A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tiencsini csúcstalálkozójának szünetében az orosz elnök azt mondta: ahhoz, hogy az ukrán helyzet hosszú távon is fenntartható legyen, a válság gyökereit kell megszüntetni. Szerinte helyre kell állítani az igazságos egyensúlyt a biztonsági szférában.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint, ha az összes orosz igényt elfogadná Ukrajna és Európa, akkor Vlagyimir Putyin hajlandó lenne békét kötni. Csak ezek nyilván olyan feltételek, amelyeket a Nyugat, de főként Kijev nem fogadhat el – tette hozzá.

Ezek között szerepel a NATO keleti bővítésének a kérdése. A biztonságpolitikai szakértő szerint Vlagyimir Putyin ezzel kapcsolatban ezúttal nem fogalmazott olyan egzakt mód, mint szokott, de orosz részről gyakran visszatérő igény, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határaihoz. Ez lényegében azt jelentené, hogy minden egyes ország, mely 1997 után csatlakozott a szövetséghez – beleérve Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát, Bulgáriát, Horvátországot, Szlovéniát, a három balti országot és persze Magyarországot, továbbá az orosz–ukrán háború, illetve az orosz agressziótól tartva csatlakozó Finnországot és Svédországot –, azonnal hagyja el a NATO-t, és képezzenek egy semleges pufferzónát Oroszország és az észak-atlanti szövetség között. „Egy ilyen lépés nyilván megnyugtatná Putyint, hiszen az orosz elnök gyakran hangoztatja, hogy a NATO agresszíven terjeszkedik” – mondta Kaiser Ferenc.

Az említett országoknak meg értelemszerűen eszük ágában sincs ezt megtenni, főleg a három balti államnak, mert ebben az esetben borítékolható lenne, hogy előbb-utóbb Oroszország megszállná ezeket az országokat, mint ahogy tette azt a Molotov–Ribbentrop-paktumot követően a második világháború elején is – emlékeztetett a szakértő. „Nincs új a nap alatt, amit Vlagyimir Putyin elmondott, az illeszkedik abba a következetes orosz kormányzati narratívába, hogy erről a háborúról nem Oroszország tehet, hanem belekényszerítették, és csak merő önvédelemből támadta meg Ukrajnát, a gaz Nyugat, illetve a militarista NATO terjeszkedése miatt” – tette hozzá.

Kaiser Ferenc szerint egy nagy-, illetve atomhatalmat – mint Oroszország – nagyon nehéz az akarata ellenére bármire is rákényszeríteni. Mint fogalmazott, igazából

három ország van a világon, amely „nem hajlik”: az Egyesült Államok, a Kína és Oroszország.

Gazdaságilag vagy humán erőforrást illetően messze nem olyan potens Oroszország, mint a másik két állam, de ezt ellensúlyozza az a körülbelül 5600 atomtöltet, amivel rendelkezik. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz fegyveres erők legkorszerűbb, legkarbantartottabb része pont a nukleáris elrettentés; erre Moszkva akkor is költött, amikor másra nem nagyon jutott, mert ezt tartja ott őket a „nagyok között”.

„Ennek megfelelően valahányszor olybá tűnik, hogy nem állnak olyan jól a fronton, rögtön előkerül a nukleáris riogatás, ami általában Dmitrij Medvegyev volt elnök, volt miniszterelnök feladata” – jegyezte meg. Vagyis az oroszok a nukleáris képességeiket az Ukrajna elleni háború biztosítására is használják, ennek fenyegetésével igyekeznek visszatartani a nyugati országokat attól, hogy a mostaninál is komolyabb támogatást adjanak Ukrajnának – mondta a védelempolitikai szakértő.