Infostart.hu
eur:
378.29
usd:
323.8
bux:
128847.86
2026. április 8. szerda Dénes
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök fotózáson vesz részt a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/AP/Kreml pool/Szergej Bobilev

Hszi Csin-Ping a nagy keleti találkozóról: 100 éve nem látott változások zajlanak

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök is részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján

A Kína és Oroszország által vezetett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) egy regionális biztonsági szervezet és az a célja, hogy az Egyesült Államok ellenében helyreállítsa a globális hatalmi egyensúlyt. Tagja Kína, India, Oroszország, Pakisztán, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Fehéroroszország, továbbá megfigyelőként vagy "párbeszédpartnerként" további 16 ország kapcsolódik a szervezethez.

Putyin – akit a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökért köröz – vasárnap érkezett Tiencsinbe. Közel egy hétig tartó útja során az orosz elnök várhatóan tárgyalásokat folytat közeli szövetségesével, Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és Pekingben megtekinti a Japán második világháborús vereségének nyolcvanadik évfordulóját ünneplő, győzelmi napi katonai parádét, ahol ő lesz a díszvendég Kim Dzsongun észak-koreai vezető, valamint Irán és Kuba első emberei mellett – írta a vg.hu.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) mostani csúcstalálkozójának célja a konszenzus megteremtése, az együttműködés lendületének növelése és a fejlődési irányok kijelölése - hangsúlyozta Hszi Csin-ping kínai államfő vasárnap az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott üdvözlő fogadáson.

A kínai elnök szerint a szervezet megalakulása óta a "sanghaji szellemiség" jegyében erősíti a tagállamok közötti bizalmat, és mélyíti az együttműködést.

Hszi Csin-ping rámutatott: a száz éve nem látott világméretű változások és az egyre növekvő bizonytalanság miatt a Sanghaji Együttműködési Szervezetre még nagyobb felelősség hárul a regionális béke megőrzésében és a fejlődés előmozdításában.

"Meg vagyok győződve arról, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a csúcstalálkozó sikeres lesz, a Sanghaji Együttműködési Szervezet pedig nagyobb szerepet játszik majd a tagállamok együttműködésének erősítésében és a globális dél országainak egységében" - közölte Hszi Csin-ping a díszvacsorán.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetét Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, és tárgyalásokat kezdeni, amit az amerikai és az iráni fél is kvázi győzelemként értékelt odahaza – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, és ebben a két oldal nagyon eltérő állásponton van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

Ezért jelent nemzetbiztonsági kockázatot a klímaváltozás

A keddi Checklistben (22:58-tól) arról beszélgetünk Pomázi István geográfussal, hogy a globális élővilág pusztulása és az ökoszisztémák összeomlása már nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem közvetlen nemzetbiztonsági kockázat. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. Adásunk első felében annak járunk utána, hogy mik a legnagyobb mennyiségben importált élelmiszeripari termékek, alapanyagok Magyarországon, mi az, amiben behozatalra szorulnak a magyar feldolgozók, gyártók. 2025-ben miközben az agrár- és élelmiszeripari export csökkent, az import nőtt: mit jelent ez a hétköznapokban? Magasabb bolti árakat, több külföldi árut a polcokon, vagy inkább azt, hogy a magyar feldolgozóipar nem tud eleget és elég versenyképesen termelni? A témáról Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×