Kemény ultimátumot intézett Oroszországhoz Donald Trump, aki ötvennapos határidőt adott Moszkvának arra, hogy lezárja az Ukrajna ellen vívott háborúját. Ha ez nem történik meg, akkor az amerikai elnök ígérete szerint százszázalékos másodlagos vámokat vezet be az amerikai kormányzat Oroszországgal szemben. Donald Trump hétfőn Mark Ruttéval, a NATO főtitkárával is tárgyalt, és az egyeztetést követően bejelentette, hogy több milliárd dollár értékben szállítanak fegyvert Ukrajnába, köztük Patriot indítóállásokat és rakétákat is.

Csizmazia Gábor az InfoRádióban elmondta: az elmúlt hónapokban Donald Trump visszafogottabb nyilatkozatokat tett az USA Ukrajna-politikáját érintően, leszámítva azt az időszakot, amikor felgyorsította a közvetlen kommunikációt az amerikai és az orosz fél között, amitől azt remélte, hogy elősegíti a béketárgyalásokat Moszkva és Kijev között. A szakértő emlékeztetett, hogy Donald Trump Fehér Házba való visszatérésével „megtorpant” a fegyverek átadásának a folyamata Ukrajnának, most azonban nagy fordulat következett be, az amerikai elnök komoly gesztusokat tesz Kijev felé. Mivel az ukrajnai fegyverszállítás és Ukrajna támogatása „a republikánus külpolitikai gondolkodás szempontjából sztenderd forgatókönyv”, Donald Trump tulajdonképpen nem húzott váratlant. Ami újdonságnak számít, hogy

az USA az európai NATO-tagállamokra terhelné a fegyverszállítás költségeit, ami ellen nem tiltakozott Mark Rutte sem a hétfői megbeszélésen.

Az előkészületek ugyanis már a hágai NATO-csúcson szóba kerültek, és a főtitkár is megerősítette, hogy ezekre épül a most bejelentett döntés.

A megállapodás lényege, hogy a NATO tagállamai továbbra is szuverén módon támogathatják Ukrajnát, illetve a Kijevnek nyújtott támogatások is részei a Trump-adminisztráció által elvárt védelmi kiadások növekedésének. Az amerikai elnök hétfőn is elismerését fejezte ki a NATO-tagok felé, amiért sikeresen megállapodtak hadi kiadásaik öt százalékra történő megemelésében az egyes országok GDP-jére vetítve, amit 2035-ig valósítanak meg. Csizmazia Gábor hozzátette: tulajdonképpen a republikánusok egyik legfőbb kérése teljesül most, hiszen már 2022 nyara óta azt hangoztatták, hogy az orosz–ukrán háborúban nagyobb anyagi terhet kell viselniük az európaiaknak.

Az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa megemlítette azt is, hogy Donald Trump a hétfői sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy szerinte fél év alatt legalább négy alkalommal volt lehetőség valamiféle alku vagy megállapodás megkötésére az orosz és az ukrán fél között, igazi szándék mégsem volt tapasztalható. Mark Rutte pedig az oroszokat hibáztatta, mert a NATO-főtitkár megfogalmazása szerint nem vették komolyan a tárgyalásokat. A korábbi, közel-keleti egyeztetéseken az amerikaiak és az ukránok magas rangú tisztviselőkkel képviseltették magukat, miközben komoly amerikai nyomásgyakorlás volt érezhető a béke megkötésére, Moszkva azonban nem viszonozta a gesztusokat, és mind a Trump-adminisztráció, mind Mark Rutte úgy érezte, nem közelednek az álláspontok az oroszok ellenállása vagy feltételszabásai, követelései miatt. Csizmazia Gábor hozzátette: Donald Trump azt is nehezményezte, hogy miközben zajlottak a tárgyalások, az oroszok nem álltak le Ukrajna bombázásával, így teljesen aszimmetrikussá váltak az egyeztetések.

Az amerikai elnök ígérete szerint Washington rakétákat, Patriot légvédelmi rendszereket is ad majd Ukrajnának az európai NATO-tagállamokon keresztül, de ennek a részletei még nem ismertek, nem közölték, mennyi eszközt szállítanak le, és az sem világos, hogy csak rakétákat, ütegeket küldenek vagy esetleg más eszközöket, fegyvereket is. Egy Patriot rendszer értékét a sajtóban egymilliárd dollárra becsülik, de nem tudható, hogy ezeknek a fegyvereknek a leszállítása pontosan mekkora terhet ró az európai NATO-tagállamokra. Ráadásul nem lesz érintett a szállításokban az összes európai NATO-ország. A szakértő megjegyezte: az lenne az elképzelés, hogy a Patriot rendszerekkel rendelkező európai NATO-tagállamok átadnának valamennyit az ukránoknak, és ha szükséges, akkor amerikai részről újra feltöltenék. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy

az európaiak vásárolnának az Egyesült Államoktól ilyen rendszereket, vagyis az USA jutna jelentős bevételhez.

Csizmazia Gábor arra számít, hogy Németország nagyon aktív lesz ebben az együttműködésben, amit előrevetített, hogy Boris Pistorius éppen a hét elején Washingtonba utazott, hogy amerikai kollégájával, Pete Hegseth védelmi miniszterrel tárgyaljon.

