Infostart.hu
eur:
378.73
usd:
318.92
bux:
129405.86
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Az Alaska Airlines Boeing 737 utasgépe. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Jeroen Stroes/Wikipédia

Repülőgéphiány és jegydrágulás - a Boeing súlyos válságba sodorhatja a világ légi közlekedését

Az ír fővárosban, Dublinban egyhetes válságtanácskozást tartanak a légi közlekedés legnagyobb befektetőinek és lízingcégeinek képviselői, hogy megvitassák az Alaska Airlines utasgépének súlyos balesete után kialakult helyzetet, illetve a repülőgéphiány lehetséges megoldásait.

Mint arról az Infostart is beszámolt, az Alaska Airlines szinte vadonatúj, Boeing 737 MAX 9 utasgépének törzséből egy jókora darab szakadt ki repülés közben, ami majdnem katasztrófához vezetett. A gép végül szerencsésen földet ért és az utasok közül senki sem sérült meg komolyabban, de a baleset után az összes hasonló típusú gép repülését megtiltották. Az időközben lezajlott vizsgálatok kiderítették, hogy a Boeing egyik alvállalkozójánál történ a hiba: gondatlanul szegecselték össze a törzs borításának egyes elemeit és ezek közül az egyiket, nagy magasságban, a belső túlnyomás kiszakította.

A baleset súlyos helyzetbe hozta nemcsak a gyártót, hanem a légitársaságokat is, amelyeket már amúgy is nehéz feladat elé állított a koronavírus-járvány után megélénkült utazási kedv. Már nemcsak az alkatrészellátás akadozása és a személyzet hiánya okoz gondot, hanem az is, hogy a Boeing egyelőre nem tud elegendő repülőgépet gyártani – írja a Reuters.

A B-737 MAX gépekkel 2018-ban és 2019-ben is történt katasztrófa, amelyeket tervezési hibák okoztak.

Akkor az USA légügyi hatósága megszigorította a fejlesztésre vonatkozó elvárásokat. Most viszont már a gyártás közbeni ellenőrzést is a korábbinál gyakrabban és alaposabban kell elvégezni, ami eléggé lassítja a termelést. Ennek eredményeként a repülőgépekre váró légitársaságok még kevesebb gépet kaphatnak.

A brit hírügynökség szerint felemás a helyzet, mert miközben a gyártónak és a légitársaságoknak nehézségeik támadtak, addig a legnagyobb vásárlóknak, lízingcégeknek kifejezetten jól jött a válság, ugyanis az eddiginél drágábban adhatják bérbe a gépeket a légitársaságoknak, amivel jelentősen növelhetik a befektetéseik hasznát.

A repülős cégek viszont a magasabb lízingdíjak miatt emelni kénytelenek a jegyárakat.

„Úgy számoltunk, hogy a légitársaságok 2026-27 táján már képesek lesznek kielégíteni a pandémia után megugrott keresletet, de a Boeing okozta kritikus helyzet miatt ez kitolódhat” – nyilatkozta a Reutersnek Rob Morris, az egyik vezető tanácsadó cég első embere. A Boeing 737 MAX 9 balesetét követően az iparág több meghatározó személyisége, így Richard Aboulafia légiközlekedési szakértő is arra szólította fel a repülőgépgyártó cég vezérigazgatóját – és a vállalat több más vezető munkatársát –, hogy távozzon.

A Boeing hivatalosan nem reagált ezekre a felvetésekre, ellenben bejelentette, hogy valamennyi beszállítójánál megszigorítja az ellenőrzést. Dave Calhoun Boeing-vezér egyrészt elismerte a vállalat hibáját, másrészt azt ígérte, hogy hasonló eset soha többet nem fordulhat elő.

A Dublinban egy hétig tartó konferencia résztvevőinek azt kell eldönteniük, hogy miként tudják kilendíteni a polgári légi közlekedést ebből az újabb kátyúból. Mint azt a Reuters is megjegyezte:

mivel a világ utasszállító gépeinek majdnem felét az amerikai óriásvállalat gyártja,

a Boeing válsága nagyon súlyos következményekkel fenyeget.

Címlapról ajánljuk

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Összeomlott Ukrajna támogatása, nagy bejelentésre készül Zelenszkij - Híreink az ukrán frontról szerdán

Az orosz erők nagy erőkkel nyomulnak előre az ukránok által 2022-ben visszafoglalt Liman térségében: az észak-donyecki város ostroma lényegében megkezdődött, az oroszok a környező falvak elfoglalásával akarják bekeríteni a települést. Közben nagyobb katonai műveletek zajlanak Kosztantynivka, Pokrovszk, Huljajpole térségében is. Közen orosz lapok és internetes OSINT-bloggerek arról írnak: kisebb ellentámadást indított az ukrán hadsereg a déli fronton - Kijev ezt nem erősítette meg egyelőre. Diplomáciai fronton egyelőre nem látszik áttörés: Moszkvából több, Amerikával szemben kritikus nyilatkozat is jött az elmúlt napokban. A nap folyamán megjelnetek a Kiel Institute adatai: ebből kiderül, hogy Ukrajna katonai támogatása 2022 előtti mélypontra süllyedt. Az FT közben információkat szerzett arról, hogy Zelenszkij elnök választásokat akar tartani Ukrajnában - erről a napokban érkezhet hivatalos bejelentés. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×