A csúcsjelölti rendszerről szóló vita nem más, mint az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament közötti dominanciaharc - mondta Feledy Botond külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Az elemző szerint

az EP hatáskörét növelné, ha a frakciók csúcsjelöltje lenne az Európai Bizottság elnöke.

"Azzal, hogy a parlament azt mondja a tanácsnak, hogy »mi megmondjuk, kialakítjuk, hogy ki a jelöltje a pártnak, ezt tartsuk később tiszteletben«, a parlament magához vonzza az Európai Bizottság későbbi jelölési esélyeinek jelentős részét. Ez egy intézményközi csataszíntér."

Feledy Botond szerint a csúcsjelölti rendszer jövője azért is bizonytalan, mert a májusi EP-választáson legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppártban sincs egyetértés a csúcsjelölt személyéről.

"Ez most egy nehéz politikai pillanat, mert egyszerre kellene dönteni egy személyről és egy rendszerről. De azt nem mondhatják, hogy »csúcsjelölti rendszert akarunk, de Manfred Webert nem akarjuk«. Ezért aztán

Emmanuel Macron francia elnök a csúcsjelölti rendszert fúrja hónapok óta, hogy Manfred Webert megbuktassa, míg az Európai Néppárt Weberhez ragaszkodik, hogy a rendszert megtartsa."

A külpolitikai szakértő úgy látja, a csúcsjelölti rendszer "felemás", tovább kellene fejleszteni, a csúcsjelölt például már a kampányban megnevezhetné az általa vezetendő Európai Bizottság tagjait.

Egyre bonyolultabb a brexit

Miután harmadszor sem sikerült elfogadtatnia a brit parlament alsóházával a brexit feltételeit rögzítő megállapodást, június 7-én távozott pártvezetői tisztségéből Theresa May. Ez miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár. Posztjára tízen pályáznak a Konzervatív Pártból, közülük senki nem szorgalmazza egy második referendum kiírását a brit EU-tagságról.

A brexit további forgatókönyve azonban az eddigieknél is bizonytalanabb Feledy Botond szerint.

"Október 31-gyel megegyezés nélküli kilépés jön. Lehet, hogy lesz egy bukott kísérlet az újratárgyalásra, és

lehetséges az is, hogy valamilyen módon megbuktatják a konzervatív kormányt.

De ennek az esélye inkább csökkent, hiszen a konzervatívok nem fogják a saját kormányukat megbuktatni, mivel tudják, a következő kormányfőt nagy valószínűséggel nem ők adnák" - mutatott rá az elemző.

Július végére lehet meg az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, a legesélyesebb jelöltnek Boris Johnson volt külügyminisztert tartják, aki a napokban azt nyilatkozta, hogy visszatartaná az EU-nak járó 39 milliárd fontot, amíg nem kapnak jobb feltételeket a kilépésre, de az Európai Bizottság már többször jelezte, nem lehetséges a lezárt tárgyalások újrakezdése. Johnsont a napokban Donald Trump amerikai elnök is támogatásáról biztosította, de

az amerikai segítség sem menti meg a briteket a megállapodás nélküli brexit gazdasági veszteségeitől

- vélekedett Feledy Botond.

"Magában nem menti meg egy nagyon gyorsan meghozott amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodás. A birt ipar is alapvetően európai orientációkra épített, nem lehet lejönni a kontinensfüggőségről ennyire gyorsan."

Feledy Botond megjegyezte, az új brit miniszterelnöknek a brit és az Európai Parlament nyári szünete miatt két hónapja lesz cselekedni.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést!