Három kiemelten fontos kérdést nevezett meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelyeket Kijev meg akar vitatni az orosz delegáció tagjaival a felek közötti harmadik tárgyalási fordulón, Isztambulban: a hadifoglyok és az ukrán gyerekek hazaszállítása, valamint az államfők közvetlen tárgyalása. Seremet Sándor az InfoRádióban elmondta: az orosz és az ukrán vezetés elvárásai továbbra is teljes mértékben eltérnek egymástól a konfliktus rendezésével kapcsolatban. Inkább arra számít, hogy technikai jellegű megbeszélés lesz a török városban, nagy áttörés nem várható a találkozótól.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemelte: ukrán részről egyértelműen kifejezték, mely témákra helyeznék a hangsúlyt, és a fogolycsere éppen egy olyan fő kérdés lehet, amelynek a technikai részleteit ki kellene dolgozni, és erre jó alkalom lehet az isztambuli tárgyalás. Kijev azoknak az ukrán gyerekeknek az átadását is követeli, akiket a megszállt területekről hurcoltak oroszországi otthonokba. A harmadik pont Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin találkozójának megvitatása lehet Isztambulban. Seremet Sándor szerint nehéz megjósolni, milyen konkrét döntések születhetnek, az eddigi megnyilvánulásokból kiindulva már az is meglepetést okozna, ha nyélbe tudnának ütni valamilyen megállapodást.

Még a találkozó hivatalos időpontjáról sem érkezett semmilyen megerősítés, sajtóinformációk szerint szerdán, csütörtökön vagy pénteken tarthatják, ami megint csak azt jelzi, hirtelen született döntés az egyeztetésről. Seremet Sándor nem zárja ki, hogy a jövőben

létrejöhet egy Zelenszkij–Putyin találkozó, de erre akkor lehet számítani, amikor a felek úgy tudnának leülni tárgyalni, hogy konkrét eredményt képesek felmutatni.

A két elnök számára ugyanis nagyon fontos mit kommunikálnak a társadalom felé, mit tudnak eladni sikerként. Sok függ attól is egy ilyen találkozón, ki van jobb alkupozícióban. „Amikor egy ilyen magas szintű találkozót szerveznek, akkor a felkészítő csapatok általában már előre tető alá hoznak valamilyen megállapodást, amit aztán végül a vezetők aláírnak. Ez a megoldás az orosz–ukrán konfliktusban egyelőre nem látszik kivitelezhetőnek” – magyarázta a szakértő.

Azt gondolja, csak azért nem fog találkozni Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij, hogy ezzel „kipipáljon” egy tárgyalási fordulót, ami azzal indokolható, hogy nagyon messze vannak egymástól az álláspontok. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója megjegyezte: a sokszor beharangozott Trump–Putyin találkozó sem valósult meg eddig, aminek szintén az lehet az oka, hogy nem találtak olyan közös megállapodási pontot, amit „nagy hírveréssel be tudtak volna jelenteni”.

Oroszország elvárásai az elmúlt időszakban nem változtak, továbbra is követelik az általuk megszállt megyék teljes közigazgatási átadását. Seremet Sándor hozzátette: az oroszok nemcsak azokra a területekre jelezték igényüket, amelyeket fizikailag felügyelnek, hanem gyakorlatilag az egész Donbaszt akarják, miközben a régión belül jelentős, nagy területek nincsenek is orosz kézen. Ugyancsak fontos elvárás az orosz vezetés részéről Ukrajna demilitarizációja, Ukrajna fegyveres képességeinek jelentős csökkentése, az orosz nyelvi jogok visszaállítása, az országsemlegesség és Ukrajna „blokkon kívülisége”.

Az ukránoknak is határozott elképzeléseik vannak, és még nagyobb területet nyilván nem akarnak feladni, a szakértő szerint éppen emiatt kevés az esély arra, hogy az álláspontok közeledjenek egymáshoz, a formai kompromisszumtól is nagyon messze vannak jelenleg, pláne úgy, hogy az orosz hadsereg a fronton jól áll, és várhatóan a következő hetekben is arra fog törekedni, hogy minél több katonai sikert érjen el.