A Volvo vasárnap jelentette be, hogy április elsejétől Hakan Samuelsson veszi át a vezérigazgatói posztot Jim Rowantől, aki három év után távozik. A 74 éves üzletember visszatérését nagy nemzetközi figyelem kíséri. Élő legendaként tekintenek rá a svéd autógyártó vállalatnál, hiszen 2012-től tíz éven át már sikeresen vezette egy periódusban a céget, amelyet most stabilizálnia kellene gazdaságilag egy meglehetősen nehéz időszakban.

Az Autó című szaklap főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: „jó az öreg a háznál” alapon dönthetett a vezetőváltás mellett a Volvo, amelyet Hakan Samuelsson egyértelműen sikerre vitt, szinte végig nyereséges volt a vállalat első vezérigazgatói regnálása alatt. Szécsényi Gábor hozzátette: a svéd üzletember érdeme volt egyebek mellett, hogy új motorokat hozott létre, átstrukturálta a teljes modellkínálatot, valamint az ő kezdeményezésére kezdte el a működését a Volvo első amerikai gyára. A szakíró úgy véli, Hakan Samuelsson „sikeres vezérként távozott” 2022-ben, néhány hónappal az után, hogy a cég bejelentette, legkésőbb 2030-ra el akarja érni, hogy kizárólag elektromos autókat gyártson.

Hakan Samuelsson most azt a Jim Rowant váltja a Volvo élén, aki korábban főleg technológiai cégeknél töltött be vezetői tisztségeket. Az ő feladata volt az elektromos átállás levezénylése és a technológiai előrelépés megvalósítása. Bár az elektromos autók térnyerését nem lehet megkérdőjelezni, Szécsényi Gábor szerint „a villamosítás nem olyan gyors és erőteljes”, mint ahogy várták, és ez a megállapítás főleg az európai autóipari helyzetre igaz. A remélt áttörés elmaradt, a legfőbb autóipari szereplők pedig mozgolódni kezdtek. Eric Li Shufu, a Volvo anyavállalatának, a Geelynek az alapító-elnöke például amellett érvelt, hogy

módosítani kell a villamosítással kapcsolatban megfogalmazott korábbi főbb terveken, célokon.

Erre azonnal reagált a Volvo is, amely nemrég bejelentette, hogy visszább vesz az erőltetett villamosításban, és a hibrid autókra is jelentősen koncentrál, hiszen zűrös idők járnak, mivel az amerikai vámok is sújtják az autómárkákat.

Szécsényi Gábor megjegyezte: a Volvo természetesen sikeres szeretne lenni a tengerentúli piacon is, és egyebek mellett azért csábíthatták vissza Hakan Samuelssont, hogy futtassa fel a dél-karolinai üzemüket, amely az utóbbi időben nem hozott túl jó gyártási adatokat. Márpedig a vezetőség nem akarja, hogy máshonnan kelljen Volvókat szállítani az Egyesült Államokba, hiszen akkor nagyon magas vámokat kell fizetni. „A kínai vezetés úgy gondolhatta, hogy a zűrös időkben vissza kell hozni egy korábbi sikeres vezért, aki 74 éves kora ellenére elvállalta ezt a feladatot” – összegzett Az Autó című szaklap főszerkesztője.

Más konszerneknél is komoly változások lehetnek

Mivel a villamosítás lassabban halad az eltervezetthez képest, Szécsényi Gábor nem tartja kizártnak, hogy más autógyártó vállalatok is a Volvóhoz hasonlóan cselekednek, hiszen új körülményekhez és elvárásokhoz kell alkalmazkodni, módosítani kell a célkitűzéseken. Kiemelte, hogy éppen a héten saját elhatározásából távozott a Seat-Cupra éléről Wayne Griffiths, akit utódja megtalálásáig ideiglenesen a Seat termelési és logisztikai igazgatóságának tagja, Markus Haupt követ a poszton. Szécsényi Gábor elmondta: iparági pletykák szerint Wayne Griffiths a Renault-hoz mehet, ahol azt a Luca de Meót válthatja a vezetői székben, aki korábban szintén irányította a Seatot. A szakíró megjegyezte, hogy hivatalosan még nem erősítették meg ezt a cserét, de logikus lépésnek tűnik, hogy a Stellantis elnöki posztjára pályázó Luca de Meo egy korábbi bizalmas kollégáját, Wayne Griffithst kéri fel a Renault Group vezetésére. Ha pedig de Meo valóban átveszi az irányítást a Stellantisnál, újabb kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz az eddigi portugál vezér, Carlos Tavares sorsa.

A megvalósult vagy még csak tervezett vezetőcserék jól jelzik, mennyire forrong most az autóipar, amire rátesznek még egy lapáttal az amerikai vámok. Szécsényi Gábor elmondta: azért nem halad jól a villamosítás, mert

az állami támogatások lassú kivezetésével jelentős mértékben visszaesett a piaci kereslet, és így a gazdaságos termelés nem volt másképpen fenntartható, csak a hibridek visszahozásával.

Ezzel nem csak a Volvo szembesült, több más nagy márka is hasonló helyzetben van.

A Volvo most azért szerepel ennyiszer a hírekben, mert annak idején az elsők között jelentette be, hogy átáll a villanyautók gyártására, majd nem sokkal később ugyanilyen célt fogalmazott meg például az Opel is. „Egyesek hangosabban, mások csendesebben visszakoznak. Nem biztos, hogy a visszaálláshoz mindenáron új vezetők kinevezésére van szükség. Az viszont biztos, hogy egy hajtástechnológiai átalakítást jobb rábízni egy mérnökre, mint egy technológiai gurura” – magyarázta Az Autó című szaklap főszerkesztője.

(A nyitóképen: Hakan Samuelsson, aki három év után tért vissza a Volvo vezérigazgatói posztjára.)