Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Emmanuel Macron francia államfő beszédet intéz a nemzethez a francia kabinet és a szakszervezeti vezetők együttes válságtanácskozása után a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2018. december 10-én, két nappal a kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők negyedik országos tiltakozónapja után.
Nyitókép: MTI/EPA/Ludovic Marin

Macron húzhat hasznot a nagy nemzeti vitából

Négy százalékkal ugrott meg Emmanuel Macron népszerűsége a "nagy nemzeti vita" elindítása óta, melynek célja az, hogy válaszokat találjon a sárga mellényesek követeléseire. A javulás törékeny, figyelmeztet a felmérést végző Ifop intézet egyik vezetője, miközben a sárga mellényesek tovább tiltakoznak.

Kimozdult a mélypontról a francia államfő megítélése, az Ifop közvéleménykutató fiss adatoi szerint Emmanuel Macron tevékenységével a franciák 27 százaléka elégedett, ami négy százalékos emelkedést jelent az egy hónappal korábban mért 23 százalékos szinthez képest. Frédéric Dabi, az Ifop vezérigazgató-helyettese úgy látja, a közvélemény egy része pozitívan értékelte, hogy Emmanuel Macron a polgármestereken keresztül párbeszédet akar folytatni a lakossággal, és

leszállt a magas lóról, azaz kevésbé tűnik arrogánsnak.

A sárga mellényesek okozta válságot követően meghirdetett, a múlt héten elindított és március 15-ig tartó nagy nemzeti vita ugyanis alapvetően az államfő által korábban lekezelt polgármesterek szervezésében zajlik majd. Az ő feladatuk lesz a franciák követeléseinek, sérelmeinek az összegyűjtése és az államfői hivatalba juttatása.

Bár Emmauel Macron azt mondta, nincs tabutéma, az adópolitikától kezdve a közigazgatás működéséig mindenről lehet vitázni, az máris világossá vált, hogy például

a bevándorlás vagy az eurózónából való esetleges kilépés kérdése mégis tabunak számíthat majd.

Egyelőre az sem világos, mi lesz a két hónapos vita alatt összegyűjtött javaslatokkal, követelésekkel.

Nem véletlen, hogy a franciák 70 százaléka már most úgy véli, a nagy nemzeti vita nem ad majd választ a kérdéseikre, sokan egyenesen azt állítják, hogy azzal Macron csupán időt akar nyerni. Ennek a bizalmatlanságnak a tükrében nem meglepő, hogy a lakosság 56 százaléka továbbra is támogatja a sárga mellényesek akcióit. A mozgalom a különböző államfői és kormányzati bejelentések és intézkedések ellenére tovább folytatódik. Január 19-én került sor a „tizedik felvonásra”, melynek során a tüntetők több vidéki városban ismét összecsaptak a rendőrökkel.

A sárga mellényesek mozgalmát támogató politikusok és elemzők szerint ezeket az összecsapásokat a belügyminiszter utasítására a rendfenntartók provokálják ki, hogy utána erőszakos rongálókként tudják a demonstrálókat a közvélemény előtt bemutatni.

Egyre többen emelik fel hangjukat a „rendőri erőszakkal” szemben,

egy országszerte ismert, baloldali kötődésű ügyvéd pedig néhány napja egyenesen azt állította: a sárga mellényesekkel szembeni fellépések, a letartóztatások, a gyorsított, sokszor ügyvéd nélküli tárgyalások azt mutatják, hogy a hatóságok egyre inkább lábbal tiporják a jogállamiságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×