Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild
Emmanuel Macron francia államfő beszédet intéz a nemzethez a francia kabinet és a szakszervezeti vezetők együttes válságtanácskozása után a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2018. december 10-én, két nappal a kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők negyedik országos tiltakozónapja után.
Nyitókép: MTI/EPA/Ludovic Marin

Macron húzhat hasznot a nagy nemzeti vitából

Négy százalékkal ugrott meg Emmanuel Macron népszerűsége a "nagy nemzeti vita" elindítása óta, melynek célja az, hogy válaszokat találjon a sárga mellényesek követeléseire. A javulás törékeny, figyelmeztet a felmérést végző Ifop intézet egyik vezetője, miközben a sárga mellényesek tovább tiltakoznak.

Kimozdult a mélypontról a francia államfő megítélése, az Ifop közvéleménykutató fiss adatoi szerint Emmanuel Macron tevékenységével a franciák 27 százaléka elégedett, ami négy százalékos emelkedést jelent az egy hónappal korábban mért 23 százalékos szinthez képest. Frédéric Dabi, az Ifop vezérigazgató-helyettese úgy látja, a közvélemény egy része pozitívan értékelte, hogy Emmanuel Macron a polgármestereken keresztül párbeszédet akar folytatni a lakossággal, és

leszállt a magas lóról, azaz kevésbé tűnik arrogánsnak.

A sárga mellényesek okozta válságot követően meghirdetett, a múlt héten elindított és március 15-ig tartó nagy nemzeti vita ugyanis alapvetően az államfő által korábban lekezelt polgármesterek szervezésében zajlik majd. Az ő feladatuk lesz a franciák követeléseinek, sérelmeinek az összegyűjtése és az államfői hivatalba juttatása.

Bár Emmauel Macron azt mondta, nincs tabutéma, az adópolitikától kezdve a közigazgatás működéséig mindenről lehet vitázni, az máris világossá vált, hogy például

a bevándorlás vagy az eurózónából való esetleges kilépés kérdése mégis tabunak számíthat majd.

Egyelőre az sem világos, mi lesz a két hónapos vita alatt összegyűjtött javaslatokkal, követelésekkel.

Nem véletlen, hogy a franciák 70 százaléka már most úgy véli, a nagy nemzeti vita nem ad majd választ a kérdéseikre, sokan egyenesen azt állítják, hogy azzal Macron csupán időt akar nyerni. Ennek a bizalmatlanságnak a tükrében nem meglepő, hogy a lakosság 56 százaléka továbbra is támogatja a sárga mellényesek akcióit. A mozgalom a különböző államfői és kormányzati bejelentések és intézkedések ellenére tovább folytatódik. Január 19-én került sor a „tizedik felvonásra”, melynek során a tüntetők több vidéki városban ismét összecsaptak a rendőrökkel.

A sárga mellényesek mozgalmát támogató politikusok és elemzők szerint ezeket az összecsapásokat a belügyminiszter utasítására a rendfenntartók provokálják ki, hogy utána erőszakos rongálókként tudják a demonstrálókat a közvélemény előtt bemutatni.

Egyre többen emelik fel hangjukat a „rendőri erőszakkal” szemben,

egy országszerte ismert, baloldali kötődésű ügyvéd pedig néhány napja egyenesen azt állította: a sárga mellényesekkel szembeni fellépések, a letartóztatások, a gyorsított, sokszor ügyvéd nélküli tárgyalások azt mutatják, hogy a hatóságok egyre inkább lábbal tiporják a jogállamiságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugtalanító fejlemények kezdődtek: Európa szép csendben Ázsia áldozatává válik?

Nyugtalanító fejlemények kezdődtek: Európa szép csendben Ázsia áldozatává válik?

Az elmúlt napokban legalább négy, eredetileg Európába tartó LNG-tankert irányítottak át Ázsia felé.

Amiről keveset beszélnek: így zajlott Pest, Pozsony és Bécs összjátéka 1848 tavaszán

A márciusi ifjak érdemeit nem lehet elvitatni, de 1848-ban alapvetően a törvényalkotó munka juttatta egyről a kettőre a magyar reformereket és magát a forradalmi törekvéseket, a politikai tevékenységek súlypontja pedig a Pozsony–Bécs tengelyen zajlott – mondta az InfoRádióban Nánay Mihály történész, a Rubicon Intézet főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×