Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Meseberg, 2018. június 19.Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a német-francia kormánykonzultáció előtt a mesebergi kastélyban 2018. június 19-én. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nyitókép: Filip Singer

Macron is reagált Merkel döntésére

Emmanuel Macron francia államfő rendkívül tiszteletre méltónak nevezte Angela Merkel német kancellár döntését, hogy fokozatosan visszavonul a politikából.

Merkel hétfőn berlini sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem indul ismét pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéérta decemberi tisztújító kongresszuson. A kormányfői tisztségről azonban nem mond le, de a jelenlegi, 2021-ig szóló lesz az utolsó kancellári ciklusa.

"Ez az ő döntése, rendkívül tiszteletre méltónak és rendkívül méltóságteljesnek tartom"

- hangsúlyozta a francia államfő az Elysée palotában tartott sajtótájékoztatóján. Macron kiemelte a német kancellár szilárd elkötelezettségét az európai értékek melllett, továbbá, hogy - mint fogalmazott - eddig is nagy bátorsággal vezette országát.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter nyilatkozatban méltatta a német kancellár fontos szerepét az Európai Unió stabilizálásában, és támogatásáról biztosította Angela Merkelt hivatali ideje fennmaradó részére.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×