Donald Trump a kinevezéseiből is láthatólag készült a győzelemre és a kormányzásra. Az első ciklusában talán még őt is váratlanul érte a győzelem, nem volt igazán kiforrott csapata, most úgy tűnik, hogy van – mondta Schmidt Mária az InfoRádió Aréna című műsorában. A Széchenyi-díjas történész, akinek nemrégiben jelent Világrendetlenség című esszékötete, úgy véli, jelzésértékűek a most bejelentett kinevezések, mert az új elnök részben olyan jelölteket választott fontos pozícióba, akik nemcsak hogy nem tagjai a demokraták által meghatározott fősodornak, hanem kifejezetten azzal szemben állnak. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ezért nagyon jelentős hatást fognak gyakorolni a világ többi részére is.

A kiválasztásnál Schmidt Mária szerint fontos szempont volt a Donald Trump iránti lojalitás, mert az első elnöki ciklusában állandó volt a példátlan mértékű kiszivárogtatás a Fehér Házból, ezért "iszonyatos belső ellenszélben" kellett az elnöknek működnie, mert a stáb egy része abban volt érdekelt, hogy a kormányzási ciklusa sikertelen legyen. A történész szerint most Trump bátran döntött, példának okáért Robert Kennedyt említette, akit ugyan oltástagadónak tartanak, de szerinte csak annyi történt, hogy más volt a véleménye a vakcinákról, mint a fősodrú médiának, és most legalább lesz valaki, aki legalább kivizsgálja, hogy valójában hatásosak voltak-e a Covid elleni oltások.

A történész úgy látja, nagy fordulat lesz az ideológiában is, mert míg az Obama-kormányzatnak a világ átalakítása volt a célja, mert "az volt az elképzelésük, hogy ha a világot Amerika képére formálják, az jó lesz a világnak is, és főleg jó lesz Amerikának", de Donald Trump ezt nem így gondolja, hanem úgy véli, hogy neki mint amerikai elnöknek az a feladata, hogy Amerikának jó legyen. "Amerika az első a számára, és mindenben az amerikai érdekeknek az érvényesülését fogja megpróbálni előidézni. Őt nem érdekli az értékrend, az üzlet érdekli, ő egy üzletember" – jelentette ki.

Schmidt Mária szerint jelentős eltérés lesz Donald Trumpnak az Európai Unióhoz, illetve Magyarországhoz fűződő viszonyában. "Orbán Viktor miniszterelnök volt az egyetlen az unióban, aki végig kitartott Donald Trump mellett, és mindig is az volt a véleménye, ha Donald Trump kerül vissza az amerikai elnöki pozícióba, akkor a világban kiszámíthatóbb lesz, és a háborús eszkaláció veszélye meg fog szűnni. A többi európai vezető száz százalékig biztos volt abban, hogy a demokraták fogják behúzni ezt a választást, és minősíthetetlen módon viszonyultak Trumphoz" – mondta.

Donald Trump a történész szerint az ideológia helyett a reálpolitika alapján fogja az ügyeket kezelni, és a déli országokkal is egy reálpolitikai alapú kapcsolatrendszer kiépítésébe kezdhet. "Ezek az országok ellenségként tekintettek az Amerikai Egyesült Államokra, mert azt a veszélyt érezték, hogy ezek az ő rendszerüket akarják megváltoztatni, az identitásukat akarják megváltoztatni, a kultúrájukat akarják megváltoztatni, a tradícióik ellen mennek, a gyerekeiket akarják olyan irányba befolyásolni, amit ők nem akarnak. Ha ezt nem fogják érezni, akkor ők is szívesebben ülnek le a tárgyalóasztalhoz" – magyarázta.

Arról is beszélt, hogy Donald Trumpra azért szavaztak ilyen mértékben az amerikai választópolgárok, mert a normalitáshoz való visszatérést akarták ők is választani, és szerinte ez a normalitás választása volt Amerikában, amely egyben egy erőteljesen elitellenes népszavazás volt.

A magyar–amerikai viszony változásáról azt mondta a történész, hogy jöhetnek új amerikai beruházások, érkezhet működő tőke az Egyesült Államokból, de "már az is nagy dolog, ha békén hagynak minket. Ha nem fognak beavatkozni a belpolitikánkba, nem fognak állandó jelleggel olyan politikai kényszereket alkalmazni velünk szemben, amelyek szembemennek a magyar emberek igényével és az akaratával."

Konfliktushelyzetet teremthet például a Kínával ápolt üzleti kapcsolat, de Schmidt Mária nem zárja ki, hogy megállapodással zárul az amerikai–kínai kereskedelmi vita, szerinte a Trump-féle politika nem a konfrontáció irányába fog elmozdulni Kínával kapcsolatban. "Elhangzott már Trumptól az is, hogy Tajvan, ha azt akarja, hogy megvédje őt az Amerikai Egyesült Államok, akkor fizessen ezért a védelemért.Az orosz–ukrán háborúnak a tanulságait le fogják vonni Tajvanban is és Pekingbe, ha már eddig nem vonták volna le" – mondta.

