Infostart.hu
eur:
390.23
usd:
330.86
bux:
111046.97
2025. december 24. szerda Ádám, Éva
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j4) a Hszi Csin-ping kínai és Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel tartott háromoldalú megbeszélésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2025. szeptember 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images pool

Oroszország nem hajlik – Kaiser Ferenc arról, miért nem lehet Putyint bármire is rákényszeríteni

Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin Hszi Csin-ping kínai és Narendra Modi indiai vezetővel folytatott tárgyalásai után kijelentette: az ukrajnai tartós békéhez szükség van a NATO keleti bővítésének kérdését is rendezni. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint egy atomhatalmat nehéz akarata ellenére bármire, akár békére is rákényszeríteni.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tiencsini csúcstalálkozójának szünetében az orosz elnök azt mondta: ahhoz, hogy az ukrán helyzet hosszú távon is fenntartható legyen, a válság gyökereit kell megszüntetni. Szerinte helyre kell állítani az igazságos egyensúlyt a biztonsági szférában.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint, ha az összes orosz igényt elfogadná Ukrajna és Európa, akkor Vlagyimir Putyin hajlandó lenne békét kötni. Csak ezek nyilván olyan feltételek, amelyeket a Nyugat, de főként Kijev nem fogadhat el – tette hozzá.

Ezek között szerepel a NATO keleti bővítésének a kérdése. A biztonságpolitikai szakértő szerint Vlagyimir Putyin ezzel kapcsolatban ezúttal nem fogalmazott olyan egzakt mód, mint szokott, de orosz részről gyakran visszatérő igény, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határaihoz. Ez lényegében azt jelentené, hogy minden egyes ország, mely 1997 után csatlakozott a szövetséghez – beleérve Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát, Horvátországot, Szlovéniát, a három balti országot és persze Magyarországot, továbbá az orosz–ukrán háború, illetve az orosz agressziótól tartva csatlakozó Finnországot és Svédországot –, azonnal hagyja el a NATO-t, és képezzenek egy semleges pufferzónát Oroszország és az észak-atlanti szövetség között. „Egy ilyen lépés nyilván megnyugtatná Putyint, hiszen az orosz elnök gyakran hangoztatja, hogy a NATO agresszíven terjeszkedik” – mondta Kaiser Ferenc.

Az említett országoknak meg értelemszerűen eszük ágában sincs ezt megtenni, főleg a három balti államnak, mert ebben az esetben borítékolható lenne, hogy előbb-utóbb Oroszország megszállná ezeket az országokat, mint ahogy tette azt a Molotov–Ribbentrop-paktumot követően a második világháború elején is – emlékeztetett a szakértő. „Nincs új a nap alatt, amit Vlagyimir Putyin elmondott, az illeszkedik abba a következetes orosz kormányzati narratívába, hogy erről a háborúról nem Oroszország tehet, hanem belekényszerítették, és csak merő önvédelemből támadta meg Ukrajnát, a gaz Nyugat, illetve a militarista NATO terjeszkedése miatt” – tette hozzá.

Kaiser Ferenc szerint egy nagy-, illetve atomhatalmat – mint Oroszország – nagyon nehéz az akarata ellenére bármire is rákényszeríteni. Mint fogalmazott, igazából

három ország van a világon, amely „nem hajlik”: az Egyesült Államok, a Kína és Oroszország.

Gazdaságilag vagy humán erőforrást illetően messze nem olyan potens Oroszország, mint a másik két állam, de ezt ellensúlyozza az a körülbelül 5600 atomtöltet, amivel rendelkezik. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz fegyveres erők legkorszerűbb, legkarbantartottabb része pont a nukleáris elrettentés; erre Moszkva akkor is költött, amikor másra nem nagyon jutott, mert ezt tartja ott őket a „nagyok között”.

„Ennek megfelelően valahányszor olybá tűnik, hogy nem állnak olyan jól a fronton, rögtön előkerül a nukleáris riogatás, ami általában Dmitrij Medvegyev volt elnök, volt miniszterelnök feladata” – jegyezte meg. Vagyis az oroszok a nukleáris képességeiket az Ukrajna elleni háború biztosítására is használják, ennek fenyegetésével igyekeznek visszatartani a nyugati országokat attól, hogy a mostaninál is komolyabb támogatást adjanak Ukrajnának – mondta a védelempolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Ha ilyen panaszunk van, bizonyos ételeket és bizonyos italokat kerülni érdemes – erről beszélt Barkai László, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa, gasztroenterológus az InfoRádióban.

A januártól életbe lépő változásokról szólt az idei utolsó Kormányinfó

Az ünnepek miatt szokatlan időben, kedden délután fél 4-től kezdték a Kormányinfót. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt posztolta, hogy az év valószínűleg utolsó kormányülését tartották kedden. A Kormányinfón nem hangzott el nagy bejelentés, elsősorban a januártól életbe lépő változásokat ismertették. A kormányülésen szó esett a Benes-dekrétumokról is, Orbán Viktor tárgyalt szlovák kollégájával az ügyről – mondta Gulyás Gergely.
VIDEÓ
Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Folytatódik az év végi emelkedés a tőzsdéken, az MSCI All Country World Index hétfőn csúcsot döntött, az USA-ban az S&P 500 pedig tegnap már zsinórban a harmadik napja zárt emelkedéssel. Az ázsiai tőzsdéken ehhez képest csak oldalazás volt jellemző ma reggel, a legtöbb vezető ázsiai index alig mutat érdemi elmozdulást. Európában a tegnapi esés után ma reggel iránykereséssel indult a kereskedés, és délutánra sem alakult ki határozott irány, de a Stoxx 600 egy kis emelkedéssel is új csúcsra tudott menni. A karácsony előtti utolsó kereskedési napon számos előrehozott makroadatot kapunk, amelyek hatással lehetnek a kereskedés hangulatára. A következő napokban az ünnepek miatt változó lesz a tőzsdék nyitvatartása, erről szóló összefoglalónk itt olvasható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×