eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Mráz Ágoston: Manfred Weber egy egyensúlyozó-művész

Jobbra is és balra is nyitni próbált Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-választási csúcsjelöltje szerdai esti kampányindító beszédében – mondta az InfoRádiónak Mráz Ágoston, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója. Hozzátette: a bajor politikus beállt a föderalisták sorába, és egy Európai Egyesült Államokat akar létrehozni.

Szigorúbb európai határvédelmet és egységesebb külpolitikát sürgetett Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje kampányindító beszédében szerdán. Kiemelte a blokkon belüli esélyegyenlőség fontosságát: szerte az Európai Unióban egyenlő életkörülményeket kell kialakítani. Beszélt a demokrácia erodálódásáró, egy afrikai Marshall-terv létrehozásának szükségességéről és az európai életmód megvédéséről is.

Aki követte Weber eddigi üzeneteit, az nagy újdonságot nem hallott a tegnapi beszédben, például a rák gyógyításának ígérete is többször elhangzott már. A műfaj volt új - emelte ki Mráz Ágoston, a Nézőpont Csport vezérigazgatója. Rámutatott: "51 nappal vagyunk az európai parlamenti választások előtt, most kezdődnek a hivatalos kampányok, Weber pedig azt szerette volna elérni, hogy a saját témáiról legyen szó - például a rák gyógyításának összeurópai lehetőségeiről három hónapja beszél, de ezt senki nem vette észre. A kampányt a brexit és - Weber saját hibájából - a Fidesz európai néppárti tagsága uralta".

Nemzetstratégiai érdekek

Weber felhozta beszédében a migrációt is, ami egyébként

a közvetlen EP-választások 40 éve alatt most először közös kampánytémát jelenthet Európának.

A migrációval kapcsolatos Weber-üzenetek határozottak voltak, de Mráz Ágoston szerint ez csak a többségi álláspont képviselete. "Hogy erről beszél, szinte magától értetődő politikai kötelezettség, ha nem ezt tenné, hibát követne el" - mondta a Nézőpont Csoport vezérigazgatója.

A migráció csak 3-4 éve került a figyelem középpontjába, de a mögötte meghúzódó, a föderalizmus és a nemzetállamok szövetségének modellje közti vita évtizedek óta zajlik. "Juncker elnök és most Weber is beállt a föderalisták pártján állók táborába. Ennek szélsőséges verziója az Európai Egyesült Államok, a pragmatikus verziója viszont az, hogy egy-egy kis tagállam vétójogát is elfeledve a minősített többség irányába lehessen átalakítani a döntéseket" - mutatott rá a szakértő. Kiemelte: "a külpolitika, a diplomácia, a külügyi stratégia egy-egy tagállam szuverenitásának kulcskérdése, és

ha ezekben az ügyekben minősített többséggel lehet dönteni, akkor egy-egy tagállam nemzetstratégiai érdekével ellentétben is születhetnek úgynevezett európai döntések".

Megemlítette például a Kínához vagy az Egyesült Államokhoz fűződő viszony kérdését.

Hiányos a jogállamiságot vizsgáló tanácsadó testület javaslata

A jogállamisági kérdésekkel kapcsolatban Manfred Weber ismét egy független testület vizsgálódását helyezte kilátásba. A Nézőpont Csoport vezérigazgatója ezt úgy értékelte, hogy a Néppárt csúcsjelöltje egy "egyensúlyozó-művész", aki magát többnyire "hídépítőnek" titulálja a nyilvánosságban, és - bár a gyakorlatban e tevékenysége eredményét a Néppárton belüli vita miatt nem nagyon lehetett látni - a kampányába ennek megfelelően mindkét oldal számára kedves témákat emelt be. Mráz Ágoston szerint azonban a föderáció irányába való elmozdulás és a jogállamiság védelme is a baloldal irányába mutató elmozdulás.

"A jogállamiságot vizsgáló testületről szóló Weber-írás a legizgalmasabb kérdéseket nem válszolja meg: azt, hogy kikből állna a 9 fős testület, és mi lenne a viszonya az Európai Bírósághoz vagy a többi testülethez,

hogyan helyezkedne el az európai hatalmi struktúrában. Az sem világos, hogy liberális értékrendű vagy kompromisszumos formában összerakott testületről lenne-e szó" - fogalmazott a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×