Mindegyikük felháborítónak tartotta azt, hogy izraeli állampolgárokra támadtak Amszterdamban, a vezetők elítélték az esetet, hangsúlyozták: a gyűlölet és az antiszemitizmus elfogadhatatlan.

Charles Michel, aki ötéves mandátuma végeztével utolsó ET-ülésén vett részt, kezdésként kijelentette: szükség van az Európai Unió gazdasági alapjának megerősítésére, a háborúkkal kapcsolatban még több párbeszédre, hogy biztosítsák a közös érdekek érvényesülését. Beszélt Donald Trumppal is csütörtökön, tovább fogják folytatni a munkát a közös elvek védelmében.

A globális kihívások, a klímaválság, a digitális kérdések és a többi feladat megoldása összefogást igényel. Prioritás a szétaprózódás csökkentése: a belső piacot el kell mélyíteni a digitális technológia használatával, illetve a tőkepiacon meg kell szüntetni a szétaprózódottságot és megkönnyíteni a vállalatok helyzetét, valamint azt, hogy tőkéhez juthassanak. Ez sürgős téma. A beruházások unióját is meg kell valósítani – mondta az Európai Tanács elnöke.

A pénzügyi eszközök kérdésével kapcsolatban kifejtette: a budapesti nyilatkozat jól azonosítja, milyen mérföldkövek mentén kell együtt dolgozniuk a tagállamoknak. Az Európai Beruházási Bank használata fontos, erős eszköz lehet az innovációban – hangsúlyozta a belga politikus.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta: csütörtökön megvitatták az amerikai elnökválasztás eredményének hatását, pénteken az európai versenyképesség volt a legfőbb kérdés. Feltérképezték, miben erős Európa: nálunk a legmagasabb elérhető életkor, a legjobb az oktatási rendszer, magas a szociális biztonság szintje, itt a legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése. Ugyanakkor vannak területek, ahol fejlődni kell. Mario Draghi versenyképességi jelentése nagyon alapos munka, ennek megállapításai mentén kell tovább dolgozni.

Ez egyúttal sürgős munkát is jelent, melyet a politikus nem részletezett, hanem három prioritásra világított rá.

A versenytársakkal szemben meglévő innovációs szakadékot fel kell számolni; az alapkutatásban jók vagyunk, de az eredményekből nehezen lesznek termékek, az ez előtt álló akadályokat le kell bontani. Első lépésként az induló innovatív vállalkozások adminisztratív terheit kell csökkenteni, hiszen gyakran 27 különböző nemzeti szabályozással kell megküzdeniük.

Ezért az induló innovatív vállalkozásokra közös uniós szabályrendszert hoznának létre, amivel egységes hozzáférést kapnának az EU egységes piacához.

Szeretnék megkönnyíteni a határon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat. Ebben sokat segített Enrico Letta átfogó jelentése az egységes belső piacról.

Lesz egy közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv. Az első száz napban egy tiszta iparági jogszabályt fognak javasolni, építve a Draghi-jelentésre és az iparági egyeztetésekre. Nagy kihívás az ukrajnai háború által "elszabadított" energiapiac helyreállítása – az energiaárak túl magasak, ennek csökkentése az új bizottság egyik első feladata lesz. A megújuló energiaforrások kapcsán az energiatárolás megoldása is fontos kérdés.

2030-ra egyes nyersanyagok iránti kereslet exponenciálisan nőni fog. Két megoldás van: diverzifikálás (kereskedelmi partnerségek a világ más régióival, hogy megszűnjön az egy szolgáltatónak való kiszolgáltatottság), illetve a körforgásos gazdaság és az újrahasznosítás.

Nagyon gyümölcsöző vitát folytattak pénteken – ismételte meg összegzésképpen.

