Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Mráz Ágoston: Manfred Weber egy egyensúlyozó-művész

Jobbra is és balra is nyitni próbált Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-választási csúcsjelöltje szerdai esti kampányindító beszédében – mondta az InfoRádiónak Mráz Ágoston, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Hozzátette: a bajor politikus beállt a föderalisták sorába, és egy Európai Egyesült Államokat akar létrehozni.

Szigorúbb európai határvédelmet és egységesebb külpolitikát sürgetett Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje kampányindító beszédében szerdán. Kiemelte a blokkon belüli esélyegyenlőség fontosságát: szerte az Európai Unióban egyenlő életkörülményeket kell kialakítani. Beszélt a demokrácia erodálódásáró, egy afrikai Marshall-terv létrehozásának szükségességéről és az európai életmód megvédéséről is.

Aki követte Weber eddigi üzeneteit, az nagy újdonságot nem hallott a tegnapi beszédben, például a rák gyógyításának ígérete is többször elhangzott már. A műfaj volt új - emelte ki Mráz Ágoston, a Nézőpont Csport vezérigazgatója. Rámutatott: "51 nappal vagyunk az európai parlamenti választások előtt, most kezdődnek a hivatalos kampányok, Weber pedig azt szerette volna elérni, hogy a saját témáiról legyen szó - például a rák gyógyításának összeurópai lehetőségeiről három hónapja beszél, de ezt senki nem vette észre. A kampányt a brexit és - Weber saját hibájából - a Fidesz európai néppárti tagsága uralta".

Nemzetstratégiai érdekek

Weber felhozta beszédében a migrációt is, ami egyébként

a közvetlen EP-választások 40 éve alatt most először közös kampánytémát jelenthet Európának.

A migrációval kapcsolatos Weber-üzenetek határozottak voltak, de Mráz Ágoston szerint ez csak a többségi álláspont képviselete. "Hogy erről beszél, szinte magától értetődő politikai kötelezettség, ha nem ezt tenné, hibát követne el" - mondta a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.

A migráció csak 3-4 éve került a figyelem középpontjába, de a mögötte meghúzódó, a föderalizmus és a nemzetállamok szövetségének modellje közti vita évtizedek óta zajlik. "Juncker elnök és most Weber is beállt a föderalisták pártján állók táborába. Ennek szélsőséges verziója az Európai Egyesült Államok, a pragmatikus verziója viszont az, hogy egy-egy kis tagállam vétójogát is elfeledve a minősített többség irányába lehessen átalakítani a döntéseket" - mutatott rá a szakértő. Kiemelte: "a külpolitika, a diplomácia, a külügyi stratégia egy-egy tagállam szuverenitásának kulcskérdése, és

ha ezekben az ügyekben minősített többséggel lehet dönteni, akkor egy-egy tagállam nemzetstratégiai érdekével ellentétben is születhetnek úgynevezett európai döntések".

Megemlítette például a Kínához vagy az Egyesült Államokhoz fűződő viszony kérdését.

Hiányos a jogállamiságot vizsgáló tanácsadó testület javaslata

A jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban Manfred Weber ismét egy független testület vizsgálódását helyezte kilátásba. A Nézőpont Csoport vezérigazgatója ezt úgy értékelte, hogy a Néppárt csúcsjelöltje egy "egyensúlyozó-művész", aki magát többnyire "hídépítőnek" titulálja a nyilvánosságban, és - bár a gyakorlatban e tevékenysége eredményét a Néppárton belüli vita miatt nem nagyon lehetett látni - a kampányába ennek megfelelően mindkét oldal számára kedves témákat emelt be. Mráz Ágoston szerint azonban a föderáció irányába való elmozdulás és a jogállamiság védelme is a baloldal irányába mutató elmozdulás.

"A jogállamiságot vizsgáló testületről szóló Weber-írás a legizgalmasabb kérdéseket nem válszolja meg: azt, hogy kikből állna a 9 fős testület, és mi lenne a viszonya az Európai Bírósághoz vagy a többi testülethez,

hogyan helyezkedne el az európai hatalmi struktúrában. Az sem világos, hogy liberális értékrendű vagy kompromisszumos formában összerakott testületről lenne-e szó" - fogalmazott a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor beszélt az okokról és a megoldási lehetőségekről, valamint az új feladataikról és arról is, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Készül az Egyesült Államok nemezise? Lézerfegyverrel tarolhat az ázsiai szuperhatalom titokzatos J-36 lopakodó nehézbombázója

Készül az Egyesült Államok nemezise? Lézerfegyverrel tarolhat az ázsiai szuperhatalom titokzatos J-36 lopakodó nehézbombázója

Rengeteg videó lepte el a közösségi médiát azzal, hogy a kínai hatodik generációs nehézbombázó, a J-36-os fantázianevű gép tesztrepüléseket végez. Bár még mindig nagyon sok a kérdés az egyre gyakrabban felbukkanó fegyverrel kapcsolatban, az viszont teljesen egyértelmű, hogy Kína hangosan döngeti az ajtót, hogy ő léphessen be elsőként a jövő szuperfegyverét jelentő légierős képességek ajtaján. A sokasodó felvételek egyre többet árulnak el arról, hogy Peking pontosan hogyan képzeli el a jövőt, és ebben akad néhány komoly meglepetés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×