Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
2019. december 19-én készült kép Dmitrij Peszkovról, a Kreml szóvivőjéről egy moszkvai sajtóértekezleten. 2020. május 12-én Dmitrij Peszkovot kórházba szállították koronavírus-fertőzéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Kreml: idő kell, az amerikai elnök szavainak értelmezésére

Donald Trump Oroszországnak címzett hétfői ultimátuma és az Ukrajnának ígért új fegyverszállítmányok csak a háború „meghosszabbítására” fogják ösztönözni Kijevet – jelentette ki kedden az orosz elnöki szóvivő.

Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján az amerikai elnök azon fenyegetésére reagált, mely szerint Oroszországnak és szövetségeseinek súlyos szankciókkal, köztük másodlagos vámok kivetésével kell számolniuk abban az esetben, ha Moszkva 50 napon belül nem vet véget az Ukrajna ellen indított háborújának. A szóvivő Donald Trump azon bejelentését is kommentálta, mely szerint Ukrajna több milliárd dollár értékben újabb fegyverszállítmányokat, köztük Patriot légvédelmi rendszereket kap német, brit, finn, kanadai, norvég, svéd, valamint dán finanszírozással és a NATO közreműködésével.

„Úgy tűnik, hogy ezt a Washingtonban, valamint a NATO-tagországokban és közvetlenül Brüsszelben meghozott döntést Kijev nem a béke felé való elmozdulásként, hanem a háború folytatására irányuló ösztönzésként fogja értelmezni” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy „Trump elnök kijelentései nagyon komolyak, időre van még szükségünk értelmezésükhez, és ha szükségesnek ítéli, Vlagyimir Putyin elnök is reagálni fog rájuk”.

Az elnöki szóvivő azt is kijelentette, hogy Oroszország továbbra is készen áll a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások harmadik fordulóján való részvételre, de kiemelte, hogy a közelmúltban Isztambulban megtartott, két sikertelen fordulót követően „az ukrán fél részéről várnak javaslatokat”.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×