Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
331.28
bux:
118959.04
2026. január 14. szerda Bódog
Theresa May brit miniszterelnök a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben tartott sajtóértekezletének végén, 2018 november 15-én. Kormánya az előző nap jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet, ám ez elleni tiltakozásul két miniszter és több államtitkár lemondott.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Gazdasági katasztrófát hozhat az alku nélküli brexit

„Olyan válság lesz, mint ami a világháború óta nem volt” – erre figyelmeztette a brit vezetőket az angol jegybank arra az esetre, ha Nagy-Britannia alku nélkül lépne ki az Európai Unióból. Mindezek nyomán egyre nagyobb a nyomás, hogy tartsanak újabb népszavazást a brexitről.

Duplájára ugró munkanélküliség, harmadával eső ingatlanárak, megugró kamatok és gazdasági visszaesés – soha nem hangzott még el ilyen sötét jóslat a brexitről. A jegybank szerepét betöltő Bank of England vezetése szerint ez a katasztrofális jövőkép valósulhat meg, ha a körülmények összejátszása nyomán Nagy-Britannia az Európai Unióval kötött alku nélkül lép ki jövő tavasszal a klubból.

A veszély fennáll, mivel Theresa May miniszterelnök és Brüsszel megállapodását egyszerre támadják azért, mert túl közel tartja Nagy-Britanniát az unióhoz, és azért is, mert gazdasági öncsonkítást elkövetve feladja az áruk szabad mozgásának elvét.

Két héttel a megállapodásról tartandó brit parlamenti szavazás előtt úgy tűnik, hogy a törvényhozásban elbukik az alku.

Az ezek után következő egyik forgatókönyv a „kemény brexit”, ami a mostani figyelmeztetés szerint különösen kemény lesz.

A Bank of England tanulmány azonnali gazdasági katasztrófát – egy év alatt bekövetkező, 8 százalékos GDP zuhanást - vizionál erre az estre, és két másik anyag is azt vetíti előre, hogy

a britek szinte minden tekintetben szegényebbek lesznek, mint most.

A brit kormány előrejelzése sem fest rózsás képet a közeljövőről, bár a brexit-hívők szerint az első évek fájdalmáért kárpótol majd a szuverenitás által lehetővé tett gazdasági szárnyalás.

A kabinet-prognózisát a brexit-ellenes pénzügyminiszter, Philip Hammond jegyzi – és az anyag megállapításai szerint 15 év múlva közel 4 százalékkal lesz kisebb a brit gazdaság és évi 1000 fonttal, azaz 360 ezer forinttal szegényebb minden egyes brit. Mindeközben a bérek 2,7 százalékkal lesznek alacsonyabbak, mint most.

A befolyásos kemény-brexit hívők egyik ikonikus vezéralakja, Jacob Rees-Mogg tory képviselő azzal vádolta meg a központi bank elnökét, hogy aláássa az angol font árfolyamát és hogy pánikot kelt.

A Bank véleménye befolyásolhatja a közhangulatot, ám a figyelmeztetés valójában már létező elgondolásokat erősít csak. Egyre nagyobb a brexitről dönteni hivatott, második népszavazás híveinek tábora.

Az ellenzéki Munkáspárt kutyaszorítóba próbálja kényszeríteni a rogyadozó és északír szövetségese által erősen bírált konzervatív May-kormányt. Ha May javaslata nem megy át a parlamenten – mivel a Munkáspárt és konzervatív lázadók is annak leszavazására készülnek- , akkor a Labour új választásokat akar.

Ha ezeket nem írják ki, akkor bármi lehetséges, így egy újabb népszavazás is, mondta John McDonnell, a párt második embere.

Theresa May közben erősnek próbálja mutatni magát és folytatja vidéki kampánykörútját, amellyel a közvéleményt, és rajta keresztül a szkeptikus képviselőket próbálja megdolgozni.

„Az én hétvégi bevásárlólistám hosszabb, mint amit a Munkáspárt ajánlani tud”

- mondta.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×