Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO-Ukrajna Bizottság ülése után Brüsszelben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Békét sürget a NATO-főtitkár – az azeriek és az örmények között

Üdvözölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap Bakuban Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök azon kijelentését, hogy országa minden eddiginél „közelebb áll a békéhez" Örményországgal, és arra bátorította a két felet, hogy a lehetőséget megragadva jussanak el egy olyan megállapodáshoz, amely tartós stabilitást garantál a régióban.

Az azeri államfő kettejük találkozója után beszélt arról, hogy Örményországgal „élénk béketárgyalásokat” folytatnak. Hozzáfűzte: Most közelebb vagyunk a békéhez, mint eddig bármikor".

Stoltenberg erre reagálva sürgette a két országot, hogy folytassák a tárgyalásokat, amíg el nem jutnak a tartós békemegállapodáshoz.

A főként Hegyi-Karabah miatt feszült viszonyban álló, szomszédos dél-kaukázusi országok tavaly év végén közös nyilatkozatot adtak ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, és azóta több alkalommal is tárgyalóasztalhoz ültek. A múlt hónapban Berlinben tartottak egy kétnapos tárgyalási fordulót.

Stoltenberg a bakui sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának további humanitárius segítségre van szüksége. A NATO-főtitkár méltatta a Kijevnek eddig nyújtott jelentős azerbajdzsáni támogatást, de kiemelte, hogy a helyzet továbbra is nagyon nehéz, és arra kérte Bakut, hogy nyújtson újabb segélyeket.

Azerbajdzsán egyebek között energetikai eszközökkel és üzemanyaggal segítette Ukrajnát, a támogatás értéke elérte a 7,5 millió dollárt.

Jens Stoltenberg Azerbajdzsán után kedden Örményországot is felkeresi.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×