Donald Trump szerdán ismertette az új amerikai vámrendszert. Az elnök a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián a nyilvánosság előtt írta alá a vámrendeletet, amit megelőzően csaknem egy órás beszédben érvelt a „viszonossági vámok” mellett. Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték. Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az „előjognak” az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.

Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a „viszonossági vám”, az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.

„A világgazdaságban minden ilyen kereskedelmi korlátozás zűrzavart, a rend megbontását jelenti, és ilyen módon mindenki pesszimista, hogy milyen gazdasági hatások várhatók ettől”

– értékelt Madár István az InfoRádióban. A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője szerint nemcsak a vámokat elszenvedő országok gazdaságát érinti negatívan Donald Trump döntése, hanem az Egyesült Államokét is. Úgy véli ennek három oka is van, egyrészt negatívan hatnak a gazdasági, üzleti, lakossági várakozások, másrészt emelkednek ott is az árak, harmadrészt pedig lelassulhat a beruházási ütem és a növekedés is. „Ezek a körülmények miatt most a befektetők és az elemzők is úgy vélik, hogy stagflációs környezet alakulhat ki az Egyesült Államokban, sőt az első negyedévben valószínűleg gazdasági visszaesés lesz Amerikában, amely még a következő negyedévben is folytatódhat, ha az infláció, illetve a vámháború miatti bizonytalan gazdasági környezet az üzleti aktivitást visszafogja” – mondta az elemző.

Madár István szerint az Európai Unióban rövid távon a kedvezőtlen hatások érvényesülnek, mert nagyon sok olyan terület van, ahol az exportteljesítmény visszaeshet. Kiemelten érintett és magyar szempontból is érdekes a járműipar, amelyet most extra vámok terhelnek, mert a jelenlegi értelmezés szerint az Európai Unióra kivetett 20, illetve a járműgyártásra kivetett 25 százalékos vámot össze kell adni, és dupla a vámteher az amerikai járműpiacra lépéskor.

„Az idei évi GDP-növekedést kis mértékben, a jövő évit pedig talán már szemmel látható mértékben visszafogja Donald Trump bejelentett intézkedéscsomagja,

és így az Európai Uniónak nyilván sokkal nehezebb lesz kilábalni a recesszió közeli állapotban, amelyik most jellemzi” – mondta a szakértő.

Az Európai Unió tehet határozott válaszlépéseket, mert hasonló vagy még nagyobb mértékű vámot is ki tud vetni az amerikai termékekre és szolgáltatásokra, illetve megtalálhatja azokat a fájó pontokat, amelyek még inkább tudnak ártani az Egyesült Államok exportjának. „Ezzel az a probléma, hogy a kereskedelmi háború logikájából következően ez a másik oldalon is okoz károkat, de ahogy egy háborúban sincsenek igazi győztesek, itt is az a kérdés, hogy ki bukik nagyobbat. Az ilyen viszontintézkedéseknek általában nem az az értelmük, hogy ettől az Európai Unióban kisebb gazdasági kárt képződik, hanem az, hogy jobb belátásra bírja a partnert, és ez esetleg korrekciót indíthat el a nagy erővel beindult kereskedelmi háborúban” – magyarázta Madár István.

Arról is beszélt az elemző, hogy sokat ártott a világgazdasági környezetnek az a bizonytalanság, amely Donald Trump vámháborúját megelőzte, és felhívta a figyelmet arra, hogy noha az amerikai elnök először Mexikónak és Kanadában küldött kereskedelmi hadüzenetet, de épp erre a két országra végül nem szabott ki vámot, ez pedig szerinte azt mutatja, hogy „a kezdeti nekibuzduláshoz képest egészen másfele haladt végül a világ”. Az eddigi bizonytalan környezetre azért mondták azt, hogy rosszabb, mint a vám, mert a cégek nem tudták eldönteni, hogy érdemes-e az Egyesült Államokban beruházni, és ez a kivárás csak rontja a gazdasági kilátásokat. „Most viszont, mivel a várakozásoknál jóval nagyobb vámterheket vetett ki az Egyesült Államok, jóval szélesebb körben és jóval nagyobb mértékűeket, továbbra is komoly kérdés, hogy vajon ennek fényében érdemes-e odaköltözni, nem olyan egyértelmű a válasz még most sem” – mondta. Ezt a bizonytalanságot pedig részben az táplálja, hogy még az Amerikába gyártott termékekben is olyan importhányad van, amelyek összességében drágítják az ottani termelést is, és a belső fogyasztói árakat önmagukban is följebb viszik. Ráadásul Madár István úgy látja, a vállalatok játszhatnak arra is, hogy esetleg a mostani terhek azért nem tartanak a világ végéig.

„Kicsit talán tisztult a kép a vállalatok szempontjából, de nem biztos, hogy ez a sokkszerűen magas vámteher és az Egyesült Államokban várható ár- és gazdasági hatások együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a vállalatok végre lépnek, és elkezdenek beruházni, vagy az egyik, vagy a másik piacon” – mondta Madár István.