Infostart.hu
eur:
362.42
usd:
312.46
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Látogatók testhõmérsékletét ellenõrzi egy egészségügyi dolgozó a Kibuli Muszlim Kórháznál az ugandai fõvárosban, Kampalában 2026. május 16-án. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 17-én nemzetközi szintû közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában megjelent ebolajárvány miatt. Az afrikai járványügyi központ eddig 300-nál több fertõzést és 88 halálesetet regisztrált, ebbõl 13 páciensnél azonosították a ritka, Bundibugyo-variánst, amely ellen a WHO-nak nincs jóváhagyott vakcinája.
Nyitókép: MTI/AP/Hajarah Nalwadda

Amerikai fertőzöttei is vannak az Ebolának, gyilkol a Bundibugyo

Miközben a Kongói Demokratikus Köztársaságban már több, mint 130 a WHO által aggasztónak nevezett Ebola-járvány halottainak a száma, egy amerikai állampolgár is elkapta a fertőzést. A férfit Németországba vitték kezelésre.

Tedros Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főnöke a napokban „nemzetközi szintű aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek” nevezte a legújabb Ebola-járványt.

A hét eleji adatok szerint már több, mint 130 ember halt meg a betegségben, a fertőzöttek száma pedig meghaladta az 513-at. Köztük volt egy amerikai orvos-misszionárius is, aki 2019-ben a feleségével és gyerekeivel költözött a Kongói Demokratikus Köztársaságba.

Az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központok, a CDC azt közölte, hogy egy amerikainál pozitív volt az Ebola-teszt és Németországba vitték kezelésre. A férfit nevét a Serge nevű misszionárius orvoscsoport közölte.

A CDC szerint legkevesebb 6 amerikai lehetett kitéve a fertőzésnek és azon dolgoztak, hogy evakuálják őket. Szakértők megemlítik: kemény csatát kell vívnia az amerikai fertőzöttnek, mert az átlagos halálozási arány a mostani vírus által fertőzötteknél 50%, korábban 25 és 90% közt mozgott.

A jótékonysági szervezet szerint a sebészorvos felesége, a szülész-nőgyógyász specialista Rebekah is köztük van, de nála nem jelentkeztek tünetek. Az esetek nyomán a CDC megtiltotta az Egyesült Államokba történő belépést az olyan külföldi utazók számára, akik az elmúlt 21 napban a járvány által érintett országokban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában és Dél-Szudánban jártak.

A most fertőző Ebolát a Bundibugyo-vírusként emlegetik, amire egyelőre nincs gyógyszer vagy jóváhagyott vakcina – írta a BBC. A korábbi, Ebola-Zaire vírus esetében volt jóváhagyott orvosság.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a járvány jóval kiterjedtebb lehet, mint amiről most jelentések érkeznek.

A járvány csak fokozza a helyi lakosok szenvedéseit, mert egy kiterjedt konfliktus-övezetben élnek. Ituri tartományban a különböző lázadó csoportok harca fékezheti a vírus megjelenésére adott választ, miközben már most közel kétmillió ember szorul sürgős segítségre.

A fertőzötteket és kontaktokat lekövetni próbáló egészségügyi dolgozókat is támadás érte. Ituri, ahol most is megjelent az Ebola, a 2018-2020-as, közel 2300 halottat okozó járvány epicentruma volt Észak-Kivu tartománnyal együtt. Ahogy most is, a fegyveres csoportok akkor is aktívan akadályozták a közegészségügyi fellépést, kezelőközpontokat és egészségügyi dolgozókat támadtak meg. A járvány elterjedését segítheti, hogy Ituri egy kereskedelmi és migrációs csomópont és a

háború elől menekülők már magukkal vitték a vírust Ugandába. A háború azt jelenti, hogy sok beteg meg fog halni, mert nem kapja meg az azonnali ellátást.

Az ebola úgynevezett zoonózis, azaz vadállatokról emberre terjedő betegség.

A Bundibugyo-vírus egy ritka és halálos kórokozó, amely fertőzött személy vérével vagy testváladékaival való érintkezés útján terjed – közölte a CDC.

A fertőzés továbbterjedhet a fertőzött tárgyakkal való érintkezés révén is – például ruhaneműk, ágynemű, tűk és orvosi eszközök útján –, valamint a vírust hordozó állatoktól, köztük denevérektől.

A betegség tünetei között szerepel a láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, valamint megmagyarázhatatlan vérzés vagy zúzódás, amely már a betegség előrehaladott szakaszára jellemző.

A Bundibugyo-vírust először Uganda Bundibugyo körzetében azonosították a 2007–2008-as járvány során, amely akkor 149 embert fertőzött meg és 37 halálos áldozatot követelt. Másodszor 2012-ben jelent meg, a kongói Isiro városában pusztító járványban, ahol 57 megbetegedést és 29 halálesetet regisztráltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar-kormány: egyre közelebb a magyar EU-források kiszabadítása; teljesítette egy ígéretét a miniszterelnök

Magyar Péter kormánya hétfőn tartotta második ülését, amelyen több érzékeny területen – köztük a költségvetés, az egészségügy, a paksi atomerőmű és az MTVA működése kapcsán – soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A kabinet szerint az Orbán-kormány eltitkolt tételekkel és valótlan adatokkal hagyta hátra az idei büdzsét, amit a Fidesz–KDNP visszautasított. Közjogi feszültséget okozott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megtagadta a lemondást, a miniszterelnök pedig ismét távozásra szólította fel. A külpolitikai irányváltás részeként magyar–ukrán tárgyalások indulnak a kárpátaljai magyarok jogairól, Magyar Péter első hivatalos külföldi útja pedig Lengyelországba vezet. Magyar Péter kedd reggel újabb részleteket osztott meg a nyilvánossággal a 2024-ben kirobbant ügyhöz kapcsolódó, a bicskei gyermekotthonban történt elnöki kegyelemről. Kármán András és Kapitány István miniszterek pedig tárgyalnak az Európai Bizottság képviselőivel az EU-források kiszabadításáról. A kormányalakításról és a kapcsolódó döntésekről folyamatosan frissülő tudósításban számolunk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×