Orbán Viktor is azzal kezdte beszámolóját, hogy Magyarország nevében elítélte az antiszemita zavargásokat, amelyek Amszterdamban történtek. „Önök most egy olyan városban vannak, ahol Európa talán legnagyobb zsinagógája és a város legnagyobb katolikus katedrálisa kőhajításnyira van egymástól”, és békében élünk itt.

"Mindannyiuk előtt közismert, hogy vannak az Európai Unió Bizottsága és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, nekem is vannak vitáim az elnökaszonnyal, de most Ursula von der Leyen a vendégünk, eljött a házunkba, és a vendégnek kijárt az udvarias fogadtatás, a tisztelet, semmilyen vita sem volt közöttünk az ülésen. A csatáinkat majd megvívjuk Brüsszelben. Az itteni fő témában, a versenyképességben teljes egyetértés volt közöttünk" – mondta a magyar kormányfő.

Orbán Viktor elmondta, a cél az volt, hogy a versenyképességre összpontosítsanak és összehozzanak egy versenyképességi paktumot Budapesten, ami sikerült. Az EU növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy amerikáé. Az EU részesedése a világkereskedelemből csökken, és az amerikainál háromszor-négyszer magasabb energiaárak is sújtják az itteni vállalkozásokat.

A budapesti versenyképességi deklaráció kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség – jelentette ki, és ismertette is deklaráció néhány pontját:

• Egyszerűsítési forradalom jön, csökkentve az adminisztrációs terheket. 2025 első félévének végére drasztikusan csökkenteni fogják a jelentési kötelezettségeket.
• Sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében.
• 2030-ra az európai össztermék 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani.
• Megvalósítják a tőkepiaci uniót.
• Az európai emberek megtakarítása magasabb, mint az amerikaiaké, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, amelyek "genetikailag" nem alkalmasak a kockázatos high-tech befektetések finanszírozására, ezért a polgárok pénzét befektetési alapok felé kell irányítani.
• Európai védelmi ipari bázist hoznak létre.
• A következő 5 évben a versenyképesség lesz a középpontban, minden jogalkotási javaslathoz készül versenyképességi értékelés, teszt.

Orbán Viktor közölte, optimistán zárta a tanácskozást, mert senki sem a hanyatlást akarja menedzselni, mindenki újra naggyá akarja tenni Európát, ha már az amerikaiak elhatározták, hogy naggyá teszik Amerikát.

Kérdések

Hogyan valósulnak meg a bürokráciacsökkentési intézkedések? Hogyan lesz konszenzus egyes kulcsfontosságú kérdésekben?

Ursula von der Leyen: az úgynevezett omnimuszt kell majd figyelni, a nagy intézkedéscsomagban egyszerre sok területen igyekszünk csökkenteni a túlzott bürokráciát. A jogszabályok tartalma jó, nem változtatunk rajtuk, de az sokszor például túlzás és sok az átfedés abban, hogy mennyi információt gyűjtünk.

Charles Michel: az EU nagyon sokat változott az elmúlt öt évben, nagyobb a dinamika, meg kell erősíteni a gazdasági bázist. Az energiaügyben, még ha az az unió alapszerződése szerint nemzeti kompetencia is, együtt kell lépni, hogy hatást érjünk el és csökkentsük az árakat, de természetesen figyelembe kell venni, hogy az energia szuverenitási kérdés is. Ez az a pillanat, amikor lépni kell, ezt mutatja a Draghi- és a Letta-jelentés is.

Orbán Viktor: az EU új céljainak eléréséhez jó uniós vezetés kell. Ha erős vezetés van, amelyik jó tárgyalásokat folytat, a célok elérhetők. A magyar elnökségről pedig mindenki azt mondta, elszigeteltek vagyunk, előbb-utóbb az elnökség kudarc lesz, nem is lesz csúcstalálkozó, senki se fog eljönni. Ehhez képest most itt állunk és jó volt az együttműködés, remek csúcs van mögöttünk, elfogadtuk a versenyképességi paktumot.

