Az ügy előzménye, hogy számos brit politikus, jogi szerv és a skót bíróság annak megválaszolására kérte az uniós bíróságot, vajon egy tagállam, amely az uniós szerződéssel összhangban értesítette az Európai Tanácsot kilépési szándékáról, egyoldalúan visszavonhatja-e ezt a bejelentést, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.

Mivel a brit parlamentnek még jóvá kell hagynia a kilépési dokumentumot erről december 11-én szavaz a brit törvényhozás -, számos képviselő úgy véli, amennyiben a kilépési szándékról szóló bejelentés visszavonható, az lehetőséget teremtene arra, hogy az Egyesült Királyság az unió tagja maradjon egy előnytelen brexittel szemben.

A kérelem benyújtói készek elfogadni ezt az álláspontot, és úgy vélik, hogy az uniós bíróság válasza hatással lesz a parlamenti képviselők szavazataira.

Az brit kormány szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérés elfogadhatatlan, pusztán elméleti jellegű, mivel nincs arra utaló jel, hogy az Egyesült Királyság kormánya vagy a brit parlament visszavonja a kilépési szándékát.

Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok álláspontja szerint a kérelem elfogadható a bíróság részéről, a vita valódi, a kérdés nem elméleti, ugyanakkor gyakorlati jelentőséggel bír, és elengedhetetlen a vita megoldásához.

A főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy az uniós szerződés 50. cikke lehetővé teszi az EU-ból való kilépés szándékáról szóló bejelentés egyoldalú visszavonását mindaddig, amíg a kilépési megállapodást hivatalosan meg nem kötötték, feltéve, hogy az EU-tagság visszavonásról az érintett tagállam alkotmányos követelményeinek megfelelően dönt, és arról hivatalos értesítést küld az Európai Tanácsnak. A szerződés 68. cikke értelmében

a nemzetközi szerződésből való kilépés szándékáról szóló bejelentés bármikor visszavonható az arról szóló végleges megállapodás hatálybalépése előtt.

Arra emlékezetett, hogy az uniós tagság egyoldalú visszavonása minden tagállam önállóságának kifejezése, amely magában foglalja a döntés visszavonásának lehetőségét is. A kilépés szándékának bejelentése nem azonos a kilépési megállapodás érvénybelépésével, ami azt jelenti, hogy időközben ez a szándék megváltozhat. Nem lenne logikus arra kényszeríteni egy tagállamot, hogy előzetes szándéka szerint lépjen ki az EU-ból, majd arra, hogy kezdjen új tárgyalásokat a csatlakozásról - tette hozzá a főtanácsnok.