(Cikkünk frissül.)

Nagy István magyar agrárminiszter és Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa, román miniszterelnök-helyettes az uniós mezőgazdasági politika jövőjéről, valamint az Európai Bizottság költségvetési tervezetéről és annak hatásairól beszélgetett a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.

A román miniszterelnök-helyettes kifogásolta, hogy az Európai Uniónak nincs külön költségvetése például a környezetvédelemre és az erdőgazdálkodásra. Az RMDSZ szenátora szerint „tönkre fogják tenni” a közös agrárpolitikát az által, hogy jelentősen „megnyirbálják” a kifejezetten a mezőgazdaságra szánt költségvetési alapokat.

Nagy István úgy véli, az unió új agrárköltségvetése hatástanulmány nélkül készülhetett. Hangsúlyozta, hogy akik az utóbbi időben beruháztak, az önrészeikhez hiteleket vettek fel, miközben a bankok megtérülési számításokat végeztek. Mint fogalmazott, ezzel a tervezettel teljesen felborul ez a rendszer, hiszen a támogatásokat belekalkulálták a megtérülésbe. „Egyesek 20-30 százalékkal kevesebb forráshoz fognak jutni, sőt sok olyan nagyberuházó lesz, aki egyetlen fillérhez sem fog hozzájutni. Az ő hiteleikkel mi lesz? Hogy fog megtérülni a beruházásuk?” – kérdezte az agrárminiszter.

Azt gondolja, óriási felelőtlenség lenne, ha a jelenlegi formában elfogadnák a költségvetési tervezetet, amit szerinte „meggondolatlanul” és átfogó elemzés nélkül dolgoztak ki az uniós illetékesek. Nagy István megjegyezte: igazából már „megszokták”, hogy az EU így jár el.

„Elképesztő ötletnek” nevezte, hogy egy középkorral foglalkozó irodalom professzorra bízták az európai agrárium jövőjének megtervezését, miközben „meg sem kérdeztek egy agrármérnököt”.

Nagy István úgy véli, Brüsszelben elfogyhatott a pénz, ezért megpróbálják eltitkolni, hogy 30 százalékkal csökken a mezőgazdasági támogatások összege. A magyar tárcavezető szerint ez az európai élelmiszer-biztonságot is veszélyezteti. A területalapú támogatások várható sorsáról is beszélt Tusnádfürdőn. Mint mondta, nominálisan 33 ezer milliárd forinttal lesz kevesebb ez az összeg, ami az inflációval együtt számolva legalább 50 százalékos csökkenés.

A miniszter azt is szóvá tette, hogy ebben a helyzetben az Európai Unió egy kereskedelmi megállapodás keretében 40 ezer milliárd forintot adna Ukrajnának. Nagy István hozzátette: az unió „felpuhította” azt a megállapodást, ami még a háború kitörése előtt volt érvényben. Arra számít, hogy ötszörös-hatszoros mennyiségű tételek érkezhetnek az Európai Unióba, ami már eleve rontja az európai gazdák esélyeit. Ezt azzal magyarázta, hogy más termelési körülmények között, más paraméterek és más előírások mellett sokkal olcsóbban lehet alacsonyabb önköltséggel termelni.

Nagy István megjegyezte: az Európai Unió területére behozott termékek azon gazdák termékeivel versenyeznek, akiknek sokkal magasabb szintű minőségi előírásoknak kell megfelelniük. Mint fogalmazott, ennek fejébe, hogy „nehogy nyugalom legyen”, az unió még külön megállapodás megkötésére is készül a Mercosur-államokkal, ezzel dél-amerikai országokat is bevonva a kereskedelmi együttműködésekbe.

„Ezzel a hármas hatással – a Mercusor-megállapodással, az ukrajnai szabadkereskedelmi egyezménnyel és azzal, hogy 33 ezer milliárddal kevesebb pénz jut az uniós tagállalmoknak, 40 ezer milliárddal pedig több Ukrajnának – nem lehet versenyezni. Ez teljesen életszerűtlen és a teljes ellehetetlenüléshez vezet” – figyelmeztetett a magyar agrárminiszter.

