A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai alsóházi órájában a konzervatív párti miniszterelnök nem válaszolt közvetlenül arra a kérdésre, hogy ha Nagy-Britannia esetleg vámuniós viszonyrendszerben marad az EU-val - ahogy azt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt követeli -, az milyen összegű további brit hozzájárulást jelentene az uniós költségvetéshez.

May úgy fogalmazott:

London véget vet az unión belüli szabad mozgás nagy-britanniai érvényesítésének, visszaszerzi a teljes ellenőrzést bevándorlási politikája felett, nem folyósít "további hatalmas összegeket" az EU költségvetésébe, és nem fizet azért, hogy hozzáférjen az uniós piachoz.

Theresa May ezzel kimondatlanul ugyan, de gyakorlatilag cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a Munkáspárttal folyó tárgyalásokon kompromisszumos lehetőségként felmerült volna a formális vámunió fenntartása az EU-val.

Ehhez ugyanis az Európai Unió feltételként szabhatja, hogy London továbbra is járuljon hozzá az uniós költségvetéshez.

A kormányfő hozzátette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia "elmélyült, különleges" viszonyt akar fenntartani az EU-val, és ennek jegyében átfogó szabadkereskedelmi és vámjogi megállapodásra törekszik az unióval.

A konzervatív frakció keményvonalas Brexit-táborának egyik szószólója, Sir Peter Bone azt közölte a szerdai alsóházi vitanapon, hogy választókörzetének pártszervezete elvesztette a miniszterelnökbe vetett bizalmát, mivel a helyi aktivisták megítélése szerint a Brexit feltételrendszeréről elért, az alsóház által eddig háromszor elvetett megállapodás "rosszabb, mintha Nagy-Britannia bennmaradna az EU-ban".

Bone egy levelet is felmutatott, amelyben választókörzetének tory aktivistái azt kérik, hogy Theresa May még a jövő héten esedékes európai parlamenti választások előtt távozzon a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Válaszában May nem reagált közvetlenül a lemondását szorgalmazó levélre, kijelentette azonban: ha az alsóházi képviselők kellő számban megszavazták volna az EU-val kötött Brexit-megállapodást, akkor Nagy-Britannia már nem lenne az Európai Unió tagja.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán Theresa May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a jövő heti európai parlamenti választásokon.

A brit EP-választást jövő csütörtökön tartják.

A londoni miniszterelnöki hivatal kedd este bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány június első teljes hetében az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. A Downing Street szóvivője szerint ez alapvető fontosságú, ha az Egyesült Királyság még a július végén kezdődő nyári parlamenti szünet előtt ki akar lépni az Európai Unióból.

Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lesz a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett. A júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével, jóllehet a tervezet pontos részletei egyelőre nem ismertek.

A Downing Street szóvivője szerdán közölte, hogy

ha a ház ezt is elveti, akkor csak a Brexit törlése vagy a megállapodás nélküli kilépés marad a lehetőségek között.

A miniszterelnöki hivatal azt is egyértelművé tette, hogy elutasítás esetén a kormány nem terjeszti ismét az alsóház elé Brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó indítványt.

Ha az alsóház júniusban elfogadná a kilépési feltételrendszer törvénybe iktatásának indítványát, akkor Nagy-Britannia elvileg július 1-én rendezett módon kiléphetne az EU-ból, és így a megválasztott 73 brit EP-képviselőnek nem kellene elfoglalnia helyét az Európai Parlamentben. Az új EP alakuló ülése július 2-án esedékes.