Önmagában már az is szenzáció, hogy a vasárnapi előre hozott választósokat követő ötödik napon a delegációk nekikezdtek a tárgyalásoknak, az még inkább, hogy a beszámolók szerint a konzultáló felek egyaránt a "nagyágyúkat" vetették be. A teljesség igénye nélkül elég csak arra utalni, hogy a keresztény pártok delegációját a kancellárjelölt CDU-elnök, Friedrich Merz vezeti, közvetlenül jobbján pedig a kisebbik uniós párt, a bajor CSU elnöke, Markus Söder foglal helyet, de tagja a konzervatívok küldöttségének a CDU főtitkára, Merz jobbkeze, Carsten Linnemann, valamint Thorsten Frei, az uniópártok Bundestag-beli frakcióvezetője, továbbá Michael Kretschmer szászországi konzervatív tartományi miniszterelnök.

Bár a választási eredmények nem a szociáldemokraták erejét, épp ellenkezőleg, a gyengeségét bizonyították, Friedrich Merz a potenciális nagykoalíció mellett tette le a garast, abban a reményben is, hogy Németország legkésőbb húsvétig cselekvőképes kormánnyal rendelkezik majd, Az SPD pedig a választási kudarc ellenére kapva kapott a lehetőségen,. Az igazsághoz hozzátartozott ugyanakkor, hogy a radikális jobboldali AfD párt teljes kiközösítése nyomán más kormányalakítási lehetőség nem is kínálkozott.

A szociáldemokratákat ugyanakkor aligha gyengítette, hogy a korábbi kancellár, a választási vereség felelősének tartott Olaf Scholz nélkül ültek tárgyalóasztalhoz. A hírek szerint első számú képviselőjük a hét közepén a párt új frakcióvezetőjének választott jelenlegi társelnök, Lars Klingbeil, akit az esetleges alkancellári tisztség várományosaként is említenek. Ebbe viszont – legalábbis a német portálok szerint – egyelőre nem nyugodott bele a másik társelnök, Saskia Esken, akit különösen a szociáldemokraták parlamenti frakciójának nő tagjai favorizálnak.

Kettejükhöz képest szinte szürke eminenciásnak számít Boris Pistorius eddigi védelmi miniszter, aki a tárca 2023 eleji átvétele óta – pártállástól függetlenül – Németország legnépszerűbb politikusának számított. Elemzők szerint ha Merznek húsvétig ténylegesen sikerül kormányt alakítani, Pistorius "legalább" tárcavezető marad.

Az ugyancsak kilencfős SPD-delegáció tagja még az eddigi munkaügyi miniszter, Hubertus Heli, valamint a Bundestag eddigi elnöke, Bärbel Bas, akit parlamenti tisztségében a választási eredmény nyomán konzervatív politikus vált majd fel.

Elemzők szerint a delegációk összetétele egyáltalán nem garancia a sikerre. Érdekes módon ezt legelőször a szociáldemokrata Lars Klingbeil fogalmazta meg, hangoztatva, hogy a koalíció létrejötte egyáltalán nem jelent automatizmust, ugyanakkor aligha fér kétség ahhoz, hogy az SPD számára a jelenlegi parlamenti erőviszonyok közepette a koalíciós partnerségnél nincs jobb alternatíva.

Nem könnyíti a koalíciós tárgyalásokat az elemzők szerint az sem, hogy a vitapontok között szerepel a migrációs válság kezelése, amellyel kapcsolatban eltérnek az álláspontok, mint ahogy Ukrajna támogatását illetően is. De különböznek a nézetek gazdasági kérdésekben is, különös tekintettel a 2011-ben bevezetett, a költségvetési kiadásokat korlátozó úgynevezett adósságfék hatályon kívül helyezésében is. Ráadásul a lista ezzel távolról sem teljes. A konzultációk szakértői csoportokban folytatódnak majd.