Tánczos Barna román miniszterelnök-helyettes is arról beszélt Tusnádfürdőn, hogy Ukrajna 2030-as uniós csatlakozása végzetes következményekkel járna Európa mezőgazdaságára.

Nyelvi jogaink, visszaszolgáltatási ügyeink

Nincs előrelépés a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Európában, ma már azért kell harcolni, hogy ne bontsák tovább a 90-es években megszerzett jogokat – erről már Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott beszélt az egyik csütörtöki pódiumbeszélgetésén.

A Nyelvi jogaink, visszaszolgáltatási ügyeink – hogy állunk ma? című rendezvényen a miniszteri különmegbízott felidézte: Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik feltétele volt, hogy alapszerződéseket kössön azokkal a szomszédos államokkal, amelyekben jelentős számú magyar közösségek élnek. Ezen szerződések mindegyike évente ülésező kormányközi kisebbségi vegyesbizottságokra bízta a kisebbségi kérdés kezelését, de például a magyar–román vagy a magyar–ukrán vegyesbizottság utolsó plenáris ülésére 2011-ben került sor.

Az ET közgyűlésével 2014-ben még sikerült elfogadtatni A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című, Kalmár Ferenc által összeállított jelentést, amely a nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítását is előírja – idézte fel a miniszteri különmegbízott.

Szerinte a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez az Európai Uniónak kellene hoznia a tagállamokra kötelező érvényű keretszabályozást, de az EU nem akar ezzel foglalkozni, amit a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés félresöprésével is nyilvánvalóvá tett. Európában a kisebbségi jogokat az Európa Tanács (ET) közgyűlése által elfogadott keretegyezmény és nyelvi charta szabályozza, de a 90-es években meghozott, „soft law” kategóriába sorolható nemzetközi egyezmények betartatásával is gondok vannak.

Kalmár Ferenc a nyelvi jogok vonatkozásában kiemelte: kisebbségi helyzetben az anyanyelv hivatalos használatának lehetősége fontos eszköz a nyelvromlás megelőzésére. A külhoni területeken kisebbségben élő magyar közösségek esetében senki sem szorgalmazza a magyar nyelv országos szintű hivatalossá tételét, mint ahogy azt Finnország tette a svéd kisebbség esetében, de jogos elvárás regionális hivatalos nyelvként elismerni a magyart azokon a területeken, ahol a magyarság többségben van.

Megemlítette: Szlovéniában nemcsak regionális, hanem önkormányzati szinten is hivatalos nyelvként ismertek el kisebbségi nyelveket, a lendvai polgármesteri irodában például hivatalos nyelvnek minősül a magyar is.

Nem kétséges, hogy egy új világrend van kialakulóban, ezért fontos napirenden tartani a kisebbségi jogok kérdését is, mert ha ezeket most ötven évre lesöprik az asztalról, akkor lehet, hogy már nem lesz kiért ismét felvetni a kérdést – mutatott rá a tusnádfürdői fórumon a miniszteri különmegbízott.

Azok az erők fognak erősödni az elkövetkező időszakban, akik azt mondják, nem "toldozgatni-foltozgatni" kell a dolgokon, hanem a nyugati politikai rendszer teljes átalakítására van szükség, mert elveszítjük a versenyt a többiekkel szemben - mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Tusnádfürdőn.

Hogy áll a globalista-szuverenista küzdelem?

Orbán Balázs a Hogy áll a globalista-szuverenista küzdelem? címmel rendezett beszélgetésen elmondta: hosszú távon azok a politikai erők élnek túl és erősödnek meg Nyugat-Európában, akik ezt képviselik. Amit Európa vezetése művel a bürokraták irányításával az nem mehet tovább, ezt le kell váltani, el kell zavarni – rögzítette.

