Bontsuk kétfelé a történetet. Az egyik a magyar szál. Az előző magyar kormányzat végrehajtási tervet sem adott le, és konzekvensen elutasította a paktum végrehajtását. A Tisza-kormány egyelőre nem kezdte meg a végrehajtást, és a választási programjában is azt mondta, hogy elutasítja a paktumot. Az, hogy pontosan mi fog történni, a jövő zenéje, ezt meg fogjuk látni. Magyarországon egyelőre nem változik semmi – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hozzátette: ha megnézzük uniós szinten, akkor elméletileg már működnie kéne a paktumnak, a tíz nagy rendeletcsomagnak. A gyakorlatban azonban május 8-án jött ki az utolsó bizottsági felülvizsgálati jelentés.

„A legtöbb tagállam még nem áll jól, és akkor finoman fogalmaztam”

– folytatta a szakértő, aki szerint a jogi implementáció, az átültetés a nemzeti jogba a legtöbb helyen megtörtént, de az infrastruktúra kiépítése nagyon komoly elmaradásban van. A tagállamok kérték a bizottságot, hogy kapjanak haladékot, de hivatalosan nem kaptak.

„Azért meglepődnék, ha holnap reggel bizottsági delegációk jelennének meg például Olaszországban, és gyűjtenék az adatokat a kötelezettségszegési eljáráshoz. Nyilván a bizottságnak muszáj lesz még egy picit várnia.

Hónapok, de lehet, hogy évek lesznek, mire azt mondhatjuk, hogy a paktum által előírt európai menekültügyi rendszer 90 plusz százalékkal működik”

– fogalmazott a szakértő.

2024 májusában, amikor elfogadták a paktumot, nagy öröm volt, hogy végre mindenki egyetért. Szinte diadalittasan jelentette be a bizottság egy tisztségviselője, hogy végre megvan a megállapodás. De az nagy kérdés, hogy mi tart ilyen hosszú ideig a felkészülésben.

„Ez egy nagyon komplex jogszabálycsomag, az egyes elemeiben külön-külön is százoldalas jogszabályok vannak benne, ezeknek az átültetése nem egyszerű. És olyan új elemek is megjelennek benne, amelyek eddig gyakorlatilag nem léteztek. Az egyik a határnál lefolytatott „határeljárási” kapacitás, ilyen nem volt korábban. Előírja a tagállamoknak, hogy az uniós határokon olyan zárt befogadási központokat kell kialakítani, amelyekben egy különleges eljárásban maximum 12 hétig tartják a kérelmezőket. De a jogszabályok átültetése is nagyon hosszú folyamat tud lenni. A másik ilyen elem az Eurodac rendszer kiépítése. Ez a menedékkérők biometrikus adatait tartalmazó rendszer lesz, amibe az összes tagállam fölviszi majd az adatokat. Ez sincs még kész,

nincs meg hozzá a hardver, a szoftver, a képesség mindenütt és a rendszer sem működik még. Több hónap csúszás lesz.

Ezt azért találták ki, mert nagyon sokszor láttuk az elmúlt években, hogy egy menedékkérő akár több tagállamban is beadta a menekültügyi kérelmét, ezt szeretné kiszűrni a rendszer” – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Exterde Tibor készítette. Alább meghallgathatja, megnézheti a teljes beszélgetést.