Infostart.hu
eur:
388.96
usd:
335.54
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Németország is elutasítja az Európai Bizottság költségvetési tervezetét

Rendkívüli határozottsággal utasította el a Merz-kormány az Ursula von der Leyen által előterjesztett hosszú távra szóló uniós költségvetésitervezetet. Berlin szerint a tagállamoknak most mind mindenekelőtt a nemzeti költségvetésekre kell koncentrálniuk.

Ursula von der Leyen Brüsszelben tájékoztatott arról, hogy az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést javasol. A bizottsági elnök azzal érvelt, hogy ez „megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét”.

Berlini reagálások szerint a német kormányt ez nem hatotta meg, és nem sokkal később elutasította a több évre szóló tervezetet. A Merz-kabinet ezzel kapcsolatos álláspontját Stefan Kornelius kormányszóvivő ismertette. Hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor a tagállamok nagy előfeszítéseket tesznek saját költségvetésük stabilizálása érdekében.

Ezért nem tudjuk elfogadni az Európai Bizottság javaslatát

– hangsúlyozta a szóvivő. A bizottsági elnök tervezetében előirányzott 2000 milliárd euró mintegy 700 milliárddal több, mint amennyivel az unió jelenlegi hétéves költségvetési időszakban gazdálkodik. Kornelius közlése szerint Berlin nem támogatja a vállalatok pótlólagos megadóztatását előirányzó bizottsági javaslatot sem.

A német portálok emlékeztettek arra, hogy Friedrich Merz kancellár már korábban jelezte, hogy túlzottnak tartja az ugyancsak német és kereszténydemokrata párttársa költségvetési kiadási terveit. A 2000 milliárd euróból kevesebb jutna a mezőgazdaság, továbbá a régiós támogatásra, ezzel szemben több a védelemre és a gazdaság fejlesztésére. A szóvivő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az új, hosszú távú prioritásokat a kormány elvileg támogatja. „Helyes az az irányvonal, amelynek célja, hogy Európa a jövőben erősebbé váljon” – fűzte hozzá.

A legfrissebb értesülések szerint nem tartja elfogadhatónak az európai bizottsági elnök javaslatát a következő hosszú távú költségvetésre a német pénzügyminiszter sem. Lars Klingbeil közvetlenül a G20-ak pénzügyminisztereinek durbani találkozójára utazása előtt azt emelte ki, hogy arányosságra van szükség, amikor pénzügyekről van szó. „Ezt az arányosságot nem látom biztosítottnak” – hangsúlyozta a miniszter.

„Az uniós költségvetésből sok minden nem elfogadható”

– értékelte a miniszter. Klingbeil a szóvivőhöz csatlakozva azt hangoztatta, hogy a szövetségi kormány elsődleges feladata most az, hogy megerősítse Németország gazdaságát, munkahelyeket biztosítson, és befektetéseket vonzzon az országba.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×