Infostart.hu
eur:
377.98
usd:
317.81
bux:
129949.72
2026. február 10. kedd Elvira
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Németország is elutasítja az Európai Bizottság költségvetési tervezetét

Rendkívüli határozottsággal utasította el a Merz-kormány az Ursula von der Leyen által előterjesztett hosszú távra szóló uniós költségvetésitervezetet. Berlin szerint a tagállamoknak most mind mindenekelőtt a nemzeti költségvetésekre kell koncentrálniuk.

Ursula von der Leyen Brüsszelben tájékoztatott arról, hogy az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést javasol. A bizottsági elnök azzal érvelt, hogy ez „megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét”.

Berlini reagálások szerint a német kormányt ez nem hatotta meg, és nem sokkal később elutasította a több évre szóló tervezetet. A Merz-kabinet ezzel kapcsolatos álláspontját Stefan Kornelius kormányszóvivő ismertette. Hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor a tagállamok nagy előfeszítéseket tesznek saját költségvetésük stabilizálása érdekében.

Ezért nem tudjuk elfogadni az Európai Bizottság javaslatát

– hangsúlyozta a szóvivő. A bizottsági elnök tervezetében előirányzott 2000 milliárd euró mintegy 700 milliárddal több, mint amennyivel az unió jelenlegi hétéves költségvetési időszakban gazdálkodik. Kornelius közlése szerint Berlin nem támogatja a vállalatok pótlólagos megadóztatását előirányzó bizottsági javaslatot sem.

A német portálok emlékeztettek arra, hogy Friedrich Merz kancellár már korábban jelezte, hogy túlzottnak tartja az ugyancsak német és kereszténydemokrata párttársa költségvetési kiadási terveit. A 2000 milliárd euróból kevesebb jutna a mezőgazdaság, továbbá a régiós támogatásra, ezzel szemben több a védelemre és a gazdaság fejlesztésére. A szóvivő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az új, hosszú távú prioritásokat a kormány elvileg támogatja. „Helyes az az irányvonal, amelynek célja, hogy Európa a jövőben erősebbé váljon” – fűzte hozzá.

A legfrissebb értesülések szerint nem tartja elfogadhatónak az európai bizottsági elnök javaslatát a következő hosszú távú költségvetésre a német pénzügyminiszter sem. Lars Klingbeil közvetlenül a G20-ak pénzügyminisztereinek durbani találkozójára utazása előtt azt emelte ki, hogy arányosságra van szükség, amikor pénzügyekről van szó. „Ezt az arányosságot nem látom biztosítottnak” – hangsúlyozta a miniszter.

„Az uniós költségvetésből sok minden nem elfogadható”

– értékelte a miniszter. Klingbeil a szóvivőhöz csatlakozva azt hangoztatta, hogy a szövetségi kormány elsődleges feladata most az, hogy megerősítse Németország gazdaságát, munkahelyeket biztosítson, és befektetéseket vonzzon az országba.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Délutáni adatokra figyelnek a piacok - Mi történik a tőzsdéken?

Emelkedéssel zárták a hétfői kereskedést az irányadó amerikai indexek, a Dow napközben még történelmi csúcson is járt, ma reggel viszont inkább iránykeresés jellemzi a piacokat. A japán tőzsde nagy pluszban van a hétvégi japán választok eredménye után, az európai indexek pedig iránykeresésben vannak a nyitást követő percekben. Makrofronton ma főként az Egyesült Államokból érkező adatokra figyelnek a befektetők délután. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×