Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Emmanuel Macron francia államfő beszédet intéz a nemzethez a francia kabinet és a szakszervezeti vezetők együttes válságtanácskozása után a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2018. december 10-én, két nappal a kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők negyedik országos tiltakozónapja után.
Nyitókép: MTI/EPA/Ludovic Marin

Macron húzhat hasznot a nagy nemzeti vitából

Négy százalékkal ugrott meg Emmanuel Macron népszerűsége a "nagy nemzeti vita" elindítása óta, melynek célja az, hogy válaszokat találjon a sárga mellényesek követeléseire. A javulás törékeny, figyelmeztet a felmérést végző Ifop intézet egyik vezetője, miközben a sárga mellényesek tovább tiltakoznak.

Kimozdult a mélypontról a francia államfő megítélése, az Ifop közvéleménykutató fiss adatoi szerint Emmanuel Macron tevékenységével a franciák 27 százaléka elégedett, ami négy százalékos emelkedést jelent az egy hónappal korábban mért 23 százalékos szinthez képest. Frédéric Dabi, az Ifop vezérigazgató-helyettese úgy látja, a közvélemény egy része pozitívan értékelte, hogy Emmanuel Macron a polgármestereken keresztül párbeszédet akar folytatni a lakossággal, és

leszállt a magas lóról, azaz kevésbé tűnik arrogánsnak.

A sárga mellényesek okozta válságot követően meghirdetett, a múlt héten elindított és március 15-ig tartó nagy nemzeti vita ugyanis alapvetően az államfő által korábban lekezelt polgármesterek szervezésében zajlik majd. Az ő feladatuk lesz a franciák követeléseinek, sérelmeinek az összegyűjtése és az államfői hivatalba juttatása.

Bár Emmauel Macron azt mondta, nincs tabutéma, az adópolitikától kezdve a közigazgatás működéséig mindenről lehet vitázni, az máris világossá vált, hogy például

a bevándorlás vagy az eurózónából való esetleges kilépés kérdése mégis tabunak számíthat majd.

Egyelőre az sem világos, mi lesz a két hónapos vita alatt összegyűjtött javaslatokkal, követelésekkel.

Nem véletlen, hogy a franciák 70 százaléka már most úgy véli, a nagy nemzeti vita nem ad majd választ a kérdéseikre, sokan egyenesen azt állítják, hogy azzal Macron csupán időt akar nyerni. Ennek a bizalmatlanságnak a tükrében nem meglepő, hogy a lakosság 56 százaléka továbbra is támogatja a sárga mellényesek akcióit. A mozgalom a különböző államfői és kormányzati bejelentések és intézkedések ellenére tovább folytatódik. Január 19-én került sor a „tizedik felvonásra”, melynek során a tüntetők több vidéki városban ismét összecsaptak a rendőrökkel.

A sárga mellényesek mozgalmát támogató politikusok és elemzők szerint ezeket az összecsapásokat a belügyminiszter utasítására a rendfenntartók provokálják ki, hogy utána erőszakos rongálókként tudják a demonstrálókat a közvélemény előtt bemutatni.

Egyre többen emelik fel hangjukat a „rendőri erőszakkal” szemben,

egy országszerte ismert, baloldali kötődésű ügyvéd pedig néhány napja egyenesen azt állította: a sárga mellényesekkel szembeni fellépések, a letartóztatások, a gyorsított, sokszor ügyvéd nélküli tárgyalások azt mutatják, hogy a hatóságok egyre inkább lábbal tiporják a jogállamiságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×