halott megcsókolása, megölelése vagy megsimítása, és sajnos ilyenkor továbbterjedhet a vírus. Rokonok, barátok, ismerősök is megfertőződhetnek, és így terjed lokálisan a járvány, miután előjött az esőerdőből” – magyarázta Rusvai Miklós.

A Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy célzott kezelés,

szemben a gyakoribb, több mint tíz évvel ezelőtt megjelent Zaire-törzzsel, amely ellen már rendelkezésre áll oltóanyag. A virológus elmondta: a korábban kifejlesztett vakcina nem véd a mostani vírusváltozat ellen. Hozzátette: a gyógykezelés elsősorban tüneti kezelés, tehát a hányás, hasmenés során elveszített folyadék pótlása. Különböző gyógyszerekkel is próbálkoznak a szakemberek, mint például annak idején a Covid ellen is bevetett remdesivir. Az egyetemi tanár elmondása szerint ezek a gyógyszerek polimeráz/nukleinsav-gátlók, szélesebb körben azonban a monoklonális antitest terápiát alkalmazzák az érintett országokban. Ugyanakkor

speciális, különleges kezelésekről van szó, amelyeket sokan nem engedhetnek meg maguknak Afrikában, mert egyszerűen nem férnek hozzájuk, már a kórházba jutás is nehézkes bizonyos vidékeken.

A több mint tíz évvel ezelőtti nyugat-afrikai Ebola-járvány több mint 11 ezer halálos áldozatot követelt, és jelenleg is nagyon aggasztó a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában, ahol nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetet rendeltek el. Ezzel együtt Rusvai Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy egy lokális problémáról van szó, nagy valószínűséggel négy-öt országban terjedhet a járvány, attól nem kell félni, hogy abból a térségből kijut.

A legtöbben ilyen hír hallatán attól tartanak, világjárvány alakulhat ki, de a virológus szerint ebben az esetben nem indokolt ez a félelem. Helyben, abban az afrikai régióban viszont sajnos komoly közegészségügyi jelentőségű járvány ütötte fel a fejét, amelynek nagy kockázatai vannak.

Az elmúlt évtizedekben csak néhány esetben fordult elő, hogy Afrikán kívül is megjelent az Ebola-vírus. Akkor fertőzött európai vagy amerikai emberek révén jutott ki a vírus az afrikai kontinensről. Ők már ismerten fertőzöttek voltak, tehát hazaszállították őket gyógykezelésre. Rusvai Miklós megjegyezte: eddig még természetes Ebola-fertőzés nem hagyta el Afrikát úgy, hogy ne tudták volna már a kikerülése pillanatában, hogy az illető fertőzött.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×