Infostart.hu
eur:
372.89
usd:
340.22
bux:
140085.6
2026. november 20. péntek Jolán
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió Versenyképességi Tanácsa (COMPET) belső piacért és iparért felelős minisztereket tömörítő formációjának brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2024. november 28-án. Jobbra Oravecz Dávid, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének szóvivője.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Nagy Márton: a versenyképességnek nem a protekcionizmuson kell alapulnia

A jövő évben valódi lépéseket kell tenni a versenyképesség javítása érdekében, amihez a magyar uniós elnökség fontos eredményének számító új versenyképességi megállapodás, a Budapesti Nyilatkozat elfogadása járulhat hozzá – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának (COMPET) ülését követően, amelyen a belső piacért és az iparért felelős miniszterek vettek részt, Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az európai versenyképesség elvesztésének folyamata az elmúlt években felgyorsult. Kijelentette: a versenyképességi megállapodásról szóló Budapesti Nyilatkozattal megindulhat a gazdasági növekedés, valamint a zöld és gazdasági átállás.

Kiemelte: az új geopolitikai valóság azt mutatja, hogy a versenyképesség és a jólét területén nagyon fontos határozottan fellépni Európa vezető szerepe érdekében. Hangsúlyozta: a stratégiai szuverenitás további elmélyítésére van szüksége a belső piacnak, csökkenteni kell a szabályozói terheket és javítani az üzleti környezetet, különösen a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. A versenyképességnek a produktivitáson és az innováción kell alapulnia, nem pedig kereskedelmi korlátok emelésén, vagyis protekcionizmuson – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint az európai gépjárműipar kihívásairól folytatott vita megmutatta, hogy a klímacélokat összhangba kell hozni az iparpolitikai és a versenyképességi célokkal. A miniszter a problémát abban látja, hogy az Európai Unió „előre rohant” a klímacélokat illetően, és ehhez nem igazította hozzá az iparstratégiát.

„Nem segítettük a járműipart abban, hogy teljesíteni tudja ezt a célt, és megvalósítsa a zöld átállást” – fogalmazott Nagy Márton, majd hozzátette: a 2035-ös klímacélt el kell érni, és az elektromos autózásra át kell állni.

Nagy Márton elmonda: a tanácsülés során vita alakult ki arról, hogy a nukleáris energia tiszta, azaz nulla kibocsátású energiának számít-e vagy sem. A vita tétje, hogy lehet-e támogatni az atomenergiát az európai uniós költségvetésből vagy a nemzeti költségvetésekből állami támogatással kell-e – magyarázta.

E tekintetben a magyar álláspont egyértelmű: Magyarország a nukleáris energiát zöld és tiszta energiának tartja – húzta alá. Amely országnak olcsó energiája van, az gyorsabban át tud állni az elektromos autózásra, és az iparát is meg tudja menteni – tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×