Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Concept of wealth, personal savings and collecting money for retirement
Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Debrecen kapta magasan a legtöbb kormányzati rezsitámogatást

Hétfőn jelentette be a Miniszterelnökség, hogy a kormány összesen 44 milliárd forintot oszt szét városok és fővárosi kerületek között az energiaár-emelkedés ellensúlyozására.

A Miniszterelnökség hétfőn közölte: a kormány célja, hogy az emelkedő energiaárak mellett is fennmaradhasson a legfontosabb közszolgáltatások működése, ezért a korábbi tízezer lakos alatti településeknek adott kormányzati támogatás után most a tízezer lakos feletti városok és fővárosi kerületek energiaár-emelkedés miatti támogatásáról döntött mintegy 44 milliárd forint értékben. A támogatásért cserébe mindenkitől takarékosságot kértek, ezért az érintett önkormányzatok tervet készítettek a lehetséges energiamegtakarítási lehetőségekről.

A kormany.hu oldalon közzétett lista szerint 138 városi és 17 kerületi önkormányzatnak juttatnak támogatást. A fővárosi önkormányzat semmit sem kapott, és a 23 budapesti kerületből hat szintén nem szerepel a megsegítettek listáján: a III., IV., IX., XI., XV., XVIII.

A kerületek közül a legtöbbet, 762 milliót Csepel kapta, a második legtöbbet a XVI. kerület (729 milliót).

Az rtl.hu ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a 120 ezer embernek otthont adó XIII. kerület kevesebb pénzt kapott (392 millió forint), mint Mohács (418 millió forint), ahol hatodannyian élnek.

A vidéki nagyvárosok közül a lista szerint a legtöbbet Debrecen kapta, ők 3,18 milliárd forinttal lettek kisegítve. A második legtöbbet, 1,99 milliárdot Szeged kapta, az egymillárd felettiek rangsorában utána következik sorrendben Nyíregyháza, Miskolc és Kecskemét.

Győr és Székesfehérvár neve mellett szerepelnek a legkisebb összegek (254 és 237 millió).

A vármegyeszékhelyeknek juttatott támogatás:

• Békéscsaba (Békés) - 705,6 millió
• Budapest (Pest) - 0 forint
• Debrecen (Hajdú-Bihar) - 3,18 milliárd
• Eger (Heves) - 929 millió
• Győr (Győr-Moson-Sopron) - 254 millió
• Kaposvár (Somogy) - 840 millió
• Kecskemét (Bács-Kiskun) - 1,08 milliárd
• Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén) - 1,24 milliárd
• Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg) - 1,76 milliárd
• Pécs (Baranya) 1,043 milliárd
• Salgótarján (Nógrád) - 428 millió
• Szeged (Csongrád-Csanád) - 1,99 milliárd
• Szekszárd (Tolna) - 365 millió
• Székesfehérvár (Fejér) - 237 millió
• Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok) 737 millió
• Szombathely (Vas) - 632 millió
• Tatabánya (Komárom-Esztergom) - 332 millió
• Veszprém (Veszprém) - 569 millió
• Zalaegerszeg (Zala) - 366 millió

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×