Robert Fico, Szlovákia legerősebb ellenzéki pártja, a Smer elnöke szerint kellő felhatalmazás nélkül vesz részt a vilniusi NATO-csúcson a szlovák államfő. Zuzana Čaputová a bírálatra reagálva közölte, nem néhány nap vagy hét alatt alakították ki azokat az álláspontokat, amelyekkel Szlovákiát képviseli a vilniusi NATO-csúcson, hanem hosszú hónapok megbeszéléseiről van szó az egyes minisztériumokkal, még az előző, illetve a mostani szakértői kormány részéről.

"Minden a hagyományos kormányzati eljárások keretében történt" – szögezte le a szlovák köztársasági elnök. Hozzátette: a NATO-csúcson nem születik döntés Ukrajna NATO-csatlakozásáról, csupán a politikai és gyakorlati együttműködés erősítéséről.

Marián Giba alkotmányjogász, az államfő tanácsadója kifejtette, az alkotmány és a nemzetközi jog szerint is a köztársasági elnök az adott állam és annak szuverenitásának első számú képviselője. Ennek felel meg az állam legmagasabb szintű jogi és politikai képviselete is külföldön, amihez az államfőnek nincs szüksége semmilyen külön felhatalmazásra.

"Tekintettel arra, hogy az államfő egyben a fegyveres erők főparancsnoka is, a NATO pedig nemzetközi katonai-védelmi szövetség, inkább az a kérdés lenne helyénvaló, hogy vajon ki más képviselhetné Szlovákiát a NATO-csúcson, ha nem az államfő"

– tette hozzá Marián Giba. Robert Fico, a Smer elnöke feltette a kérdést, ki garantálja az államfőnek, hogy konkrét formát ölt majd Szlovákiában kormányzati vagy parlamenti szinten az, ahogyan ő a NATO-csúcson szavaz. "Egyáltalán nem tartjuk magunkra nézve kötelezőnek mindazt, amit az államfő a vilniusi csúcson képvisel, mert az ő szubjektív döntéseiről lesz szó, melyekről senkivel sem egyeztetett" – jelentette ki Fico.

A Smer elnöke azt is kifogásolja, hogy a NATO-csúcson meg akarják szabni, hogy a tagállamok kötelesek a GDP-jük minimum 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítani.

Szerinte fontosabb területek is vannak, példaként az egészségügyet említette. Úgy véli, Ukrajna NATO-csatlakozása nem felel meg Szlovákia nemzeti érdekeinek, a régióbeli feszültség növekedésére és a háború veszélyére figyelmeztet. Megismételte, hogy Ukrajnának ütközőzónát kell képeznie Oroszország és a NATO között. Ugyanakkor Robert Fico megerősítette, támogatja Szlovákia NATO-tagságának megőrzését és vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

Vilniusban közben elhangzott, hogy Csehország jelentős szerepet fog játszani a NATO-erők szlovákiai bővítésében. Egy vegyes zászlóaljat küld közvetlenül Szlovákia területére. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig a litván fővárosban bejelentette, hogy Spanyolország is Szlovákiába telepít katonákat a NATO keleti szárnyának új védelmi tervének részeként. A katonák számát egyelőre nem pontosította. A NATO keleti szárnyának megerősítése része az új kollektív védelmi terveknek, és az ukrajnai helyzet mellett az egyik fő témája a kétnapos vilniusi csúcstalálkozónak.