Magyarországon a kormánypártok azért tudnak sikeresek lenni, mert ezt a változást képviselik. A politikai ellenfeleik ajánlata ezzel szemben az, hogy csatlakozzanak az aktuális politikai mainstreamhez, mert akkor fognak jobban élni, de ez nincs így – fejtette ki, hozzátéve: most az az ajánlat Brüsszel részéről, hogy „fogadd el, vannak fontosabb dolgok, mint te”.

Azok az országok lesznek sikeresek, akik ezt nem fogadják el és a saját útjukat keresik és vallják, meg fogják találni azt az utat, azt az ösvényt, amiben lehet békében, biztonságban és hosszú évtizedekig tartó gazdasági fejlődésben élni - hangsúlyozta.

Orbán Balázs kijelentette: a neoliberális világrendnek leáldozott és nem azért, mert a szimbólumok erősebbek voltak a másik oldalon, hanem azért, mert nem tud kézzel fogható eredmény produkálni. Amely nemzetek sodródnak ebben a helyzetben és egyfajta követő üzemmódban vannak, külső referenciapontot keresnek, meg fognak gyengülni – vélte, és az jósolta, hogy az erős-gyenge nemzetek rangsora radikálisan megfog változni.

Rámutatott: Magyarország nem a világ legerősebb országa, de van annyi képességünk, hogy kimondjuk, a politikát nálunk nem lehet megvásárolni. A globalisták azt gondolják, hogy a nemzethez való tartozás meghaladott konstrukció, sőt sosem volt valódi konstrukció. Ahogy fejlődik a technológia, a globalisták egy olyan embertípus előretörésében reménykednek, akiben nincs meg a valahova való tartozás élménye, és csak a korlátlan individualista szabadság érdekli – fejtette ki.

Ezzel szemben a szuverenisták azt vallják, hogy van modernizáció, technológiai fejlődés, de a közösségi identitás elemeit nem eltörölni kell, hanem erősíteni és a nemzetközi együttműködéseket is ezek mentén kell megvalósítani.

A következő évtizedek globális világrendszerbeli átalakulása sokkal jelentősebb, mint az elmúlt évszázadokban. Azt prognosztizálta, hogy az elkövetkező évtizedek "iszonyatosan rázósak" lesznek. Az a kérdés, hogy a világrendszerváltás és hatalmi átrendeződés hogyan megy végbe, le tud-e futni katonai konfliktus nélkül vagy megreccsen-e a nemzetközi kereskedelem. A dolgok alakulhatnak nagyon-nagyon rosszul is – vélte.

Azok a közösségek lesznek sikeresek, akik meg tudják védeni magukat, összetartanak, képesek lesznek egy irányba mozdulni és ha „beüt a ménkű”, akkor reakcióképességük van. Ha individualizálódik a társadalom, nincs összetartozástudat, akkor sokkal nehezebb meggyőzni az embereket az összefogás fontosságáról – jegyezte meg.

A politikai igazgató a katolikus egyházat az egyetlen, nyugati világon belüli sikeres nemezetek felett közvetítő közegként jellemezte. Az európai együttműködés ma azért nem működik, mert hiányoznak a keresztény alapok, és ez napi szintű működési zavarokat okoz – húzta alá Orbán Balázs, aki kiemelte: a mai európai politikában a szolidaritás, az egymásért való kiállás hiányzik és mindez azért van így, mert nincsenek keresztény alapok, amelyek ennek kulturális talapzatát adnák.

Azt mondta azért is optimista a 2026-os választások kapcsán, mert napnál is világosabb, miről fog szólni: Brüsszel egy engedelmes kormányt akar Magyarországon. Nem minden tökéletes ebben az országban, de az, hogy a magyarok kormányát Brüsszelből jelöljék ki, azt nem veszi be a magyar gyomor – fogalmazott.