eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Még mindig tart az eszközkezelősök kálváriája

Továbbra is nagyjából 32,5 ezer egykori pórul járt devizahiteles próbálja meg- vagy visszaszerezni lakása tulajdonjogát. A többség, 22 ezer család továbbra is inkább a részletfizetés mellett tette le a voksát.

A Nemzeti Eszközkezelővel még kapcsolatban álló egykori devizahitelesek többsége, nagyjából 22 ezren választották, hogy élve a 2019-es törvénymódosítás adta lehetőséggel részletfizetéssel kívánják megvásárolni a saját ingatlanjukat, további hatezren az egyösszegű vásárlás mellett döntöttek. Háromezren pedig továbbra is inkább bérelnék a lakásukat - mondta a Magyar Nemzetnek Fónagy János, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Hozzátette, hogy

eddig 4112 hiteladóssal zárták le az egyösszegű tranzakciót.

Közölte, hogy az eszközkezelő létrehozásával 2011 óta több mint 154 ezer ember menekült meg többmilliós hiteltartozásától úgy, hogy bérlőként továbbra is az otthonában maradhatott.

Legutóbb 2019 elején kaptak az érintettek lehetőséget arra, hogy – kedvező feltételek mellett – egy összegben vagy részletfizetés útján visszavásárolhassák az ingatlanjaikat. Majd egy őszi jogszabálymódosítás tovább könnyítette a helyzetüket, mivel garantálták számukra, hogy nem indulhat végrehajtás három évig azok ellen a családok ellen, amelyek részletekben fizetik ki egykori lakásuk, házuk kedvezményes vételárát. Emellett az egykori adósoknak sem illetéket, sem más költséget nem kell fizetniük, ahogy a csökkentett összegű ügyvédi díj sem őket terheli. Az átírási költségeket ugyanis az állam állja.

Az egyösszegű vásárlásoknál egyébként külön értékesítési szerződést kell kötni, mivel ott hitelfelvétel is kísérheti a tranzakciót, és igénybe vehető a családi otthonteremtési kedvezmény is - hívta fel a figyelmet a lap. A részletfizetésnél ilyen kötelezettség nincs, ott a törvényben szabott határidővel válnak tulajdonosokká a bérlők.

Fónagy János a lapnak kitért arra is, hogy a jogi feladatok elvégzésére az eszközkezelő tavaly nyáron – a rövid határidőre tekintettel meghívásos pályázaton – egy három szereplőből álló konzorciumot (Varga István ügyvéd, a Pfeifer és Endl Ügyvédi Iroda, valamint a Borsfai Ügyvédi Iroda) választott ki. Díjazásuk pedig a 2012-es árakhoz igazodik: egy ügylet lebonyolításáért ötvenezer forintot és forgalmi adót fizet az állam, az összeget csak kivételes esetekben emelheti pár ezer forintos tétel. Mint megtudtuk, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a megkötött szerződések után 192,6 millió forint plusz áfát fizetett ki az ügyvédi konzorciumnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×