Hogyan kell Donald Trumppal eredményesen tárgyalni a kereskedelemről?

Ursula von der Leyen: folyamatos kapcsolattartás szükséges, tárgyalni kell a közös érdekeinkről, ilyen terület például az LNG. Ugyanis földgáz még sok jön Oroszországból, ez kiváltható lenne az amerikai LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal), ami olcsóbb is és segít a diverzifikációban. Erről lehetne egyeztetést kezdeméynezni, ahogy a kereskedelmi mérlegről is.

Orbán Viktor: erőteljesen kell tárgyalni, akkor lehet eredményt elérni.

Mik a magyar elnökség további tervei?

Orbán Viktor: Az elnökségi időből még van két hónap, remélem, még érünk el komoly eredméyneket.

Mikorra vezetnek eredményre a mostani versenyképességi elhatározások?

Orbán Viktor: hat hónap. Addigra kell legyen olyan cél, amit teljesen megvalósítottunk, másban pedig időarányosan jól előrehaladtunk. Macron elnök szerint van két évünk, de szerintem nincs, és lehet fél év alatt is a cégek számára érzékelhető változtatásokat eszközölni.

Hogyan valósulhatnak meg az intézkedések, hogy versenyképesek legyünk?

Charles Michel: be kell látni, hogy milyen sürgős a helyzet uniós szinten, de a pénzügyi szolidaritásban is, ami mindig nehéz dolog, így volt ez a koronavírus idején eszközölt közös uniós beszerzés kidolgozásával. Tapasztalataim szerint az a megoldás, hogy az EU-tagországok vezetőinek nem szabad elfeledkezniük a szolidaritásról. Ez kölcsönös dolog: van pénzügyi ráfordítás a közös célokért, másrészt van a strukturális reformok elérése, ami biztosíthatja a kölcsönös bizalmat.

Ursula von der Leyen: innovatív pénzügyi eszközökről beszéltünk, ilyeneket térképezünk fel. Több magánbefektetésre van szükség, emellett több állami befektetésre is akár a biztonság-védelem terén, akár az innovációban. Ha a katonai képességek beszerzésénél nem lenne jó a 27 országnak külön-külön finanszírozni, hanem jobb lenne együtt, akkor úgy kell tenni, de persze kérdés, hogy miként. Vagy új saját forrással, vagy a közös költségvetésbe való befizetéssel, mindkettőhöz a tőkepiacon kell pénzt szerezni. Mario Draghi és Christine Lagard is beszélt arról, hogy az innovatív pénzügyi eszközök használata több költségvetési mozgásteret jelent a tagállamoknak.

Elpuhult-e Orbán Viktor, hogy most európai összefogásról, közös megoldásokról beszélt, előtte pedig mindig nemzeti szuverenitásról?

Orbán Viktor: A versenyképeségről könnyű volt megállapodni, mert az nem ideológiai kérdés, hanem nagyon pragmatikus. Az európai érdek a tagállamok érdekeinek összessége, ezért vettem részt a Patrióták Európáért párt létrehozásában. Európai ember vagyok nemzeti alapon.

Európa át tudja-e hidalni a szakadékot Ukrajna támogatásában, ha Donald Trump megszünteti a támogatást?

Ursula von der Leyen: az Ukrajnának szánt 50 milliárdos csomag, illetve a G7-ek hitele is fontos eszköz lesz, utóbbi 2026-ig. De ennél is fontosabb, hogy Oroszország a globális biztonságra jelent fenyegetést, nem pedig csak Európára, és erről Washingtonnal is tárgyalni kell. Moszkva egyre inkább együttműködik Iránnal, Észak-Koreával és Kínával, együtt tüzelik ezt a háborút. Oroszország felhasználja a kínai és az iráni haditechnikát a hadszíntéren, ezért a Csendes-óceáni térség érdeke és Európáé összekapcsolódik.

Charles Michel: kezdetektől az volt az elv, hogy

Ukrajna nélkül semmit se lehet eldönteni Ukrajnáról, ez az elv megmarad.

