eur:
401.48
usd:
371.91
bux:
92720.24
2025. március 27. csütörtök Hajnalka
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa (COMPET) belső piacért és iparért felelős minisztereket tömörítő formációjának brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2024. november 28-án. Jobbra Oravecz Dávid, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének szóvivője.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Nagy Márton: a versenyképességnek nem a protekcionizmuson kell alapulnia

A jövő évben valódi lépéseket kell tenni a versenyképesség javítása érdekében, amihez a magyar uniós elnökség fontos eredményének számító új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása járulhat hozzá – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának (COMPET) ülését követően, amelyen a belső piacért és az iparért felelős miniszterek vettek részt, Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az európai versenyképesség elvesztésének folyamata az elmúlt években felgyorsult. Kijelentette: a versenyképességi megállapodásról szóló Budapesti Nyilatkozattal megindulhat a gazdasági növekedés, valamint a zöld és gazdasági átállás.

Kiemelte: az új geopolitikai valóság azt mutatja, hogy a versenyképesség és a jólét területén nagyon fontos határozottan fellépni Európa vezető szerepe érdekében. Hangsúlyozta: a stratégiai szuverenitás további elmélyítésére van szüksége a belső piacnak, csökkenteni kell a szabályozói terheket és javítani az üzleti környezetet, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. A versenyképességnek a produktivitáson és az innováción kell alapulnia, nem pedig kereskedelmi korlátok emelésén, vagyis protekcionizmuson – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint az európai gépjárműipar kihívásairól folytatott vita megmutatta, hogy a klímacélokat összhangba kell hozni az iparpolitikai és a versenyképességi célokkal. A miniszter a problémát abban látja, hogy az Európai Unió „előre rohant” a klímacélokat illetően, és ehhez nem igazította hozzá az iparstratégiát.

„Nem segítettük a járműipart abban, hogy teljesíteni tudja ezt a célt, és megvalósítsa a zöld átállást” – fogalmazott Nagy Márton, majd hozzátette: a 2035-ös klímacélt el kell érni, és az elektromos autózásra át kell állni.

Nagy Márton elmonda: a tanácsülés során vita alakult ki arról, hogy a nukleáris energia tiszta, azaz nulla kibocsátású energiának számít-e vagy sem. A vita tétje, hogy lehet-e támogatni az atomenergiát az európai uniós költségvetésből vagy a nemzeti költségvetésekből állami támogatással kell-e – magyarázta.

E tekintetben a magyar álláspont egyértelmű: Magyarország a nukleáris energiát zöld és tiszta energiának tartja – húzta alá. Amely országnak olcsó energiája van, az gyorsabban át tud állni az elektromos autózásra, és az iparát is meg tudja menteni – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Süth Miklós: valóban Pakisztánból került Kisbajcsra a száj- és körömfájás vírus

Süth Miklós: valóban Pakisztánból került Kisbajcsra a száj- és körömfájás vírus

Azt egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy miként került hozzánk Pakisztánból a ragadós száj- és körömfájás vírusa – mondta az InfoRádióban Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese. A korábbi országos tisztifőorvos szerint már most, a két telep fertőzése után sokmilliárdos kárról van szó. A levéli telepen alkalmazott vakcinázás jelentőségéről is beszélt.

Nyugdíjkiegészítést fizet a kormány a magas infláció miatt

A szerdai kormányülésen elhangzottakról tájékoztatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A legkisebb településen élők számára külön döntések születtek az ülésen, ezekről külön bejelentéseket tett Gyopáros Alpár kormánybiztos. Sok újságírói kérdés irányult a miniszterelnök március 15-ei beszédére és a jegybanknál zajló vizsgálatra.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.27. csütörtök, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese
Mire készül a kormány a hazai építőiparban?

Mire készül a kormány a hazai építőiparban?

A szárnyaló évek után úgy tűnik, eljött a szűk évek időszaka a hazai építőipar, a megrendelések, a beruházások és a kivitelezések számára. De mit lehet és mit kell tennie a szektor szereplőinek azért, hogy a nehezebb éveket is sikerrel vegyék, és a következő nagy felívelési szakaszra ne összeesve, hanem megerősödve álljanak a rajtvonalnál? Hogyan lehet növelni a hatékonyságot? Milyen állami szerepvállalásra van szükség? A Portfolio Építőipar 2025 konferencián többek között erről beszéltek az ágazat szakértői.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×