Schmidt Mária az esszékötetében is azt állítja, hogy az egész világ – kivéve Németországot és az Európai Uniót – a nacionalizmus új korszakába lépett, szerinte most mindenhol a nemzeti érzés újbóli fellobbanása és az irányító szerepe figyelhető meg. Úgy véli, egyedül az Európa akar birodalommá válni, ami teljesen szembemegy a világtrenddel, illetve Németország, amelyik meg elvesztette a nemzeti identitását.

Németországban februárban előre hozott választás lesz, de a történész nem számít elemi változásra, mert a keleti tartományi választások is azt mutatják, hogy az AfD tűzfallal veszik körbe a mainstream pártok, így viszont minden marad a régiben, csak annyi lehet a változás, hogy most a CDU és Friedrich Merz lehet a koalíció vezető ereje, de ott lesznek a kormányban vagy a szociáldemokraták, vagy a zöldek, tehát "nesze semmi, fogd meg jól, igazi változás nem lesz". Schmidt Mária szerint sem a CDU/CSU, sem az SPD nem érdekelt abban, hogy egy új, jelentős szereplőt pozícióba engedjen, és ezzel szétessen a hagyományos pártrendszer.

"Ha valamelyik ország nem tekinthető demokráciának, az Németország, mert folyamatosan egy nagy NDK-vá változott, sőt még azt is felülmúlja, állandóan az AfD megszüntetésére tesznek kísérletet, a bankszámláinak a zárolására, tehát a legdemokratikusabb módon próbálják megfojtani az AfD-t" – mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden ország, így Ausztria, Csehország vagy Szlovákia is, bajban van, amely a német iparra állt rá, és ez egyébként egész Európára igaz, mindenki bajban van. A németek a zöld átállással feladták az iparuknak a nagy részét, ehhez hozzájárult az, hogy nagyon drágán szerzik be az energiát, és "a németek ideológiavezérelt nép, és nem tud arról az útról könnyen lelépni, amire egyszer rálépett, mert csak masírozni tud".

Schmidt Mária szerint Európa többi erős országa sincs jó állapotban, mert "Franciaország szinte kormányozhatatlan, Olaszország a végletekig el van adósodva, és az olasz gazdaság is nagyon kitett a németeknek", Lengyelországban van potenciál, és "teljes mértékben ráállt az amerikai és angolszász vonalra".

"Ha Európának a jövőjéről gondolkodnia kell, márpedig gondolkodnia kell, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül azt, hogy mindaddig, amíg a védelmi ernyőt fölötte a NATO biztosítja, addig az amerikaiak mondják ki a különböző külpolitikai kérdésekben a döntő szót. Nagyon sok olyan kérdést vet fel Trump megválasztása, ami Európának a politikájának az újragondolását tenné szükségessé, nem látom, hogy ki fogja ezt újragondolni, és hogy képes-e Európa mostani vezetése erre. Ha nem leszünk képesek, az nagyon nagy problémákat fog okozni" – jósolta a történész. Szerinte az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mögött nem állnak valós támogatók, mégis politikai vezetőként cselekszik, míg a nagy tagállamoknál mindegyikben vezetési válság van. "Az európai politikai stabilitás is kezd megborulni, és nem látom azt a szellemi képességet, amivel Európa vezetői hozzá tudnak a változtatáshoz állni" – tette hozzá.

A Budapesti Nyilatkozat kapcsán azt is kifejtette, hogy szerinte az Európának a legnagyobb baja, hogy "nem képes a realitásokat elfogadni, nem képes tudomásul venni, hogy Európa nem a világ közepe többé, nem Európa dönti el, hogy mi lesz a világban, mert az a XIX. században volt, amikor a világ nagy részét még európai országok gyarmatosították. Most már ez nem így van. Amit Európa mond, az nem univerzális érvényű. Európa egy a világ hatalmai között, és nagyon kell kapaszkodnia, hogy megmaradjon az egyiknek." Donald Trump győzelme viszont szerinte esély arra, hogy Amerika alkalmazkodni fog az új kihívásokhoz és az új világhoz, és olyan körülményeket fog teremteni, amely kompatibilis a XXI. század második évtizedének közepével.

A közel-keleti konfliktusról is beszélt az Aréna vendége, kiemelte, hogy Izrael szerinte kicsúszott az áldozati szerepből, és a palesztinok kerültek oda, és ma már a világ a palesztinokban látja az áldozatokat és az izraeliekben látja a tetteseket, és ez azt jelenti, hogy a kommunikációs és tematizációs fölényüket az izraeliek elvesztették, márpedig úgy látja, ennek nagyon nagy szerepe van. "Szép lassan feledésbe merül az, hogy hol kezdődött ez az egész konfliktus, jóformán soha nem beszélnek már arról, hogy a Hamász támadta meg őket és mit csináltak, most arról van szó, hogy hogy viselkednek az izraeliek Gázában, mit művelnek" – mondta.

Schmidt Mária szerint az Európai Unió sem ad egyértelmű választ, mert a vezetése "tök balos, tele van komcsikkal, trockistákkal, különböző balos személyekkel, azok mind palesztinbarátok és mind Izrael-ellenesek". Szerinte az unió vezetői politikusai elkötelezték magukat a kétállami megoldás mellett Izraelben, pedig úgy véli, ez sem hozná el a békét, sőt egyelőre nem látja, hogy a kialakult helyzet miként tudna nyugvópontra jutni még az eszkaláció veszélye is Irán tekintetében benne van, és az nagyon rossz lenne.