Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Látogatók testhõmérsékletét ellenõrzi egy egészségügyi dolgozó a Kibuli Muszlim Kórháznál az ugandai fõvárosban, Kampalában 2026. május 16-án. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 17-én nemzetközi szintû közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában megjelent ebolajárvány miatt. Az afrikai járványügyi központ eddig 300-nál több fertõzést és 88 halálesetet regisztrált, ebbõl 13 páciensnél azonosították a ritka, Bundibugyo-variánst, amely ellen a WHO-nak nincs jóváhagyott vakcinája.
Nyitókép: MTI/AP/Hajarah Nalwadda

Amerikai fertőzöttei is vannak az Ebolának, gyilkol a Bundibugyo

Miközben a Kongói Demokratikus Köztársaságban már több, mint 130 a WHO által aggasztónak nevezett Ebola-járvány halottainak a száma, egy amerikai állampolgár is elkapta a fertőzést. A férfit Németországba vitték kezelésre.

Tedros Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főnöke a napokban „nemzetközi szintű aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek” nevezte a legújabb Ebola-járványt.

A hét eleji adatok szerint már több, mint 130 ember halt meg a betegségben, a fertőzöttek száma pedig meghaladta az 513-at. Köztük volt egy amerikai orvos-misszionárius is, aki 2019-ben a feleségével és gyerekeivel költözött a Kongói Demokratikus Köztársaságba.

Az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központok, a CDC azt közölte, hogy egy amerikainál pozitív volt az Ebola-teszt és Németországba vitték kezelésre. A férfit nevét a Serge nevű misszionárius orvoscsoport közölte.

A CDC szerint legkevesebb 6 amerikai lehetett kitéve a fertőzésnek és azon dolgoztak, hogy evakuálják őket. Szakértők megemlítik: kemény csatát kell vívnia az amerikai fertőzöttnek, mert az átlagos halálozási arány a mostani vírus által fertőzötteknél 50%, korábban 25 és 90% közt mozgott.

A jótékonysági szervezet szerint a sebészorvos felesége, a szülész-nőgyógyász specialista Rebekah is köztük van, de nála nem jelentkeztek tünetek. Az esetek nyomán a CDC megtiltotta az Egyesült Államokba történő belépést az olyan külföldi utazók számára, akik az elmúlt 21 napban a járvány által érintett országokban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Dél-Szudánban jártak.

A most fertőző Ebolát a Bundibugyo-vírusként emlegetik, amire egyelőre nincs gyógyszer vagy jóváhagyott vakcina – írta a BBC. A korábbi, Ebola-Zaire vírus esetében volt jóváhagyott orvosság.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a járvány jóval kiterjedtebb lehet, mint amiről most jelentések érkeznek.

A járvány csak fokozza a helyi lakosok szenvedéseit, mert egy kiterjedt konfliktus-övezetben élnek. Ituri tartományban a különböző lázadó csoportok harca fékezheti a vírus megjelenésére adott választ, miközben már most közel kétmillió ember szorul sürgős segítségre.

A fertőzötteket és kontaktokat lekövetni próbáló egészségügyi dolgozókat is támadás érte. Ituri, ahol most is megjelent az Ebola, a 2018-2020-as, közel 2300 halottat okozó járvány epicentruma volt Észak-Kivu tartománnyal együtt. Ahogy most is, a fegyveres csoportok akkor is aktívan akadályozták a közegészségügyi fellépést, kezelőközpontokat és egészségügyi dolgozókat támadtak meg. A járvány elterjedését segítheti, hogy Ituri egy kereskedelmi és migrációs csomópont és a

háború elől menekülők már magukkal vitték a vírust Ugandába. A háború azt jelenti, hogy sok beteg meg fog halni, mert nem kapja meg az azonnali ellátást.

Az ebola úgynevezett zoonózis, azaz vadállatokról emberre terjedő betegség.

A Bundibugyo-vírus egy ritka és halálos kórokozó, amely fertőzött személy vérével vagy testváladékaival való érintkezés útján terjed – közölte a CDC.

A fertőzés továbbterjedhet a fertőzött tárgyakkal való érintkezés révén is – például ruhaneműk, ágynemű, tűk és orvosi eszközök útján –, valamint a vírust hordozó állatoktól, köztük denevérektől.

A betegség tünetei között szerepel a láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, valamint megmagyarázhatatlan vérzés vagy zúzódás, amely már a betegség előrehaladott szakaszára jellemző.

A Bundibugyo-vírust először Uganda Bundibugyo körzetében azonosították a 2007–2008-as járvány során, amely akkor 149 embert fertőzött meg és 37 halálos áldozatot követelt. Másodszor 2012-ben jelent meg, a kongói Isiro városában pusztító járványban, ahol 57 megbetegedést és 29 halálesetet regisztráltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×