Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Németország is elutasítja az Európai Bizottság költségvetési tervezetét

Rendkívüli határozottsággal utasította el a Merz-kormány az Ursula von der Leyen által előterjesztett hosszú távra szóló uniós költségvetésitervezetet. Berlin szerint a tagállamoknak most mind mindenekelőtt a nemzeti költségvetésekre kell koncentrálniuk.

Ursula von der Leyen Brüsszelben tájékoztatott arról, hogy az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést javasol. A bizottsági elnök azzal érvelt, hogy ez „megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét”.

Berlini reagálások szerint a német kormányt ez nem hatotta meg, és nem sokkal később elutasította a több évre szóló tervezetet. A Merz-kabinet ezzel kapcsolatos álláspontját Stefan Kornelius kormányszóvivő ismertette. Hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor a tagállamok nagy előfeszítéseket tesznek saját költségvetésük stabilizálása érdekében.

Ezért nem tudjuk elfogadni az Európai Bizottság javaslatát

– hangsúlyozta a szóvivő. A bizottsági elnök tervezetében előirányzott 2000 milliárd euró mintegy 700 milliárddal több, mint amennyivel az unió jelenlegi hétéves költségvetési időszakban gazdálkodik. Kornelius közlése szerint Berlin nem támogatja a vállalatok pótlólagos megadóztatását előirányzó bizottsági javaslatot sem.

A német portálok emlékeztettek arra, hogy Friedrich Merz kancellár már korábban jelezte, hogy túlzottnak tartja az ugyancsak német és kereszténydemokrata párttársa költségvetési kiadási terveit. A 2000 milliárd euróból kevesebb jutna a mezőgazdaság, továbbá a régiós támogatásra, ezzel szemben több a védelemre és a gazdaság fejlesztésére. A szóvivő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az új, hosszú távú prioritásokat a kormány elvileg támogatja. „Helyes az az irányvonal, amelynek célja, hogy Európa a jövőben erősebbé váljon” – fűzte hozzá.

A legfrissebb értesülések szerint nem tartja elfogadhatónak az európai bizottsági elnök javaslatát a következő hosszú távú költségvetésre a német pénzügyminiszter sem. Lars Klingbeil közvetlenül a G20-ak pénzügyminisztereinek durbani találkozójára utazása előtt azt emelte ki, hogy arányosságra van szükség, amikor pénzügyekről van szó. „Ezt az arányosságot nem látom biztosítottnak” – hangsúlyozta a miniszter.

„Az uniós költségvetésből sok minden nem elfogadható”

– értékelte a miniszter. Klingbeil a szóvivőhöz csatlakozva azt hangoztatta, hogy a szövetségi kormány elsődleges feladata most az, hogy megerősítse Németország gazdaságát, munkahelyeket biztosítson, és befektetéseket vonzzon az országba.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×