Szerda hajnalban – mint beszámoltunk róla – 19 légi eszköz repült be Lengyelországba Oroszországból, ezek közül legalább hármat lelőttek.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádióban egy nappal az események után elmondta, már tudni, hogy iráni gyártmányú drónok voltak, bár ezt az oroszok tagadják, és ezzel a felelősségük tényét is tagadják, mondván, a lengyelek nem tudják bizonyítani azt, hogy ezek honnan származnak.
„Nyilvánvaló, hogy nem a balti államokból indítják ezeket a drónokat. Az oroszoknál az szokott lenni a gyakorlat, hogy általában addig tagadnak, míg mindent nem bizonyít valaki” – szögezte le.
Közben folyik a roncsok összegyűjtése, vizsgálata, ennek eredményét pedig nyilvánosságra fogják hozni, a szakértő szerint minden érintett mindent tudni fog az incidensről.
A lengyel vezérkari főnök szerda este a TVN24 kereskedelmi hírtelevízióban egyebek között arról is beszélt, hogy Fehéroroszország figyelmeztette Varsót, hogy légterén keresztül drónok tartanak Lengyelország irányába. Ilyen még nem fordult elő. Hogy kiolvasható-e ebből bármi az incidensről, illetve annak motivációjáról, szándékosságáról, vagy épp kontrollvesztésről lehet-e szó, arról azt mondta, sok nyitott kérdés van még, mert nem pontosan tudni, mi volt a cél.
„A provokáció teljesen egyértelmű, de én azt mondom, hogy provokáció és teszt együtt. Ebben a tesztben benne van a lengyel légvédelem tesztelése, és benne van a NATO-é, tekintettel arra, hogy a NATO-n belül egységes légvédelmi rendszer van.
250 kilométer mélyen behatoltak Lengyelország területére, véletlenről szó nincs, a darabszám is ezt mutatja”
– tette egyértelművé. Tévedésről – mint hozzátette – akkor lehet szó, ha a fehérorosz, illetve orosz területen jelenleg is zajló hadgyakorlat előkészítése során rosszul programoztak valamit, ennyi drón tévútja viszont már nehezen magyarázható.
Kis-Benedek József feltételezése szerint mivel ezek a drónok különböző irányokba mentek, felderítési céllal küldhették őket, meg akarták állapítani a gazdáik, hogyan reagál rájuk a lengyel légvédelem; értékelése szerint kiválóan.
4. cikkely, 5. cikkely?
Az incidenst követően Lengyelország a NATO 4. cikkelyének élesítését is kérte, vagyis ha bármely tagállam úgy érzi, hogy területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegetés éri, joga van konzultációt kezdeményezni a szövetség több tagállamával.
„Ha megnézzük a feltételeket, a területi integritást egyértelműen veszélyeztették, a politikai függetlenséget nem, a biztonságot igen, tehát a háromból kettő megáll. Ez alapján azt mondom, hogy a lengyelek részéről a 4. cikkely kérése jogos volt. Ugyanakkor az 5. cikkely alkalmazását, ami már konkrét intézkedéseket kíván, a lengyelek nem akarták, és a NATO nagyon nem is szereti az ilyeneket, mert az azt jelenti, hogy csapatmozgásokat kell végrehajtani, konkrét katonai intézkedéseket kell bevezetni. A 4. cikkely konzultációból áll, de annak lehet következménye, a 4. cikkelyből lehet 5. cikkely, ha a helyzet úgy alakul. Én úgy gondolom, hogy ebből azért nem fog úgy alakulni, de ez ott van a lehetőségek között” – részletezte Kis-Benedek József.
A kérést azonnal „vették” a NATO-ban is, mert a döntéshozó szervek közül az Észak-Atlanti Tanács nagyköveti szinten ülésezett, és foglalkozott ezzel a kérdéssel, miközben folyamatosan kapja az információkat Lengyelországból.
Mindemellett úgy tudni, hogy Lengyelország Patriot légvédelmi rendszert kér a NATO-tól. Hogy ez drónok ellen mennyire hatékony, arról a szakértő azt mondta: mintha ágyúval lőnénk verébre, mivel egy drón gyártási költsége, működtetése sokkal olcsóbb, mint egy Patriot rakéta, ezeket a rendszereket „nem is ezért szokták kérni”, hanem hogy biztosított legyen egy ország teljes területvédelme. Kis-Benedek József nem is valószínűsíti, hogy a lengyelek megkapják, amit kérnek, de néhány eszközt így is rendelkezésükre bocsáthatnak, miközben az országoktól elvárás, hogy a saját védelmüket alapvetően megoldják, ebből áll össze a NATO közös védelme.
Megjegyezte,
a lengyelek egyébként is rengeteget költenek a haderejükre, akár még az is kijelenthető, hogy a hadsereg erősebb a németnél,
maga a szervezés, a haditechnikai eszközök rendszerbe állítása is nagy intenzitással zajlik.
„Nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország területén külföldi erők is vannak, az amerikaiak, a hollandok, a németek ott vannak; ennek a visszafejlesztése biztosan nem fog megtörténni, inkább fejleszteni fogják. Ebbe beletartozik az, hogy bizonyos területeket le kell védeni, de nem drónok, hanem rakéták ellen” – mutatott rá Kis-Benedek József.
Amerikai belépő
Szerda este egy lengyel–amerikai elnöki telefonbeszélgetés is történt, a szakértő biztos abban, hogy a lengyel aggályokat az amerikaiak komolyan veszik, az amerikaiak egyébként is készülhetnek arra, hogy reagáljanak a nem szűnő orosz támadásokra; például szankciókkal, de fegyveres támadással biztosan nem, még ha a hadseregeket azért is fejlesztik ki, hogy támadni tudjanak.
„Az amerikaiak most már rájöttek arra, hogy az orosz vezetővel nem nagyon lehet tárgyalni, nem veszi komolyan azokat a megállapodásokat, akár szóban rögzített dolgokat, amiről most a legutóbbi tárgyalásokon szó volt, eszében sincs a Vlagyimir Putyinak leállítani ezt a háborút, sőt inkább fokozza, mint csökkenti az intenzitását” – jelentette ki.
A következő várható lépésekről azt mondta, az amerikaiak – egyeztetve az európaiakkal – fel fognak lépni Oroszország ellen, „legalábbis politikailag”, illetve különböző úgynevezett megelőző katonai óvintézkedéseket fognak hozni, ami azt jelenti, hogy elsősorban azokban az országokban, amelyek az orosz, illetve fehérorosz határ közelében vannak, magasabb készültségi fokozatot vezetnek be, egyeztetik a légtérvédelemmel kapcsolatos feladatokat, amelyek egyébként is elég magas szinten vannak.
„A 4. cikkelyes konzultáció alapján is intézkedéseket fognak hozni, amely valamennyi NATO-országot érint” – foglalta össze.







