Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kim Dzsongün észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (b2) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélést tart a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2025. szeptember 3-án. A vezetők a  kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség alkalmából tartózkodnak a kínai fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov

Vlagyimir Putyin elmondta, mit tettek az észak-koreai különleges erők az oroszok oldalán

Az orosz és az észak-koreai vezető Pekingben találkozott egymással.

Észak-koreai különleges erők "bátran és hősiesen küzdöttek" a kurszki régióban, ahol sikeres betörést hajtottak végre az ukrán erők, és segítettek az elfoglalt területek felszabadításában - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben, a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemle után Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel folytatott találkozóján.

Dél-Korea titkosszolgálata szerint Phenjan tavaly óta több mint 15 ezer katonát küldött Oroszországba. Emellett Észak-Korea tüzérségi lőszert, rakétákat, valamint ezek indítórendszereit szállította Oroszországnak.

Az orosz elnök kijelentette: Moszkva soha nem feledi az észak-koreai katonák és családjaik áldozatait. Az orosz nép nevében szeretném megköszönni Észak-Korea részvételét a közös harcban - tette hozzá Putyin.

Kim Dzsongün közölte, hogy Phenjan és Moszkva együttműködése jelentősen erősödött azóta, hogy a két ország tavaly júniusban az észak-koreai fővárosban tartott csúcstalálkozón stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.

Bár Kim nem említette konkrétan a háborút, hangsúlyozta: ha van bármi, amit tehet Oroszországért és az orosz népért, azt testvéri kötelességnek tekinti, és kész minden lehetséges módon segítséget nyújtani.

A két vezető a kínai katonai díszszemle alkalmából utazott Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai államfő mellett állva tekintették meg a parádét.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×