Donald Trump lavíroz, most Ukrajna került előtérbe

Ugyan a NATO-tagállamok a hágai csúcson megegyeztek abban, hogy a következő tíz évben a GDP-jük öt százalékát költik majd védelemre, fontos tudni, hogy két elemből állnak össze ezek a kiadások. 3,5 százalékot lehet fordítani az alapvető védelmi költségekre, a maradék másfél százalék pedig az „azzal kapcsolatos” kiadásokra mehet, utóbbit a csúcson nem konkretizálták. A szakértő úgy fogalmazott, a NATO ezzel „két legyet ütött egy csapásra”, de ezzel együtt vélhetően csak bizonyos európai NATO-tagállamok élnek ezzel a lehetőséggel, lesznek olyanok is, amelyek nem.

Az ukrán vezetés már régóta hangoztatta, hogy szüksége lenne még több Patriot légvédelmi rendszerre, de Mark Rutte azt emelte ki, hogy el kell indulnia egy hosszabb egyeztetési folyamatnak, hogy rövid és középtávon kiderüljön, konkrétan milyen eszközök kellenének az ukránoknak. Ha ez világossá válik, a NATO-tagországok elkezdhetik a fegyverszállításokat. Csizmazia Gábor hozzátette: az elmúlt másfél-két hétben az USA-ban is felmérték, hogy technológiailag, illetve az eszköztár szempontjából miket nélkülözhet az amerikai hadsereg. Jelen esetben főleg tartalékokra kell gondolni, amelyekből ugyancsak juthat az ukránoknak. A Patriot légvédelmi rendszer valós szükségletet elégítene ki.

A szakértő emlékeztetett, hogy a Biden-adminisztráció idején is bizonyos időközönként különböző csomagokban juttatták el a támogatásokat az amerikaiak Ukrajnának, amit az indokolt, hogy az éppen aktuális igényeket szolgálják ki, és a mostani nyilatkozatok alapján arra lehet következtetni, hogy ezt a logikát követi az USA a továbbiakban is. Bár Donald Trump legújabb megnyilatkozásaiból úgy tűnik, az amerikai elnök most Ukrajna felé nyit, a szakértő megjegyezte: abban nem változott a kommunikációja, hogy mind a két felet – Ukrajnát és Oroszországot is – nyomás alatt akarja tartani.

Ezzel vélhetően az a célja, hogy mindkét vagy legalább az egyik felet arra motiválja, hogy üljön tárgyalóasztalhoz.

Donald Trump az elmúlt időszakban folyamatosan változtatta az álláspontját a vámokat illetően, többször visszakozott, így kérdés, mennyire lehet komolyan venni a százszázalékos másodlagos vámtarifa esetleges bevezetését Oroszország esetében. A szakértő úgy véli, nem olyan jelentős az amerikai–orosz bilaterális kereskedelmi kapcsolat, hogy az ilyen intézkedésekkel érdemben nyomást lehessen gyakorolni Moszkvára. Mint fogalmazott, nem véletlen, hogy az amerikai elnök csak másodlagos szankciókat lengetett be, így tulajdonképpen azokat az országokat terhelné ez az intézkedés, amelyek Oroszországtól vásárolnak termékeket, szolgáltatásokat. Főleg az olajipari termékek, valamint az atomiparhoz és az urániumhoz kapcsolódó termékek lehetnek érintettek.

Csizmazia Gábor hangsúlyozta: a kongresszusban elindított törvénytervezetet érdemes figyelni, mert abban konkrétabb megfogalmazások vannak. A tervezetbe 500 százalékos büntetővám esetleges kivetése került be másodlagos szankcióként. Azt gondolja,

az lesz a kulcs, hogy az USA rá tudja-e venni Oroszország kereskedő partnereit, hogy közvetlen gazdasági nyomást gyakoroljanak Moszkvára.

A szakértő megjegyezte: sok még a kérdőjel, de Donald Trumpnak „nincs szüksége sem politikai, sem jogi szempontból erre a törvényre”. Amerikai elnökként a főparancsnoki klauzula alapján bármikor megteheti, hogy másodlagos szankciókat alkalmaz.

Ezzel együtt az említett kongresszusi törvénytervezetnek a felsőházban és az alsóházban is komoly támogatottsága van, és nyilatkozatai alapján Donald Trump sem ellenzi, sőt szorgalmazza, hogy haladjon tovább, mert megfelelő, a jogi gyakorlatban jól alkalmazható kiegészítés lehet. A tervezet igazából nem is abból a célból jött létre, hogy hatalmas változásokat hozzon az amerikai–orosz kereskedelmi kapcsolatokban, hanem a különböző partnerek „presszionálása a valódi szándék”. Csizmazia Gábor szerint az lesz majd a „komoly lakmuszteszt”, amikor letelik a Donald Trump által bejelentetett ötvennapos határidő, és adott esetben még a kongresszusban is elfogadják a törvényt, mert akkor olyan országokra kellene majd nyomást gyakorolni, mint például Kína vagy India, és nem tudható, hogyan reagálnak erre.

(A nyitóképen: Mark Rutte, a NATO főtitkára és Donald Trump amerikai elnök megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. július 14-én.)