Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.71
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Clear Lake, 2018. április 5.Sertések egy észak-iowai farmon, Clear Lake-ben 2018. április 5-én. (MTI/EPA/Craig Lassig)
Nyitókép: CRAIG LASSIG

Egyetlen gazdaságban 140 ezer disznót kell leölni a fertőzés miatt

Európa második legnagyobb sertésfarmját támadta meg a sertéspestis.

A Románia délkeleti részén fekvő Braila megyében egy hozzávetőleg 140 ezer sertést tartó kereskedelmi farmot támadott meg az afrikai sertéspestis - közölte szombaton a helyi állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság.

Gicu Dragan, a szakhatóság Braila megyei kirendeltségének vezetője az Agerpres hírügynökségnek szombaton elmondta: a lényegében három farmból álló kereskedelmi egység a Tebu Consult Braila cégé, a 135-140 ezer állatot tartó farm Európa második legnagyobb ilyen létesítménye. A hatóság pénteken küldte vizsgálatra a beteg állatok mintáit, az eredmények pedig igazolták, hogy az afrikai sertéspestis betegítette meg az állatok egy részét.

Az összes állat megsemmisítését hétfőn fogják elkezdeni.

A szakhatóság vezetője elmondta: feltételezésük szerint a járvány a Dunán keresztül terjedt el Braila megyében, hiszen a farmokat a folyó vizéből látták el. Dragan szerint a folyóban döglött disznókat találtak korábban, amit vélhetően felelőtlen állampolgárok dobtak a vízbe, akiknek állatait szintén megtámadta a gyógyíthatatlan kórokozó.

Braila megyében 19 településen összesen 34 gócpontot fedeztek fel, más farmokon is kimutatták a kórokozó jelenlétét, az egyik legnagyobb volt az, amelyikben 35 ezer sertést tartottak.

A román hatóságok a héten közölték, hogy Romániában tíz megyét érint a 41-ből az afrikai sertéspestis, 156 településen összesen 725 gócpont szerepelt akkor a hatóságok nyilvántartásában.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×