eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Prőhle Gergely: az EP-választásnak is szól a francia-német közeledés

Franciaország támogatja Németország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában - többek között ezt is kimondja az Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár által aláírt aacheni egyezmény. Magyarország volt berlini nagykövete szerint a dokumentum Európa egységét hivatott demonstrálni a közelgő EP-választások előtt.

Az aacheni szerződés az eddigieknél sokkal kiemeltebben kezeli a közös védelempolitikát, de olyannyira, hogy Franciaország és Németország egymás védelmére kel, ha támadás érné valamelyiket. Bizonyos értelemben felülírja a NATO-együttműködés ötös pontját - tudta meg a szövetségkötés után az InfoRádió Prőhle Gergelytől, Magyarország korábbi berlini nagykövetétől.

További diplomáciai történés az új szerződésben Prőhle szerint az, hogy szövege alapján Franciaország támogatja Németországnak azt a nagyon régi szándékát, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja legyen.

S hogy mennyire szól ez az egyezmény a közelgő európai parlamenti választásoknak?

"Biztos, hogy mindkét vezetőnek szüksége van arra, hogy valamilyen látványos eredményt felmutasson. Azt ugye

tudjuk, hogy Macron elnök népszerűsége mennyire alábbhagyott az elmúlt egy évben, azt is látjuk, hogy a CDU elnökválasztási folyamatát követően, vagy annak során Merkel kancellár sem tudja azt az erőt mutatni, mint régen;

a külpolitika mindig egy más kifutási terep, ott mindig be lehet bizonyítani, hogy valaki mennyire fontos" - fogalmazott Prőhle Gergely.

Szerinte a francia-német kapcsolatrendszer csakúgy, mint például a német-lengyel a modern Németországnak - "a háború utáni Nyugat-Németországnak" - egy olyan alapvetése, ami egész egyszerűen megkérdőjelezhetetlen bárki részéről.

"Amikor a francia-német együttműködésről beszélnek, ennek a történelmi hagyománynak is megfelelnek, és biztos vagyok benne, hogy ez is volt a szándék" - húzta alá Prőhle Gergely. "Amikor

az Egyesült Államokra nem lehet számítani,

amikor az egész európai működési rendszer tekintélye erősen megroppant, Németországban jóval alacsonyabb az EU és az Európai Bizottság támogatottsága, mint Magyarországon - ezt olykor néhány üzleti elemző elfelejti -, azt hiszem, ebben a helyzetben valamiféle erőt kell mutatni annak érdekében, hogy az európai együttműködés mégis működőképes legyen. Biztos ez is célja volt az aacheni megállapodásnak" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×