eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kaya Mar uniópárti brit művész Boris Johnson volt brit külügyminisztert (b) és Theresa May brit miniszterelnököt ábrázoló alkotásaival a londoni parlamentnél 2019. március 28-án. A brit kormány ezen a napon közölte, hogy tervei szerint március 29-én ismét a londoni alsóház elé kerülhet a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodás.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Boris Johnson már ott áll Theresa May sarkában

A kemény brexit pártján állók zászlóvivője a legnépszerűbb a konzervatívok pártelnökjelöltjei közül.

A szombaton ismertetett legfrissebb felmérés szerint Boris Johnson volt brit külügyminiszter, a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának zászlóvivője a legnépszerűbb a párttagság körében Theresa May miniszterelnök lehetséges utódjelöltjei közül.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times című konzervatív brit napilap megbízásából elvégzett vizsgálatában kimutatta, hogy

a Konzervatív Párt tagjainak 39 százaléka helyezi Johnsont az utódjelöltek népszerűségi listájának első helyére,

vagyis ennyien szavaznának Johnsonra szívesebben, mint a lehetséges teljes mezőny más tagjaira.

Ez azt jelenti, hogy Johnsont éppen háromszor annyian sorolják a választható névsor első helyére, mint a második legnépszerűbb lehetséges jelöltet, Domininc Raab volt brexitügyi minisztert, akit a párttagság 13 százaléka sorolt a preferenciális névsor élére.

A többi potenciális utódjelölt népszerűsége egyszámjegyű: Michael Gove környezetvédelmi minisztert és Sajid Javid belügyminisztert egyaránt 9 százalék, Jeremy Hunt külügyminisztert 8 százalék, Penny Mordaunt védelmi minisztert 5 százalék nevezte meg az általa első helyen támogatott jelöltként.

A 858 párttag körében elvégzett reprezentatív felmérés kimutatta ugyanakkor azt is, hogy Johnson személye erősen megosztja a Konzervatív Párt tagságát. Azok közül, akik a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a kilépésre voksoltak, 49 százalék helyezte az első helyre a volt külügyminisztert, a bennmaradást pártolók közül viszont alig 10 százalék mondta azt, hogy szívesebben voksolna Johnsonra, mint a többi jelöltre.

A 2016-os referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Johnson az EU-népszavazás kampányában a keményvonalas brexitpárti tábor frontembere volt, és jelenleg is az.

Külügyminiszteri tisztségéről is azért mondott le tavaly, mert megítélése szerint a kormány a brexit után is túl szoros kapcsolatokra törekszik az EU-val.

A YouGov szombaton ismertetett vizsgálata szerint a Konzervatív Párt tagjainak 70 százaléka véli úgy, hogy Boris Johnson győzelemre tudná vezetni a pártot a következő parlamenti választáson.

A megkérdezettek 77 százaléka "kedvelhető személyiségnek" nevezte Johnsont, 67 százalék szerint a volt külügyminiszter - aki korábban nyolc évig London polgármestere is volt - alkalmas a miniszterelnöki feladatok ellátására, 69 százalék szerint Boris Johnson erős kezű vezető lenne.

Lesz brexitmenetrend

Theresa May a héten megállapodott a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb, végrehajtói jogkörökkel is felruházott szakpolitikai testülete, az 1922 Bizottság vezetésével, hogy

júniusban közösen felvázolják távozásának pontos menetrendjét.

A kormány a héten bejelentette azt is, hogy a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet.

Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lesz a brexitmegállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett: a júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével.

Az viszont gyakorlatilag

konszenzusos várakozás, hogy ha az alsóház a brexit-jogszabálytervezetet sem fogadja el, akkor Theresa May távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről,

és ebben az esetben már a nyáron megindulna az utódválasztási folyamat.

Ennek első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció többfordulós - várhatóan hetekig tartó - szavazássorozattal két lehetséges jelöltre szűkíti az indulók listáját, egy-egy jelöltet kiejtve minden egyes fordulóban.

Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 124 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük a párt új vezetőjét, aki egyben Nagy-Britannia következő miniszterelnöke is lesz.

Boris Johnson a héten jelezte, hogy indulni kíván az utódválasztási versenyben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×