Infostart.hu
eur:
358.56
usd:
306.37
bux:
131540.72
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozójának második napján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. szeptember 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov

Kínai csúcstalálkozó: megszólalt Putyin, miután megvitatta Trump ukrajnai ajánlatát

Kínában tartózkodik Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki indiai és kínai kollégájával egyeztet az ukrajnai háború lezárásában felmerült új lehetőségekről.

A kínai Tiencsinben tartják a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóját, melynek Hszi Csin-ping kínai államfő által megfogalmazott célja a konszenzus megteremtése, az együttműködés lendületének növelése és a fejlődési irányok kijelölése. Ez gazdasági és politikai témákra is igaz, az egyik kulcsfontosságú tárgyalási terület ugyanis az ukrajnai válság lehetséges megoldása, amelynek Donald Trump amerikai elnök tárgyalásai nyomán erőteljes gazdasági vonatkozásai is vannak.

Vlagyimir Putyin az SCO-n találkozott a kínai államfőn kívül India miniszterelnökével, Narendra Modival is. A megbeszélésekről nyilatkozva hétfőn megismételte korábbi elvárását, miszerint a NATO keleti bővítésének kérdését meg kell oldani ahhoz, hogy fenntartható béke legyen Ukrajnában. Az orosz elnök szerint azonban Alaszkában út nyílt a megegyezéshez.

Putyin vasárnap részletesen ismertette Hszi Csin-pinggel a Trumppal folytatott tárgyalásainak eredményeit és a konfliktus megoldására irányuló „már folyamatban lévő” munkát, és elárulta, hogy további részleteket fog közölni a kínai vezetővel és másokkal folytatott kétoldalú találkozókon.

„Nagyra értékeljük Kína és India erőfeszítéseit és javaslatait, amelyek az ukrán válság megoldásának elősegítését célozzák” – mondta Putyin a fórumon anélkül, hogy konkrétumokat említett volna. „Remélem, hogy a közelmúltbeli alaszkai orosz–amerikai találkozón elért megállapodások is hozzájárulnak ehhez a célhoz” – tette hozzá.

A tárgyalásokról beszámoló Reuters megjegyzi: Kína és India messze a legnagyobb vásárlói az orosz nyersolajnak, Oroszország pedig a világ második legnagyobb exportőre. Donald Trump a közelmúltban újabb vámokat vetett ki Indiára a vásárlások miatt, de egyelőre nincs jele annak, hogy India vagy Kína leállítaná az orosz olaj beszerzését, ami így továbbra is Moszkva hadigazdaságának kulcsfontosságú exportcikke.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetét Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.

Címlapról ajánljuk

Megállt az első kormányülésre tartó Tisza-kormány az aszály miatt útközben, kiszálltak Ópusztaszer előtt

Vízügyesekkel találkoztak, hogy bemutathassák az aszályhelyzetet. 15 órakor kezdődik az új Tisza-kormány első hivatalos kormányülése Ópusztaszeren, 17 órától kormányszóvivői tájékoztatót tartanak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Trump talpa már Kínát tapodja: az asztalon lévő témák az egész világra hatással lehetnek

Trump talpa már Kínát tapodja: az asztalon lévő témák az egész világra hatással lehetnek

Donald Trump közel kilenc év után az első hivatalban lévő amerikai elnökként érkezett Pekingbe, ahol Hszi Csin-pinggel a kereskedelmi feszültségektől Tajvanig több, globális kockázatokat hordozó ügyet is napirendre vehetnek. A találkozó tétjét tovább emeli az USA–Irán háború, amelyben Kína – Teherán szoros partnereként – potenciális közvetítőként jelenhet meg, miközben Washington látványos üzleteket és a kétoldalú kapcsolatok stabilizálását is célba veheti. A delegáció összetétele is jelzi, hogy a Fehér Ház a geopolitikai üzenetek mellett üzleti fronton is komoly eredményeket vár a háromnapos programtól, tudosít a CNN.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×