Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Videófelvételről készített kép Jevgenyij Prigozsinról, a Wagner-csoport nevű orosz zsoldoshadsereg alapítójáról Rosztov-na-Donuban 2023. június 24-én. Katonai konfrontációvá fajult a Prigozsin vezette Wagner-csoport és az orosz védelmi minisztérium viszálya. A magánhadsereg egységei legalább két helyszínen átléptek a megszállt ukrajnai térségekből Oroszország területére, és biztonsági szempontból kulcsfontosságú létesítményeket foglaltak el.
Nyitókép: MTI/AP/Prigozsin sajtószolgálata

Nyoma veszett Jevgenyij Prigozsinnak

A puccs óta senki sem látta, és csak egy 11 perces hangüzenetben jelentkezett a Wagner puccsott megkísérlő vezére az elmúlt négy napban.

Jevgenyij Prigozsin még péntek éjjel indította el az ukrán frontról a Wagner csapatait Moszkva felé, de az elbukott puccskísérlet óta nem mutatkozik a nyilvánosság előtt a magánhadsereg irányítója. A BBC szerint az utolsó dokumentálható felbukkanása szombat este volt Rosztovban, nem sokkal az után, hogy bejelentette, megállapodott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, hogy alig kétszáz kilométerrel Moszkva előtt visszafordítja a fegyvereseit, ő pedig elfogadta, hogy áttelepül Fehéroroszországba. (Nyilvánosságra került egy kép, hogy helikopterrel Szentpétervárra érkezett vasárnap, de egyes szakértők ennek kétségbe vonták a hitelességét, mások pedig azon csodálkoztak, miért van azon a képen maszkban Prigozsin.)

A repülőforgalmat követő portálokon kedden azt lehetett látni, hogy az a magánrepülő, amellyel Prigozsin utazni szokott, Szentpétervárról Minszkbe repült, és egy katonai bázison landolt, majd nem sokkal később Lukasenka bejelentette, hogy Prigozsin megérkezett az országba. A Wagner-vezér – aki ellen szombaton elfogatóparancsot adtak ki, majd állítólag visszavonták, de Vlagyimir Putyon következetesen a lázadás szervezőinek megbüntetéséről beszél – személyesen azonban sehol sem jelent meg.

Prigozsin magángépe még kedd este elhagyta a fehérorosz fővárost, és Moszkva felé indult, bár a pontos célpont nem ismert, mert a fel- és leszállás idejére kikapcsolták a repülő jeladóit. Az biztos még, hogy szerdán már Szentpétervár felé vette az irányt, de azt nem lehet tudni, hogy a lázadás kirobbantója, aki egyébként a város szülötte, a fedélzeten tartózkodott-e.

Érdekesség, hogy egy másik repülő, amely általában követni szokta Prigozsin gépét, leszállt kedden ugyanazon a minszki katonai repülőtéren, majd szerdán közvetlenül szintén Szentpétervárra repült, de már elhagyta az orosz várost is.

A BBC próbált Prigozsin nyomára bukkanni a közösségi médiában is, ahol korábban rendkívül aktív volt, de sehol sem jelentkezett az utóbbi négy napban. Az egyetlen kivétel egy 11 perces hangüzenet, amelyet még hétfőn tett közzé.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Prigozsin aligha úszhatja meg a lázadás kirobbantását, Vlagyimir Putyin orosz elnök eddig ennél kisebb ellenszegülések esetén is elbánt ellenfeleivel, de arról már megoszlanak a vélemények, hogy a Wagner-vezér gyors likvidálása nem járna túlzott negatív következményekkel.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×