INFORÁDIÓ 
2019. november 12. kedd
Jónás, Renátó

brexit

népszavazás

parlament

theresa may

Brüsszel, 2019. április 11. Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozik 2019. április 12-én hajnalban, miután véget ért az Európai Uniónak az EU-ból történő brit kiválás ügyéről rendezett rendkívüli csúcsértekezlete Brüsszelben. MTI/EPA/Julien Warnand

Theresa May: a parlament dönthet arról, hogy legyen-e újabb népszavazás a brexitről

Infostart / MTI

Theresa May brit miniszterelnök kedden azt mondta, a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) törvénybe foglalását célzó tervezet lehetővé teszi az alsóházi képviselőknek, hogy szavazzanak egy újabb népszavazás lehetőségéről is.

Theresa May, aki egy londoni üzleti rendezvényen ismertette a brexit-feltételek törvénybe iktatását célzó, várhatóan június első hetében az alsóház elé kerülő tervezetet, kifejtette: mindig is azt vallotta, hogy a kilépésről döntő, 2016-ban tartott első referendumnak kell érvényt szerezni.

Hozzátette ugyanakkor: érzékeli, hogy mennyire "valósak és erőteljesek" az újabb népszavazással kapcsolatos érzelmek az alsóházi képviselők körében.

A kormány ezért a törvénytervezethez csatol egy olyan kiegészítő előírást, amelynek alapján lehetővé kell tenni a képviselőknek a döntést arról, hogy legyen-e újabb népszavazás.

Theresa May elmondta: ha a ház megszavazza az újabb népszavazást, az kötelezné a kormány a referendum feltételeinek megteremtésére. Hangsúlyozta ugyanakkor: mindehhez szükséges a brexit-feltételrendszer törvénybe iktatását célzó tervezet elfogadása.

A konzervatív párti brit miniszterelnök felfedte azt is, hogy a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal tartott tárgyalásokon a kormány kompromisszumos javaslatot terjesztett elő egy olyan javaslatról, amelynek alapján az Egyesült Királyság átmeneti vámuniós viszonyrendszert tartana fenn az Európai Unióval a kétoldalú árukereskedelemben.

May felidézte, hogy a Munkáspárttal folytatott tárgyalásokon végül nem sikerült egyezségre jutni. Kijelentette: ennek alapján helyénvaló, hogy a parlamentnek legyen lehetősége dönteni ebben a kérdésben is. A brit miniszterelnök úgy fogalmazott: meggyőződése szerint a brit EU-tagság megszűnéséből eredő nagy lehetőségek egyike a független kereskedelmi politika kialakítása. Hozzátette: abban viszont soha nem hitt, hogy ennek érdekében fel kell áldozni azokat a munkahelyeket és megélhetési forrásokat, amelyek léte az Európai Unióval fenntartott kereskedelemtől függ.

A kormány és az ellenzék egyetért abban, hogy e munkahelyek és megélhetési források megvédése érdekében az Egyesült Királyságnak olyan kereskedelmi kapcsolatokat kell fenntartania az EU-val, amelyek a lehető legkisebb súrlódással járnak - mondta Theresa May. Hozzátette: a brexit-feltételrendszer törvénybe iktatásának tervezetéről szóló szavazással

az alsóházi képviselők "még egy utolsó esélyt" kapnak arra, hogy teljesítsék a 2016-os népszavazás döntését a kilépésről,

a tervezet elvetése esetén ugyanis megnyílhat az út olyan folyamatok előtt, amelyek eredményeként "egyáltalán nem lesz brexit". Theresa May a minap bejelentette, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet.

Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett, a júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével.

Ha a brit törvényhozás alsó-, majd felsőháza többlépcsős eljárásban elfogadja a beterjesztést, az a kilépési szerződés ratifikációját jelenti. Ennek jelenlegi határideje október 31., vagyis ha a brit parlament addig nem ratifikálja a brexit-megállapodást,

az Egyesült Királyság november 1-jén elvileg megállapodás nélkül kieshet az EU-ból.

Az EU-val novemberben elért brexit-megállapodás sorozatos alsóházi elutasítása nyomán a kormányzó brit Konzervatív Párt és a Munkáspárt May kezdeményezésére az utóbbi hat hétben több tárgyalási fordulót tartott a patthelyzet feloldását célzó kompromisszumos megoldásokról. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek érdemi eredményre, és

Jeremy Corbyn, a Labour vezetője múlt pénteken bejelentette, hogy a Munkáspárt nem folytatja a kormánnyal az egyeztetéseket.

Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexit-ügyi miniszterjelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője már a kormánnyal kezdett tárgyalássorozat elején egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amelyben szerepel népszavazás kiírásának lehetősége a brexit feltételrendszeréről. A Munkáspárt emellett állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a brexit utáni időszakra.

A kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette. Theresa May kedden előterjesztett javaslatcsomagja így jelentős engedménynek és fordulatnak számít, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a pártközi tárgyalások eredménytelensége ellenére a kormány munkáspárti szavazatokat nyerjen a Brexit-törvényjavaslat támogatásához.

A konzervatív frakció keményvonalas brexit-táborának több tagja máris elfogadhatatlannak nevezte a kormányfő újabb kompromisszumos javaslatait.

Nyitókép: Theresa May brit miniszterelnök nyilatkozik 2019. április 12-én hajnalban, miután véget ért az Európai Uniónak az EU-ból történő brit kiválás ügyéről rendezett rendkívüli csúcsértekezlete Brüsszelben. MTI/EPA/Julien Warnand
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018