Ha nem úgy látnánk, hogy Ukrajna védelme a saját védelmünket jelenti, akkor más rezsimeknek jeleznénk, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot és így mi is sérülékennyé válnánk. Ezt az USA-nak is tudnia kell az igazságos béke eléréséért.

Orbán Viktor 2022 nyarán kifejtett álláspontjában ellenezte az Oroszország elleni szankciókat és a fegyverszállítást is, vagyis azt akarta, hogy Oroszország büntetlen maradjon, Ukrajna pedig kiszolgáltatott – ez mennyiben békeálláspont, nem oroszpárti álláspont-e ez?

Orbán Viktor: Ukrajna ügyében vannak az EU-n belüli álláspontokban eltérések, de az előtörténettel kapcsolatban azt leszögezném: nem 2022 nyarán, hanem 2022 márciusában fejtettem ki az álláspontomat, ami pontosan ugyanaz, mint ma. Megjósoltam, milyen helyzetben találjuk magunkat 2-3 év múlva. A magyar álláspont békepárti és magyarpárti álláspont is. Amikor a háború elkezdődött, hatalmas humanitárius segítséget nyújtott Magyarország, de katonailag nem hajlandó bevonódni, és azóta sem teszi.

Elszigetelődve érzi-e magát Orbán Viktor Ukrajna ügyében? A tűzszünetet támogatja Orbán Viktor, Volodimir Zelenszkij szerint viszont ez nem elfogadható, ha területi veszteséggel jár.

Orbán Viktor: az elszigeteltség ideológiai kérdés. Ha valakinek más a nézete, mint a másik 26-nak, az még csak vita, nem elszigetelődés, ilyen a demokrácia. Amikor 1988-ban létrehoztuk az antikommunista ifjúsági szervezetet, azt mondták, hogy őrültség azt gondolni, hogy elérhetjük a rendszer lebontását, de én biztos voltam benne, hogy idővel ez meglesz. Ilyen átalakulásban indultam politikusként, ezért hogy politikusként szembeszélben dolgozik, a DNS-emben van. A kerítésépítéssel is egyedül volt anno Magyarország, de nem szigetelődött el, mert részese volt a vitának, és mindig is az lesz. Igyekszünk meggyőzni a többieket, hogy bizonyos érveket fontoljanak meg jobban, mint addig tették.

Hogy Ukrajna mit tesz, az az ő döntésük, nekik kell eldönteniük, hogy a harcot folytatják-e, Magyarországot én igyekszem leválasztani a háború veszélyétől és az eszkaláció esetleges veszélyéről.

Jártam Kijevben és Moszkvában is. Kijevben nem próbáltam meggyőzni arról az ukránokat, hogy mit tegyenek, de azt elmondtam, hogy az idő nem nekik dolgozik, segítünk nekik tűzszünetet elérni. Zelenszkij elmondta, ukrán elnökként ő úgy látja, az idő neki dolgozik. Tehát a harcoló felek egyike sem kész a tűzszünetre, és mindkettő úgy érzi, az idő neki dolgozik. Ezután igyekeztem nemzetközi békepárti környezetet létrehozni, és ebbe az irányba elmozdítani az álláspontokat. Nem diktálok az ukránoknak, ez az ő jövőjük, de bármikor kész vagyunk segíteni, szomszédos ország, hősiesen harcoltak és jobb jövőt érdemelnek, mint amilyen a jelek szerint most vár rájuk.

Hogyan lehet egységet teremteni a 27-ek között?

Charles Michel: az egységet sosem lehet biztosra venni, de az Európai Tanácsban közös az álláspont a kihívásokról és a tétről. Vannak véleménykülönbségek, de mindig sikerült megállapodásra jutnunk. "Béke, biztonság és jólét" volt az EU alapító atyáinak ígérete, most is ezt próbáljuk elérni.