Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. szeptember 2-án bejelenti, hogy az amerikai űrhaderő parancsnokságát átköltözteti Colorado államból az alabamai Huntsville-be.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago

Csizmazia Gábor: nem lehet a végtelenségig határidőket szabni, Donald Trump a tettek mezejére léphet

Bár csaknem egy hétre eltűnt a nyilvánosság elől, Donald Trump keddi sajtótájékoztatóján bejelentéseivel egyértelműen jelezte, a híresztelések nem igazak, nincs egészségügyi problémája, gőzerővel dolgozik – mondta az InfoRádióban az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa. A szakértő szerint a következő két hétben akár változhat is az amerikai álláspont az orosz–ukrán háború ügyében, ha továbbra sem lesz kompromisszumkész Vlagyimir Putyin.

Donald Trump kedden bejelentette, hogy Coloradóból Alabamába költözik az Egyesült Államok űrhaderejének (United States Space Force) parancsnoksága. Az amerikai elnök sajtótájékoztatóját érdeklődve várták nagyon sokan világszerte, mivel az elmúlt napokban eltűnt a nyilvánosság elől, ami miatt a közösségi oldalakon találgatásokba kezdtek az egészségi állapotával kapcsolatban. Csizmazia Gábor az InfoRádióban elmondta: már a keddi bejelentést megelőzően tudni lehetett, hogy az űrparancsnokság székhelyet vált, hiszen már a Pentagon is kommunikálta ezt korábban. Mint fogalmazott, európai szemszögből „felfújt dolognak tűnik”, hogy ekkora hírverést kapott ez a fejlemény, sokan nagyobb horderejű bejelentésre számítottak az amerikai elnöktől.

A szakértő felidézte, hogy Donald Trump 2019-ben hozta létre az amerikai űrhaderő parancsnokságát, de már akkor is jelezték, hogy az új haderőnem bázisa a légierővel együtt csak átmenetileg kerül Coloradóba, végleges helyszínnek az alabamai Huntsville-t tervezték már hat évvel ezelőtt is. A haderőnemet még fejlesztik, az apparátus kialakítása folyamatosan zajlik, és maga a folyamat új munkahelyeket teremt, ami nagyon fontos az amerikai gazdaság számára. Csizmazia Gábor úgy fogalmazott, Donald Trump tulajdonképpen most bejelentette azt, amit már 2019-2020-ban megvalósított volna, csak akkor még nem volt meg rá a lehetősége.

Az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa is kitért rá, hogy az amerikai elnök majdnem egy hétig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, ezért nagy figyelem övezte, mit jelent be kedden. A Donald Trumppal szemben kritikus médiumok különböző összeesküvés-elméleteket kezdtek el terjeszteni. Egyes kommentárok szerint veszélyben volt az elnök élete, mert sztrókot kaphatott vagy valamilyen komolyabb egészségügyi problémája lehet neki. Csizmazia Gábor szerint

a keddi sajtótájékoztató cáfolata volt ezeknek a találgatásoknak, Donald Trump több bejelentést is tett, amivel jelezte, hogy gőzerővel dolgozik.

Az amerikai elnök a keddi nyilvános eseményen arról is beszélt, hogy a következő néhány napban kiderülhet, milyen irányban lép tovább az amerikai vezetés az orosz–ukrán háború ügyében. A szakértő azt látja, hogy Donald Trump egyre frusztráltabb, mert az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó óta nem történt nagyobb előrelépés a konfliktus rendezését illetően. Továbbra is úgy tűnik, Vlagyimir Putyin húzza az időt, ameddig lehet, és Csizmazia Gábor azt gondolja, „nem lesz könnyű a tető alá hozni” a Putyin-Zelenszkij találkozót. Az amerikai elnök elképzelése szerint ez után következhetne a Trump–Putyin–Zelenszkij találkozó, de erre jelen pillanatban ugyanolyan kevés esély van, mint előbbire.

Donald Trumpot jól láthatóan nagyon aggasztja, hogy nem fogja vissza magát az orosz hadsereg az ukrajnai fronton, korábban és kedden is csalódottságának adott hangot amiatt, hogy továbbra is nagyon sok áldozata van a fegyveres támadásoknak, és nem a béke irányába mutatnak a folyamatok.

Csizmazia Gábor a gazdasági hatásokra áttérve emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat nemrég a már érvényben lévő 25 százalékos tarifára rátett további 25 százalékos büntetővámot az indiai termékekre, amit egyebek mellett főleg azért lépett meg, mert India nagy mennyiségben vásárol orosz olajat. A szakértő megjegyezte: ez nagyon fontos változás, mert korábban Donald Trumpnak jó volt a viszonya Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, de a büntetővámok kivetésével vélhetően „komoly kihívás elé néznek az amerikai–indiai kapcsolatok”. Azt gondolja, ez akár „vízválasztó” is lehet az Oroszországra gyakorolt nyomás szempontjából. Az amerikai elnök kedden a Fehér Házban sejtelmes utalást tett arra, hogy ha a következő két hétben nem változtat álláspontján az orosz fél, akkor az amerikai kormányzat új pozíciót vehet fel.

Csak találgatni lehet, mit léphet Donald Trump abban az esetben, ha Moszkva továbbra sem bizonyul kompromisszumkésznek. Csizmazia Gábor szerint az egyik lehetséges válasz a másodlagos vámok, szankciók bevezetése lehet Oroszországgal szemben, amit már az alaszkai csúcstalálkozó előtt is belengetett az amerikai elnök. Egy másik opció, hogy Washington új típusú fegyvereket, fegyverrendszereket küld Ukrajnába.

Orosz oldalról megjelentek olyan hírek is, amelyek szerint Donald Trump folyamatosan meghallgatja Vlagyimir Putyint, illetve az orosz álláspontot, de a következő két hétben derül ki, mi fog történni valójában.

Az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa kiemelte: Donald Trump tárgyalástechnikájának fő jellemzője, hogy meghúz bizonyos vörös vonalakat, és ha valaki ezeket átlépi, azonnal érvényesíti szankcióit. Ezt végül nem lépte meg Oroszország esetében, mert létrejött az alaszkai találkozó. Azóta viszont eltelt majdnem három hét jelentősebb fejlemény nélkül, ezért sokan arra számítanak, hogy az amerikai elnök előbb-utóbb a tettek mezejére lép.

„Nem lehet a végtelenségig egy-két hetes vagy hónapos határidőket szabni úgy, hogy nem derül ki, mi lesz a közvetlen következménye annak, ha a dolgok nem változnak. A következő két hétben arra figyel majd a világ, mit lépnek a felek” – zárta gondolatait Csizmazia Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.

Jön majd eső, mutatjuk az időpontot

Van egy jó hír: jön az eső, de van rossz hír is: majd augusztus 17-e után számíthatunk csapadékra. Addig valahogy próbáljuk kihúzni... A másik jó hír, hogy legalább durva kánikula, hőhullám nem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×