Infostart.hu
eur:
363.39
usd:
310.97
bux:
135215.69
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa (COMPET) belső piacért és iparért felelős minisztereket tömörítő formációjának brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2024. november 28-án. Jobbra Oravecz Dávid, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének szóvivője.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Nagy Márton: a versenyképességnek nem a protekcionizmuson kell alapulnia

A jövő évben valódi lépéseket kell tenni a versenyképesség javítása érdekében, amihez a magyar uniós elnökség fontos eredményének számító új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása járulhat hozzá – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának (COMPET) ülését követően, amelyen a belső piacért és az iparért felelős miniszterek vettek részt, Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az európai versenyképesség elvesztésének folyamata az elmúlt években felgyorsult. Kijelentette: a versenyképességi megállapodásról szóló Budapesti Nyilatkozattal megindulhat a gazdasági növekedés, valamint a zöld és gazdasági átállás.

Kiemelte: az új geopolitikai valóság azt mutatja, hogy a versenyképesség és a jólét területén nagyon fontos határozottan fellépni Európa vezető szerepe érdekében. Hangsúlyozta: a stratégiai szuverenitás további elmélyítésére van szüksége a belső piacnak, csökkenteni kell a szabályozói terheket és javítani az üzleti környezetet, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. A versenyképességnek a produktivitáson és az innováción kell alapulnia, nem pedig kereskedelmi korlátok emelésén, vagyis protekcionizmuson – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint az európai gépjárműipar kihívásairól folytatott vita megmutatta, hogy a klímacélokat összhangba kell hozni az iparpolitikai és a versenyképességi célokkal. A miniszter a problémát abban látja, hogy az Európai Unió „előre rohant” a klímacélokat illetően, és ehhez nem igazította hozzá az iparstratégiát.

„Nem segítettük a járműipart abban, hogy teljesíteni tudja ezt a célt, és megvalósítsa a zöld átállást” – fogalmazott Nagy Márton, majd hozzátette: a 2035-ös klímacélt el kell érni, és az elektromos autózásra át kell állni.

Nagy Márton elmonda: a tanácsülés során vita alakult ki arról, hogy a nukleáris energia tiszta, azaz nulla kibocsátású energiának számít-e vagy sem. A vita tétje, hogy lehet-e támogatni az atomenergiát az európai uniós költségvetésből vagy a nemzeti költségvetésekből állami támogatással kell-e – magyarázta.

E tekintetben a magyar álláspont egyértelmű: Magyarország a nukleáris energiát zöld és tiszta energiának tartja – húzta alá. Amely országnak olcsó energiája van, az gyorsabban át tud állni az elektromos autózásra, és az iparát is meg tudja menteni – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Két fontos közülük: a rossz viszony az EU-val, és a választójogi törvény módosítása – de öt másik fontos tényezőt is megnevezett Fodor Gábor volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

Megválasztották az új MTA-elnököt

A 63 éves Széchenyi-díjas geológust, Pósfai Mihályt választotta az MTA elnökévé a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Pósfai Mihály szerda este 6 órakor az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Elképesztő összeg menthetné meg a teljes lejtmenettől a magyar építőipart

Elképesztő összeg menthetné meg a teljes lejtmenettől a magyar építőipart

Az építőipar 2026 elején sem mutatott élénkülést: a termelés volumene csökkent és a vállalkozói bázis is tovább szűkült. Egyelőre nem lépett új pályára a piac, a kereslet gyenge maradt – írja közleményében az Opten. A cég várakozása szerint a választások nyomán kialakuló új helyzetben, illetve a Magyar-kormány kétharmados felhatalmazása új gazdaságpolitikai irányok lehetőségét veti fel, különösen a lakhatás, az energetikai korszerűsítés és a beruházásösztönzés területén. Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnöke szerint mintegy 2000 milliárd forintot kellene építési céllal elkölteni a következő két évben, hogy az iparág magára találjon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×