Infostart.hu
eur:
389.44
usd:
336
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa (k) találkozója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Strasbourgban 2020. szeptember 22-én.
Nyitókép: Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa találkozója Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Strasbourgban 2020. szeptember 22-én. MTI/KKM

Európa Tanács: Elég a véleménynyilvánítás korlátozásából Azerbajdzsánban

Azerbajdzsánban a hatóságoknak véget kell vetniük az újságírók és a civil társadalom megfélemlítésének és zaklatásának, a letartóztatások, fogva tartások és a bírósági eljárások elfojtják a véleménynyilvánítás szabadságát az országban - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfőn.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta: "aggodalomra ad okot az újságírókat és a civil társadalom tagjait sújtó fokozódó elnyomás Azerbajdzsánban", az elmúlt hónapokban a hatóságok ugyanis fokozták a független média, a civil társadalom és az aktivisták elleni fellépést. Az érintettek jogszerűen végezték munkájukat, illetve eltérő vagy kritikus nézeteket nyilvánítottak ki a kormánnyal szemben - közölte.

Az emberi jogi biztos a véleménynyilvánítási szabadság és a médiaszabadság romló azerbajdzsáni helyzetére hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az emberijog-védőknek és a civil társadalmi aktivistáknak továbbra is ellenséges környezetben kell tevékenykedniük, sőt zaklatással, megfélemlítéssel és a megtorlás különböző formáival kell szembesülniük. Sajnálatosnak nevezte, hogy a hatóságok továbbra is figyelmen kívül hagyják emberi jogi kötelezettségeiket ezeken a területeken, "tovább súlyosbítva a helyzetet".

Emlékeztetett: több alkalommal is felszólította Azerbajdzsánt, hogy javítsa a véleménynyilvánítás szabadságára és a békés gyülekezés szabadságára vonatkozó normák betartását, valamint arra, hogy biztosítsa: az emberijog-védők, az ügyvédek és a civil társadalmi aktivisták biztonságos és támogató környezetben végezhessék jogszerű tevékenységüket, anélkül, hogy megtorlásnak, zaklatásnak és egyéb akadályoknak lennének kitéve.

"Sürgetem az azerbajdzsáni kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket emberi jogi kötelezettségeinek teljes körű tiszteletben tartására" - fogalmazott Dunja Mijatovic, majd hozzátette: szabadon kell engedni mindazokat, akiket jogszerű munkájuk, illetve eltérő vagy kritikus véleményük kifejezése miatt börtönöztek be. Kedvező környezetet kell teremteni az újságírók, a civil társadalom és az emberijog-védők munkája számára, egyebek között a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való joguk gyakorlásának szavatolásával - tette hozzá közleményében az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×