Címke: emmanuel macron (567 cikk)

A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az elnöki táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-et csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.

Nincs semmilyen időkorlát arra, hogy meddig kell kinevezni az új francia miniszterelnököt, illetve mikor kell megalakulnia az új kormánynak – mondta az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Fejérdy Gergely arról is beszélt, hogy Gabriel Attal ügyvivő kabinetjének jóval kevesebb jogosultságai, korlátozottabb lehetőségei vannak, a befektetők pedig egyre inkább elfordulnak a francia piactól, ami még nehezebb gazdasági helyzetet teremthet.

Nagyon jó taktikai lépésekkel halad a francia elnök a napokban, de kérdés, mennyire lehet hosszabb távon eredményes – értékelt az InfoRádióban Yann Caspar, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója.

Három nappal a bizonytalan politikai helyzetet teremtő franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások után Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a "köztársasági" politikai erőket, hogy "hozzanak létre egy stabil és plurális többséget" az ország számára, tekintettel arra, hogy senki nem tekinthető a választások győztesének.

A Patrióták Európáért EP-frakció létrehozásának kezdeményezése erősíti Orbán Viktor miniszterelnök azon szándékát, hogy formálja az európai uniós politikát és eszközt is ad ehhez – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Lakatos Júlia. A Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója beszélt a francia választások után előállt patthelyzetről és Joe Biden esetleges visszalépéséről is.

Német kormánypárti és konzervatív ellenzéki visszafogott derűláttással értékelték a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Általános megítélés szerint az eredmény jó hír Európának, ugyanakkor Franciaország nehéz időszak előtt áll. Eltérő ugyanakkor Emmanuel Macron szerepének megítélése.

Az euro árfolyameséssel fogadta a hírt, hogy a francia Nemzetgyűlésben a „kemény baloldal” szerezte meg a legtöbb mandátumot. Emmanuel Macron elnök és a baloldali szövetség taktikai visszalépései nyomán Marine Le Pen jobboldali pártja csak a harmadik lett a második választási fordulóban.

A német kormányfőkhöz általában, de különösen Olaf Scholzhoz képest meglepően nyílt állásfoglalást tett a kancellár az előre hozott franciaországi nemzetgyűlési választások ügyében.

Amikor a politikai berendezkedés, ha nem is az összeomlás, de a leállás szélén van, akkor általában a francia történelem azt mutatja, hogy jönnek az erőszakos cselekmények – mondta Yann Caspar, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a francia társadalom megosztottságáról, a nemzetgyűlési választások második fordulója után előálló forgatókönyvekről és a Nemzeti Tömörülés előtt álló csapdahelyzetről is.

Aggodalom és megdöbbenés Berlinben az előre hozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójának eredményei és a második forduló lehetséges kimenetele miatt. Német kormánypártok vezető politikusai vélekednek úgy, hogy Emmanuel Macron francia államfő a választások kiírásával "öngólt" rúgott, és Németország legfontosabb uniós partnerét politikai elszigetelődés fenyegeti.

A francia nemzetgyűlési választásokon eddig vezető Nemzeti Tömörülés (RN) vezére szerint a jelenlegi elnök azzal követett el államcsínyt, hogy a még a szavazást megelőző napokban írt alá kinevezéseket.

A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint már az első választási forduló után biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget alakítani a francia nemzetgyűlésben, egy esetleges koalíció létrejötte pedig egyrészt kétséges, másrészt törékeny lenne. Yann Caspar arról is beszélt az InfoRádióban, hogy erőszakos eseményektől tart.

Az exit poll felmérések szerint a Marine Le Pen által fémjelzett jobboldali Nemzeti Tömörülés vezet a francia nemzetgyűlési választások vasárnap megrendezett első fordulójában. A részletekről Szűcs Anitát, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docensét kérdeztük.

Így nyilatkoztak a vezető politikusok a brüsszeli csúcs után.

A hajrájához érkezett a kampány a franciaországi nemzetgyűlési választások első fordulója előtt. Az esélyekről Szűcs Anita Franciaország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió.

A német és az olasz főváros után Franciaországban kötött megegyezést a magyar miniszterelnök.

A választás nem róla szól, hanem a kormányról, de adott néhány "orientációs pontot".

Nagy felzúdulást váltott ki a francia elnök pártján belül az előre hozott választásokról tett váratlan bejelentés. Az államfő az után oszlatta fel a Nemzetgyűlést, hogy pártja nagyarányú vereséget szenvedett a Nemzeti Tömörüléstől az EP-választásokon. Emmanuel Macron terve állítólag már korábban kész volt, és kormányfője sem tudott róla.

Emmanuel Macron francia államfő szerdán felszólította mindazokat, akik „nemet tudnak mondani a szélsőségekre”, hogy fogjanak össze az előre hozott nemzetgyűlési választások „előtt vagy után”, amelyeket azt követően írt ki, hogy az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nagyarányú győzelmet aratott, és a köztársasági elnök által fémjelzett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

Franciaország vadászbombázókat szállít Ukrajnának, hogy támogassa az Oroszország elleni háborúban – jelentette be Emmanuel Macron. A francia elnök azonban nem közölte, hogy a megtámadott ország mennyi gépet kap, és azok mikor érkeznek meg. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc beszélt a felajánlás jelentőségéről.