Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Németország is elutasítja az Európai Bizottság költségvetési tervezetét

Rendkívüli határozottsággal utasította el a Merz-kormány az Ursula von der Leyen által előterjesztett hosszú távra szóló uniós költségvetésitervezetet. Berlin szerint a tagállamoknak most mind mindenekelőtt a nemzeti költségvetésekre kell koncentrálniuk.

Ursula von der Leyen Brüsszelben tájékoztatott arról, hogy az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést javasol. A bizottsági elnök azzal érvelt, hogy ez „megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét”.

Berlini reagálások szerint a német kormányt ez nem hatotta meg, és nem sokkal később elutasította a több évre szóló tervezetet. A Merz-kabinet ezzel kapcsolatos álláspontját Stefan Kornelius kormányszóvivő ismertette. Hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor a tagállamok nagy előfeszítéseket tesznek saját költségvetésük stabilizálása érdekében.

Ezért nem tudjuk elfogadni az Európai Bizottság javaslatát

– hangsúlyozta a szóvivő. A bizottsági elnök tervezetében előirányzott 2000 milliárd euró mintegy 700 milliárddal több, mint amennyivel az unió jelenlegi hétéves költségvetési időszakban gazdálkodik. Kornelius közlése szerint Berlin nem támogatja a vállalatok pótlólagos megadóztatását előirányzó bizottsági javaslatot sem.

A német portálok emlékeztettek arra, hogy Friedrich Merz kancellár már korábban jelezte, hogy túlzottnak tartja az ugyancsak német és kereszténydemokrata párttársa költségvetési kiadási terveit. A 2000 milliárd euróból kevesebb jutna a mezőgazdaság, továbbá a régiós támogatásra, ezzel szemben több a védelemre és a gazdaság fejlesztésére. A szóvivő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az új, hosszú távú prioritásokat a kormány elvileg támogatja. „Helyes az az irányvonal, amelynek célja, hogy Európa a jövőben erősebbé váljon” – fűzte hozzá.

A legfrissebb értesülések szerint nem tartja elfogadhatónak az európai bizottsági elnök javaslatát a következő hosszú távú költségvetésre a német pénzügyminiszter sem. Lars Klingbeil közvetlenül a G20-ak pénzügyminisztereinek durbani találkozójára utazása előtt azt emelte ki, hogy arányosságra van szükség, amikor pénzügyekről van szó. „Ezt az arányosságot nem látom biztosítottnak” – hangsúlyozta a miniszter.

„Az uniós költségvetésből sok minden nem elfogadható”

– értékelte a miniszter. Klingbeil a szóvivőhöz csatlakozva azt hangoztatta, hogy a szövetségi kormány elsődleges feladata most az, hogy megerősítse Németország gazdaságát, munkahelyeket biztosítson, és befektetéseket vonzzon az országba.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×