Donald Trump amerikai elnök csalódott Vlagyimir Putyinban, ezért ötvennapos ultimátumot adott az orosz államfőnek, hogy zárja le az orosz–ukrán háborút, ellenkező esetben gazdasági és kereskedelmi szankciókat léptethet életbe Oroszországgal szemben. Mindeközben az orosz csapatok sikeresen nyomulnak előre a donyecki régióban, sorra foglalnak el újabb és újabb településeket.

Demkó Attila az InfoRádióban elmondta: egy komoly nyári offenzíva kellős közepén van az orosz hadsereg, melynek az lehet a stratégiája, hogy „elmegy a falig”, és kihozza a maximumot a hadműveletekből. Már eddig is értek el jelentős eredményeket, igaz, nem minden érintett területen, de különösen Pokrovtól délre és keletre komoly orosz előrehaladás történt az elmúlt időszakban.

A biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz haderő legalább szeptemberig folytatja ezt a stratégiát, és annak fényében döntenek a következő célokról, hogy addig mit érnek el a fronton. Az orosz vezetés azt is mérlegelni fogja, hogy a belengetett amerikai szankciók mennyire rontják az esélyeiket, lehetőségeiket.

Az amerikai elnök a hét elején a NATO főtitkárával folytatott megbeszélése után még nagyobb katonai támogatást ígért Ukrajnának. Az NKE John Lukacs Intézet programvezetője szerint a háború menetén nem nagyon fog fordítani ez a csomag, a fronton elért eredmények alapján Oroszország megszállja Ukrajna egy részét, az persze még nyitott kérdés, hogy mekkora lesz ez a terület.

„Ha több fegyvert kap Ukrajna, lehet, hogy nagyobb árat kell fizetnie az orosz haderőnek, és némileg lelassulhat az előrenyomulás is, de magát az orosz előretörést már nem lehet visszafordítani”

– fogalmazott a szakértő.

Egyelőre nem közöltek konkrétumokat arról, hogy pontosan milyen fegyvereket kap Kijev. Demkó Attila arra számít, hogy az eddig szállított eszközöket változatlanul küldeni fogják Ukrajnába Nyugatról, így vélhetően további Patriot és Hellfire rakétákra, valamint 155 mm-es lőszerekre is számíthat az ukrán haderő. A The Washington Post nemrég arról írt, hogy még Tomahawk rakéták átadása is felmerült, melyek hatótávolsága akár 2500 kilométer is lehet. A szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte: tengeralattjáróról vagy hadihajóról kilőhető eszközről van szó, melyet szárazföldön jelenleg nem lehet használni. Bár zajlanak kísérletek, hogy a Tomahawk rakéták szárazföldről is kilőhetők legyenek, nem tudni, hol tart ebben a folyamatban az Egyesült Államok, vagyis ezzel minden bizonnyal nem számolhat az ukrán hadsereg. Demkó Attila hozzátette: számos technikai kérdést meg kellene oldani, illetve politikai vetülete is van ennek, így nem valószínű, hogy kapnak Tomahawk rakétákat az ukránok.

Amerikai lapok úgy értesültek, hogy Donald Trump és Volodimir Zelenszkij legutóbbi egyeztetésén még az is szóba került, hogy Ukrajna adott esetben erre alkalmas fegyverekkel Moszkvát vagy Szentpétervárt is megtámadhatná. A szakértő szerint nem lehet megmondani, mennyi valóságlapja lehet ezeknek a híreszteléseknek, de nem lehet kizárni, hogy még ez is megtörténhet, mert Donald Trump „láthatóan nagyon frusztrált” Vlagyimir Putyin hozzáállása miatt. Hozzátette: Ukrajnának jelenleg is megvannak a megfelelő hatótávolságú eszközei arra, hogy bombázza Oroszországot, korábban többször is célkeresztbe vett moszkvai repülőtereket, sőt a Kremlt is érte már támadás. Szentpétervár rakétázása már nehezebb feladat lenne a nagyobb távolság miatt, de technikailag ezt is meg tudnák oldani az ukránok, amennyiben erre valóban lesz szándék.

Demkó Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg komoly feszültségek tapasztalhatók az amerikai belpolitikában, mivel a republikánus bázis jelentős része már azt a támogatást is túl soknak tartja, amit most kap Ukrajna, így

extra eszközök átadásával (például Tomahawk rakéták) akár még nagyobb lehet a felzúdulás.

Ilyen rakétákkal „sokkal mélyebbre be tudnának csapni” az ukránok oroszországi területeken, aminek az amerikai segítség miatt komoly politikai következményei lennének az orosz–amerikai kapcsolatokban. A szakértő emlékeztetett: a Tomahawk rakéták régebben nukleáris fegyverhordozására is alkalmasak voltak, de idővel kivonták a rendszerből. Ha ismét bevetnék ezeket a fegyvereket, azzal olyan láncreakciót indítanának el, melynek következményei beláthatatlanok lennének.

A Tomahawk rakéták Ukrajnába szállításának lehetősége heves reakciókat váltott ki Oroszországban: egyes tábornokok, bloggerek a harmadik világháború kitörésével kezdtek el riogatni. Demkó Attila úgy fogalmazott, ezek „a már megszokott orosz fenyegetőzések”, de most már Donald Trumpnak is bőven kijut a bírálatokból. Bizonyos orosz körökben már azt hangoztatják, hogy Donald Trump folytatja, amit Joe Biden csinált, ami „sehova nem fog vezetni”.

Peking nem hátrál ki az oroszok mögül

Mindezzel párhuzamosan Peking jelezte, hogy fokozná Oroszország támogatását. A szakértő szerint nem a katonai támogatás a legfontosabb az oroszok számára a mostani helyzetben, hanem az, hogy

Kína és India felvásárolja az orosz olajexport 70 százalékát, ami jelenleg az orosz gazdaság egyik fő támasza.

Ugyanakkor kettős felhasználású eszközöket eddig is adott Peking az oroszoknak, és ahhoz, hogy a hadi gazdaságuk továbbra is eredményes és fenntartható legyen, szükségük van a kínai segítségre. Demkó Attila hangsúlyozta: Kína eddig teljes fegyverrendszereket nem szállított Oroszországba, csak alkatrészeket, és nem gondolja, hogy ezt a határt átlépné a jövőben a pekingi vezetés. „Az viszont egyértelmű, hogy Kína nem fog kihátrálni Oroszország mögül, bármilyen amerikai nyomás is lesz” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

Arra számít, hogy az ötvennapos határidő vagy augusztus végén Oroszország felméri, milyen eredményeket, sikereket ért el a fronton, és ha Vlagyimir Putyin azt látja, hogy katonailag mégsem képesek a nagy áttörésre, akkor még akár a tűzszünetet is fontolóra veheti. Demkó Attila elmondta: nagyon sok múlik azon, hogy mi történik a következő hetekben Donbaszban, ahol a legnagyobb erőkkel támadnak az oroszok. Nem lát nagy esélyt arra, hogy az orosz erők ötven napon belül elfoglalják a teljes Donbaszt, és nem lehet tudni, hogy gondolkodik az orosz elnök. A dilemmát az okozhatja neki, hogy az esetleges sikerek birtokában folytassa-e tovább az előrenyomulást az orosz haderő, vagy álljon meg, és elégedjen meg a megszerzett területekkel.