Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Látogatók testhõmérsékletét ellenõrzi egy egészségügyi dolgozó a Kibuli Muszlim Kórháznál az ugandai fõvárosban, Kampalában 2026. május 16-án. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 17-én nemzetközi szintû közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában megjelent ebolajárvány miatt. Az afrikai járványügyi központ eddig 300-nál több fertõzést és 88 halálesetet regisztrált, ebbõl 13 páciensnél azonosították a ritka, Bundibugyo-variánst, amely ellen a WHO-nak nincs jóváhagyott vakcinája.
Nyitókép: MTI/AP/Hajarah Nalwadda

Amerikai fertőzöttei is vannak az Ebolának, gyilkol a Bundibugyo

Miközben a Kongói Demokratikus Köztársaságban már több, mint 130 a WHO által aggasztónak nevezett Ebola-járvány halottainak a száma, egy amerikai állampolgár is elkapta a fertőzést. A férfit Németországba vitték kezelésre.

Tedros Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főnöke a napokban „nemzetközi szintű aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek” nevezte a legújabb Ebola-járványt.

A hét eleji adatok szerint már több, mint 130 ember halt meg a betegségben, a fertőzöttek száma pedig meghaladta az 513-at. Köztük volt egy amerikai orvos-misszionárius is, aki 2019-ben a feleségével és gyerekeivel költözött a Kongói Demokratikus Köztársaságba.

Az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központok, a CDC azt közölte, hogy egy amerikainál pozitív volt az Ebola-teszt és Németországba vitték kezelésre. A férfit nevét a Serge nevű misszionárius orvoscsoport közölte.

A CDC szerint legkevesebb 6 amerikai lehetett kitéve a fertőzésnek és azon dolgoztak, hogy evakuálják őket. Szakértők megemlítik: kemény csatát kell vívnia az amerikai fertőzöttnek, mert az átlagos halálozási arány a mostani vírus által fertőzötteknél 50%, korábban 25 és 90% közt mozgott.

A jótékonysági szervezet szerint a sebészorvos felesége, a szülész-nőgyógyász specialista Rebekah is köztük van, de nála nem jelentkeztek tünetek. Az esetek nyomán a CDC megtiltotta az Egyesült Államokba történő belépést az olyan külföldi utazók számára, akik az elmúlt 21 napban a járvány által érintett országokban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Dél-Szudánban jártak.

A most fertőző Ebolát a Bundibugyo-vírusként emlegetik, amire egyelőre nincs gyógyszer vagy jóváhagyott vakcina – írta a BBC. A korábbi, Ebola-Zaire vírus esetében volt jóváhagyott orvosság.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a járvány jóval kiterjedtebb lehet, mint amiről most jelentések érkeznek.

A járvány csak fokozza a helyi lakosok szenvedéseit, mert egy kiterjedt konfliktus-övezetben élnek. Ituri tartományban a különböző lázadó csoportok harca fékezheti a vírus megjelenésére adott választ, miközben már most közel kétmillió ember szorul sürgős segítségre.

A fertőzötteket és kontaktokat lekövetni próbáló egészségügyi dolgozókat is támadás érte. Ituri, ahol most is megjelent az Ebola, a 2018-2020-as, közel 2300 halottat okozó járvány epicentruma volt Észak-Kivu tartománnyal együtt. Ahogy most is, a fegyveres csoportok akkor is aktívan akadályozták a közegészségügyi fellépést, kezelőközpontokat és egészségügyi dolgozókat támadtak meg. A járvány elterjedését segítheti, hogy Ituri egy kereskedelmi és migrációs csomópont és a

háború elől menekülők már magukkal vitték a vírust Ugandába. A háború azt jelenti, hogy sok beteg meg fog halni, mert nem kapja meg az azonnali ellátást.

Az ebola úgynevezett zoonózis, azaz vadállatokról emberre terjedő betegség.

A Bundibugyo-vírus egy ritka és halálos kórokozó, amely fertőzött személy vérével vagy testváladékaival való érintkezés útján terjed – közölte a CDC.

A fertőzés továbbterjedhet a fertőzött tárgyakkal való érintkezés révén is – például ruhaneműk, ágynemű, tűk és orvosi eszközök útján –, valamint a vírust hordozó állatoktól, köztük denevérektől.

A betegség tünetei között szerepel a láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, valamint megmagyarázhatatlan vérzés vagy zúzódás, amely már a betegség előrehaladott szakaszára jellemző.

A Bundibugyo-vírust először Uganda Bundibugyo körzetében azonosították a 2007–2008-as járvány során, amely akkor 149 embert fertőzött meg és 37 halálos áldozatot követelt. Másodszor 2012-ben jelent meg, a kongói Isiro városában pusztító járványban, ahol 57 megbetegedést és 29 halálesetet regisztráltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×