eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Manfred Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, akit megválasztottak az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt kongresszusán a Messukeskus Kongresszusi Központban, Helsinkiben 2018. november 8-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Feledy Botond: intézményi csatává vált a csúcsjelölti kérdés

Ha Manfred Weber kezét elengedi az Európai Néppárt, a csúcsjelölti rendszernek vége - vélekedett az InfoRádióban Feledy Botond külpolitikai elemző, aki szerint a brexit még az eddigieknél is bonyolultabbá vált Theresa May miniszterelnök lemondásával.

A csúcsjelölti rendszerről szóló vita nem más, mint az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament közötti dominanciaharc - mondta Feledy Botond külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Az elemző szerint

az EP hatáskörét növelné, ha a frakciók csúcsjelöltje lenne az Európai Bizottság elnöke.

"Azzal, hogy a parlament azt mondja a tanácsnak, hogy »mi megmondjuk, kialakítjuk, hogy ki a jelöltje a pártnak, ezt tartsuk később tiszteletben«, a parlament magához vonzza az Európai Bizottság későbbi jelölési esélyeinek jelentős részét. Ez egy intézményközi csataszíntér."

Feledy Botond szerint a csúcsjelölti rendszer jövője azért is bizonytalan, mert a májusi EP-választáson legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppártban sincs egyetértés a csúcsjelölt személyéről.

"Ez most egy nehéz politikai pillanat, mert egyszerre kellene dönteni egy személyről és egy rendszerről. De azt nem mondhatják, hogy »csúcsjelölti rendszert akarunk, de Manfred Webert nem akarjuk«. Ezért aztán

Emmanuel Macron francia elnök a csúcsjelölti rendszert fúrja hónapok óta, hogy Manfred Webert megbuktassa, míg az Európai Néppárt Weberhez ragaszkodik, hogy a rendszert megtartsa."

A külpolitikai szakértő úgy látja, a csúcsjelölti rendszer "felemás", tovább kellene fejleszteni, a csúcsjelölt például már a kampányban megnevezhetné az általa vezetendő Európai Bizottság tagjait.

Egyre bonyolultabb a brexit

Miután harmadszor sem sikerült elfogadtatnia a brit parlament alsóházával a brexit feltételeit rögzítő megállapodást, június 7-én távozott pártvezetői tisztségéből Theresa May. Ez miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár. Posztjára tízen pályáznak a Konzervatív Pártból, közülük senki nem szorgalmazza egy második referendum kiírását a brit EU-tagságról.

A brexit további forgatókönyve azonban az eddigieknél is bizonytalanabb Feledy Botond szerint.

"Október 31-gyel megegyezés nélküli kilépés jön. Lehet, hogy lesz egy bukott kísérlet az újratárgyalásra, és

lehetséges az is, hogy valamilyen módon megbuktatják a konzervatív kormányt.

De ennek az esélye inkább csökkent, hiszen a konzervatívok nem fogják a saját kormányukat megbuktatni, mivel tudják, a következő kormányfőt nagy valószínűséggel nem ők adnák" - mutatott rá az elemző.

Július végére lehet meg az Egyesült Királyság új miniszterelnöke, a legesélyesebb jelöltnek Boris Johnson volt külügyminisztert tartják, aki a napokban azt nyilatkozta, hogy visszatartaná az EU-nak járó 39 milliárd fontot, amíg nem kapnak jobb feltételeket a kilépésre, de az Európai Bizottság már többször jelezte, nem lehetséges a lezárt tárgyalások újrakezdése. Johnsont a napokban Donald Trump amerikai elnök is támogatásáról biztosította, de

az amerikai segítség sem menti meg a briteket a megállapodás nélküli brexit gazdasági veszteségeitől

- vélekedett Feledy Botond.

"Magában nem menti meg egy nagyon gyorsan meghozott amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodás. A birt ipar is alapvetően európai orientációkra épített, nem lehet lejönni a kontinensfüggőségről ennyire gyorsan."

Feledy Botond megjegyezte, az új brit miniszterelnöknek a brit és az Európai Parlament nyári szünete miatt két hónapja lesz cselekedni.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×