Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A washingtoni Fehér Ház látképe 2025. március 3-án. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok március 4-től 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából és Mexikóból érkező termékekre, valamint a Kínából származó áruk vámját 10 százalékról 20 százalékra emeli.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Moszkva tárt karokkal várja az amerikai cégeket a bojkottáló európaiak helyére

Meglepetést keltett, hogy Washingtonban járt és a Trump-kormányzat tagjaival tárgyalt egy magasrangú orosz illetékes. Ilyesmire az ukrajnai háború előtti idők óta nem volt példa. Mint közölte: visszavárják az amerikai cégeket, ha feloldják a Moszkva elleni szankciókat.

Miközben dúl az ukrajnai háború és Kijev, valamint szövetségesei időhúzással vádolják Moszkvát, ahová még Donald Trump elnök is azt üzente, hogy „dühös”, meglepő módon egy magasrangú orosz képviselő járt Washingtonban. Erre nem volt példa azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Kirill Dmitrijev, az oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezetője és Putyin elnök különmegbízottja Steven Wittkoff-fal, Trump elnök különmegbízottjával tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok javításáról, majd a CNN vendége volt.

„Ezen a ponton nem beszéltünk a szankciók enyhítéséről. Csak arról, hogy ha Amerika akar kereskedni Oroszországgal, akkor természetesen lehet róla szó” – mondta az orosz megbízott. Arra a kérdésre, hogy miért kellene bárkinek is hinnie a folyamatban, azzal válaszolt, hogy korábban elképzelhetetlen bizalomerősítő dolgokról tárgyaltak, például az energetikai hálózatot kímélő, részleges ukrajnai tűzszünetről és az ukrán–orosz fogolycseréről. A felek azonban valójában tovább lövik egymást és az átfogó tűzszünet várat magára, fogolycserék pedig már korábban is zajlottak.

Dmitrijev a megbeszélések után a Fehér Ház előtti parkban beszélt az orosz médiának a tárgyalásokról és azt mondta: „A Trump-kormányzat érti Oroszország aggályait. Az egyik fő téma a Biden-elnökség alatt megszakított párbeszéd felújítása volt.” Kitért arra, hogy sok amerikai cég „vissza akar térni az orosz piacra és elfoglalni azokat a szegmenseket, ahonnan ideológiai okokból kivonultak az európai cégek. Ez lehetséges ott, ahol az orosz kormány ezt jónak látja.” Azt is közölte, tárgyalnak a közvetlen légikapcsolatok felvételéről.

Az eddig nem túl ismert Dmitrijevet az ukrajnai háború lezárására tett lépések egyik kulcsfigurájának neveze a CNN. Ő is ott volt Rijádban, amikor az oroszok amerikai képviselőkkel megindították a tárgyalásokat és Witkoff-fal együttműködve segítette az orosz hatóságok által bebörtönzött amerikai tanár, Marc Fogel hazatérését.

A Stanford Egyetemen végzett és korábban a Goldman Sachs befektetési banknak dolgozó orosz küldött ellen amerikai szankciók voltak érvényben, és csak úgy tudott Washingtonba utazni, hogy azokat ideiglenesen feloldották.

Érdekes módon a látogatásra akkor került sor, amikor Donald Trump vámokat vetett ki a világ országaira. Oroszországra azonban nem, mivel szerinte a szankciók miatt már nullára esett a kereskedelem. Dmitrijev az X-en, egy bejegyzésében méltatta az amerikai elnök lépését, amely szerinte „precedens a saját erőforrásokra épülő növekedésre és munkahely-teremtésre” és lépés a gazdasági szuverenitás felé.

Dmitrijev és Witkoff közeli kapcsolatai és az utóbbi hónapokban intenzívebbé vált amerikai–orosz párbeszéd ellenére Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint „a kontaktusok nem hoztak el áttörést”, de „apró lépésekkel elkezdtünk mozogni a normalitás felé” – mondta egy lapinterjúban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct ügyében is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct ügyében is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×