Infostart.hu
eur:
366.7
usd:
332.81
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Friedrich Merz német kancellár érkezik az EU-tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos találkozójára Brüsszelben 2025. június 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

"Brüsszel átlépte a vörös vonalat" - Komoly ellenséget szerzett Ursula von der Leyen

Friedrich Merz német kancellár élesen visszautasította Ursula von der Leyen 2 ezermilliárd eurós uniós költségvetési tervét, mondván: Németország nem fogja vállalni a számla negyedét. A tervezett vállalati adókkal és a közös hitelfelvétel folytatásával Merz szerint Brüsszel átlépte a vörös vonalat. A költségvetési vita így nemcsak pénzről, hanem a hatalmi viszonyok újrarendezéséről is szól az EU-ban.

Friedrich Merz német kancellár határozottan elutasította az Európai Bizottság új, 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatát, amely a 2028 utáni időszakra szólna.

Merz korábban többször hangsúlyozta, hogy Németországot Európa vezető hatalmaként kívánja pozícionálni, de egyelőre leginkább az EU ambícióinak visszafogásával próbálja ezt elérni.

Az elutasítás egy nappal azután érkezett, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök Brüsszelben nyilvánosságra hozta a javaslatot, amely a jelenlegi, 2021–2027-es időszakra érvényes 1200 milliárd eurós keretet emelné meg jelentősen – írja a Bloomberg alapján a Portfolio.

A kancellár kifogásai elsősorban a német vállalatokat érintő tervezett új adókat célozták, amelyek szerinte szembemennek a nemrég bejelentett németországi társasági adócsökkentési tervekkel. Merz azt is világossá tette: nincs jogalap arra, hogy az EU önállóan vezessen be vállalati adókat, hiszen az ilyen lépésekhez egyhangú tagállami jóváhagyásra lenne szükség.

„Kizárt, hogy Németország ilyen megközelítést támogasson” – mondta Londonban, ahol éppen Keir Starmer brit miniszterelnökkel tárgyalt egy új, átfogó brit–német kétoldalú megállapodásról.

Merz elutasító álláspontja nem meglepő, de a közlemény megfogalmazása szokatlanul éles volt, még német mércével is.

A nyilatkozat szerint „az EU-költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan olyan időszakban, amikor minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz saját nemzeti költségvetésének konszolidálására.”

Németország jelenleg az uniós költségvetés legnagyobb befizetője, és a tervezet szerint az új kiadások közel egynegyedét állná - hangsúlyozta a kancellár. Egy korábbi berlini állásfoglalás már előre jelezte: a német kormány nem támogatja sem a keret növelését, sem a világjárvány idején bevezetett közös EU-s hitelfelvétel folytatását.

A brüsszeli tervezet nemcsak Merztől váltott ki ellenállást

Több más, hagyományosan „fukar” tagállam – köztük Hollandia, Svédország és Dánia – is túlzónak tartja a 2000 milliárd eurós összeg mértékét, és kifogásolta a javasolt új forráselosztási mechanizmust is. Különösen nagy visszhangot keltett az a terv, hogy eltörölnék az úgynevezett „visszatérítési kedvezményeket” (rebate), amelyeket eddig azon országok kaptak, amelyek az átlagnál nagyobb mértékben járulnak hozzá a közös kasszához.

Ezek eltörlése különösen érzékenyen érintené Németországot, Hollandiát és Svédországot.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök kommunikációs stílusa sem javított a helyzeten.

A Bloomberg értesülései szerint több biztos is elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a végső költségvetési számokat csak az utolsó pillanatban ismerhették meg. Bár a Bizottság szóvivője tagadta, hogy a tagállamokat kihagyták volna az egyeztetési folyamatból, elismerték, hogy a végleges összeg nem került időben megosztásra. Mindez tovább élezte az amúgy is feszült brüsszeli–berlini viszonyt.

Merz már korábban is többször nekiment a Bizottságnak. Kifogásolta az EU–USA kereskedelmi megállapodás lassú tárgyalási ütemét, és bírálta a Mercosur-egyezmény ratifikációjának elhúzódását is. Donald Trump amerikai elnökkel folytatott múlt heti telefonbeszélgetésében Merz állítólag azt mondta:

Németország hajlandó lenne egyes ágazatok számára aszimmetrikus vámmegállapodást is elfogadni, ha ezzel gyorsabban köthetnének megállapodást az Egyesült Államokkal.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

A Tisza-pártnak nincs ideológiai hagyománya, a választási kampányban arra koncentrált, hogyan tudja legyőzni az ellenfelét – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin. A Méltányosság Politikaelemző Központot vezető politológus kiemelte, a Fidesz nem tudta tartani legfőbb kihívója tempóját, ezért is veszítette el a választást.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×